A Kerekes Edit és családja tulajdonában levő ház 1918-ban épült, a telket az anyai nagyszülők vásárolták, a lakóházat a nagyapa építtette. A mostani tulajdonos édesanyja – mint legkisebb gyermek – örökölte és haláláig benne élt.  Kerekes Edit itt született, innen ment férjhez. A lakatlan házat a családtagok segítségével felújították, a benne levő berendezési tárgyakat megőrizték, sőt, további bútordarabokat, kerámiákat, textíliákat gyűjtöttek, kiegészítve benne a meglévő berendezést. Jelenleg tájházként működik, illetve gyermek- és felnőtt-táborok helyszíneként szolgál.

A lakóépület háromosztatú: három szobából és egy kamrából áll. Zsalugáteres ablakai, hagyományos tornáca tipikus székelyföldi jellegzetesség, a bejárás a középső szobán át történik, utólagosan öntött betonlépcsőn. 
A ház utca felőli helyisége a tisztaszoba. Ebben található a vetett ágy tizenkét hímzett párnával, valamint 1896-ból egy intarziás ruhásszekrény, ugyanakkor régi motívumokkal festett tálas a múlt századforduló idejéből származó virágos tányérokkal, tulipános mintájú karospad, tulipános almárium, asztal székekkel, illetve egy régi bölcső pólyapárnás babával. A hozományosláda 1864-ből való. A gazdagon díszített petki népviseletet is megtekinthetik ebben a szobában. A függönylámpa ugyancsak korhű berendezési tárgy, a huszadik század elejére jellemző igényt és a technikai színvonalat idézi. Láthatunk itt lakodalmak alkalmával használt „júgatófát” is.

A konyhában régi főzőkályha, főzőedények, szenesvasaló, kaszten, üveges kredenc, a vetett ágy modernebb formája, fali petróleumlámpa, stafírungosszekrény, szövőszék, csörlő, guzsaly, motolla, tiló, kompona, véka, dagasztóteknő sorakozik, mind-mind olyan eszközök, amelyek a népi foglalatosságokat, a hagyományos falusi életszer önellátását szolgálták.
A falon látható, 1929-ben készült fotográfia az egykori olvasókör tagjait ábrázolja, egy másik felvétel az országos szinten díjazott dalárdáról készült (1958-ban). Kézzel varrott falvédők láthatók a falon, 1895-ből származó, kézi szövésű abrosz található az asztalon. A harmadik szobában a modernebb tárgyak kaptak helyet.
Kerekes Edit tisztában volt azzal, hogy milyen szerepe lehet egy tájháznak a falu, a környék életében. A falu, a paraszti élet letűnt világával, a kutatóknak az ismeretgyarapítás fontos eszköze, a gyermekeknek meg a fiataloknak pedig ismerkedési lehetőség. 

Az Élő Székelyföld Munkacsoport frontembere, Simó Márton író, újságíró, civil aktivista beszédében ismertette a SICVLICVM eszmeiségét, majd sor került a kerámiaplakett leleplezésére. Az agyagformát Kelemen Albert készítette. A plakett megtervezésében részt vett Gyöngyössy János történeti grafikus, Farkas Antal operatőr, Józsa László fazekasmester és az ötletgazda, Simó Márton. Az Élő Székelyföld Munkacsoport ezzel a plakettel is népszerűsítené az épített örökség mentését, a régi házak szakszerű felújítására, hagyományos szín- és anyaghasználatra buzdítja mindazokat, akik évszázados parasztházat újítanak, vagy újat építenek a székelyföldi településeken. A plakett mellett egy emléklapot is átadtak a tájház tulajdonosainak. A program „önjáró”, nem kíván semmiféle pályázati forrásokat igénybe venni. A kezdeményezők bíznak abban, hogy rangot jelent e „klub” tagjának lenni. Az elismerésben részt vevő vállalja a szerény költségeket, évente meghosszabbítja az aszekelyhaz.ro honlapon a saját ingatlanáról szóló információkat tartalmazó szócikk fenntartását, illetve szükség esetén bővíti, frissíti azt, és olyan új szereplőt hív a SICVLICVM csapatába, akiről tudja, hogy szívesen csatlakozik, s a tulajdonában levő és fenntartott ingatlan átmegy az építészekből, néprajzkutatókból és művészettörténészekből álló „zsűri” vizsgálatán.
Ez a lakóház jelentősebb változtatás nélkül maradt fenn az építése óta eltelt több mint száz esztendő folyamán. A múlt évben külső-belső javításokat végeztek. Kiváló példaként szolgál a környéken, népi építészeti vonásai, a tudatos anyag- és formahasználat, illetve a formaőrzése révén méltán kiérdemelte a SICVLICVM védjegyet. Bizonyság arra, hogy sok munkával, odafigyeléssel megőrizhetők és átadhatók az értékek.