A Hargitai Megyenapok keretében zajlik a Tájházak hete évek óta, az elmúlt évben pedig sokan jelezték, hogy igényük van egy olyan konferencia megszervezésére, amelyen a tájházak, néprajzi gyűjtemények vezetői találkozhatnak és megoszthatják egymással tapasztalataikat – számoltak be róla a rendezvény szervezői.

A tavalyi rendezvény után idén Farkaslakán, a Kultúrcsűrben találkoztak ismét a székelyföldi tájházak vezetői. Bartalis Izabella, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója köszöntötte elsőként a konferencia résztvevőit. Kifejtette: a tájházak vezetői nagyon nehéz feladatot vállaltak azzal, hogy a tájházakat gondozzák és működtetik. Ez pedig értékmentés, és az identitástudatunk megőrzését szolgálja.

– Nekünk itt Székelyföldön dolgoznunk kell azért, hogy az értékeink megmaradjanak. Mi ezzel a konferenciával segíteni kívánjuk a tájházvezetőket, hogy motivációt, reményt kapjanak további munkájukhoz és töltekezhessenek egymás jó gyakorlataiból – fogalmazott Bartalis Izabella. Mint mondta, nagyon sok helyen az önkormányzatok is segítséget nyújtanak, és szívügyüknek tekintik a tájházak működtetését, és reményét fejezte ki, hogy ez a jó példa ragadós lesz a jövőben is, és felkarolják azokat a szakembereket, akik ezt az önzetlen munkát végzik. A szervezők úgy vélték, hogy magyarországi szakembereket is bevonnak a rendezvénybe, akik számos jó példával tudnak szolgálni a székelyföldi tájházak működtetőinek. Az eseményen közel negyven tájházvezető vett részt. Kovács Lehel, Farkaslaka község vezetője is köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kifejtette: öröm számára, hogy ennek a konferenciának a Kultúrcsűr adhat otthont, hiszen ezáltal Farkaslaka kulturális életét teszik gazdagabbá és színesebbé.

A köszöntők után Molnár Szabolcs mutatta be jó példaként a gyimesi skanzent és panziót. Mint mondta, a falumúzeum területén található házak 120-200 év közötti gerendaépítmények, amelyeket kivétel nélkül a Gyimesek területéről származnak, és amelyeket sorra költöztettek a falumúzeum területére. Az első házakat 2003-ban költöztették a területre.

– Bár először úgy képzeltük el, hogy múzeumként működik majd, csakhamar szembesültünk azzal, hogy ha valami életet nem viszünk bele, akkor ez nem fog működni. Ekkor jött az ötlet, hogy szálláshelyekként próbáljuk meg hasznosítani – részletezte.

2004-ben jelentek meg az első vendégek, 2006-ban pedig egy rendezvénycsűrt sikerült felépíteniük, ahol elláthatják a vendégeiket, és különböző eseményeket bonyolíthatnak le. A rendezvénycsűr a hagyományos csűrre jellemző elemeket viseli, de a szokásosnál legalább háromszor nagyobb építmény.

A skanzent hivatalosan 2008-ban nyitották meg, 2011-ben pedig egy vízimalommal is gazdagodott a falumúzeum, amely az utolsó vízimalom volt a térségben, azzal pedig, hogy átköltöztették, megmentették az enyészettől az építményt. Néhány évre rá pedig egy kápolnát is építettek egy régi mintájára, bontott csűr anyagból – ismertette a Gyimesi Skanzen és Panzió sikertörténetét a jelenlévőkkel Molnár Szabolcs.

A nap folyamán bemutatták a bükkfalvi négyes és a gyergyóremetei tájházat, valamint az újhartyányi tájház mindennapjaiba is betekintést nyerhettek a résztvevők. Bartalis Izabella elmondta, szeretnék, ha a konferencia vándorrendezvénnyé válna, így jövőre újabb helyszínen várják a tájházak vezetőit.