Az ér­téktöbblet-hozzáadással járó felújítás, az upcycling révén egy régi épület nem mindig bír az új funkcionalitásával (de közelítheti azt), és nem fog „tökéletes” teljesítményt nyújtani, de továbbra is a helyi identitás része marad, megőrzi a hagyományokat, és összekapcsolja a múltat a jelennel. Többletdimenzióként rendelkezik atmosz­férával, ér­zelmi és eszmei értékkel, a hőszigetelési kérdések pe­dig ebből a perspektívából (is) feltehetők. Sarkítva: ma az ener­giahatékonyságot a ház falánál mérik. Régen nem erre koncentráltak: táji szin­ten mégis meglepően ener­gia­hatékonynak bizonyultak.

Hőszigetelési kérdések és apró megoldások

Ha megértjük a hagyományos építészet működési elveit, már néhány apró beavatkozással is váratlanul hatékony ered­ményeket érhetünk el – high-tech megoldások nélkül is. Egy nagy déli fekvésű ablak közvetlen közelében lévő tég­la­padló képes eltárolni a napsütés hőjét. A hőinerciája kb. 12 óra – így napközben hűti a házat, míg felmelegszik, és ugyanez a padló éjszaka temperálja a helyiséget, vissza­adva a tárolt hőt. Nyáron a nagy ablakot kívülről szükség esetén lehet árnyékolni, hideg téli éjszakákon pedig egy belülről behúzott vastag függöny je­lentős mennyiségű hőt ta­karít meg. A központi fűtés retúrcsöveit a téglapadló alatt visszahozva, az télen lassan fűti fel ezt a területet, amely még jóval azután is meleg marad, hogy a meleg víz már nem kering a rendszerben. A bojler, a puffer többletszigetelése is energiatakarékossághoz tud ve­zetni, pont úgy, mint amikor a hűtőt a radiátortól távol és közvetlen napsütésnek nem kitett helyre tesszük. Ahol lehet, érdemes szélfogóban gon­dolkodni, így nehezebben illan el a lakásból a meleg. A kamrát mindenképp észa­ki–északkeleti oldalra ér­de­mes tenni, ha erre mód van, és alatta akár érdemes a padlószigetelést kihagyni.

Fűtésmódok

A legkorábbi ismert szé­kelyföldi fűtést az úgynevezett cserepesek biztosították. Ezek két oldalról nyitott, a szoba sarkában kialakított egy­fajta kandallók, felső részükön égetett, mázas csempékből készült „ernyővel”. Ezt a nyílt tűzhelyet főzésre is használták. A fűtésnek ezt a módját a szakirodalom székely sajátosságnak tekinti.
Fűtésmód szempontjából a következő lépésként a nagy hatékonyságú csempekályhák elterjedése volt meghatározó. Ez a fűtési mód a mai napig általánosan elterjedt a Szé­kelyföldön: a csempekályha napjainkban is a ház dísze. Gyakran találkozunk azzal a megoldással, amikor egy csempekályha egyszerre fűt ki egy szobát és a konyhát: a közös falba nyitott rést tölti ki a terrakottakályha, amely a konyhai részen a főzéshez igazítva, alacsony magassággal, öntöttvas te­tővel van kialakítva, túloldalt pedig egy közönséges terra­kottakályhaként jelenik meg. Újabban léteznek hor­doz­ható, fémkeretben készült csempekályhák is. Szerényebb változat a téglából épített, vakolt vagy tapasztott kályha – néha a kétféle kályhát kom­binálták. Az ajtók ha­gyo­má­nyosan öntöttvasból ké­szültek, nagyságuk egy csem­penagyságnak felelt meg. Ma már az ajtók gyakran hőálló üvegből készülnek, és egyre nagyobbak.
Gyakran előfordul, hogy központi fűtés kiépítésekor helyszűke miatt a konyhában és kisebb terekben nem jut hely a fűtőtestnek (radi­átor­nak/konvektornak). Ilyen­kor meg­oldást jelenthet a pad­ló­fűtés. Megbonyolítja a fűtő­testből és padlófűtésből álló kombinált rendszer az épületgépész dolgát, de egyet­lenegy térben egyszerre alkalmazva is érdemes el­gon­dolkodni a használatán: a fűtés beindításakor előbb a fűtőtest, majd a hőinerciája miatt később átmelegedő pad­lófűtés biztosít meleget – így lehetséges a ka­zán rövidebb, de intenzívebb ciklusokban való működése, s ez meg­hosszabbíthatja a kazán élet­tartamát. Mivel sugárzással ad le hőt, a padlófűtés kevesebb energiával ugyanolyan hő­komfortot biztosíthat, mint a leggyakrabban fűtőtestként használt konvektorok. Az ilyen típusú megoldás gaz­daságosabb változata a ka­pilláris padlófűtés, amelyet köz­vetlenül a padló alá építenek be, hasonlóan az elek­tromos padlófűtéshez – így rövidebb idő alatt melegszik át a padló, igaz, kisebb a hőinerciája is –, ami akár előnyt is jelenthet energiahatékonyság szempontjából, mert egy túl­melegedett vastag beton­padló sugárzását nem lehet azonnal kiiktatni.
Radiesztézia szempontjából a padlófűtés nem a leg­op­timálisabb megoldás, a fal­fűtés előnyösebb. A búto­rok alatt nincs értelme a pad­ló­fűtésnek, ugyanakkor a fal­­­fűtés nem mindig teszi le­hetővé a bútorok falhoz rög­zítését. A mennyezetfűtésre is van lehetőség. A kandalló a begyújtás után húsz perccel már fűt, mindaddig, míg ég benne a tűz. Ilyen szempontból a csempekályha ellentétje, ami igazából akkor fűt, amikor jól átmelegedett, s a tűz kialvása után lezárjuk. A kandallókból származó meleg levegőt meg­felelő csővezetéssel át lehet vezetni a szomszéd vagy a fö­lötte lévő helyiségekbe, a gond az, hogy a zajok is át fognak szűrődni. Az egyre elterjedtebb vízköpenyes kan­­dallók egyszerre kan­dal­ló­ként és kazánként is mű­ködnek, ráadásul nem kell külön kazánházat építeni al­kalmazásukkor, a tűz látványa is mellettük szól. Hátrányként a lakásban való tüzelés sze­metelése, esetenként füstje ír­ható rovásukra.
A rendszerint a nyári kony­­hában vagy sütőben/sü­­tő­házban, de gyakran a kertben különállóan, csak egy hevenyészett födél alatt megépített kemencék kü­lön figyelmet érdemelnek, ha­gyományos szerepük, a ke­nyér- és kalácssütés mellett feleslegessé tesznek bármilyen korszerű kerti grillezőt.
Újraértelmezhetők a régi idők cserepesei? A nagy méretű, akár kétoldalas, üvegezett aj­tajú vagy feltolható, liftes aj­tajú kandallók lehetővé teszik az egykori cserepesek mai újra­értelmezését – és ez újra egy sajátos, székelyföldi megoldás irányába mutat.

 Alternatív energiák

Az alternatív energia­rend­sze­rek közé tartoznak a nap­kollektorok (lehetőleg a tető síkjába szerelt síkkollektorok), a napelemek és napelemes ven­tilátorok, hőszivattyúk (le­vegő–víz, talaj–víz, víz–víz vál­tozatok, a terep jellemzőitől függően). Székelyföldön a szél­malmok általánosan nem jellemzőek, hagyományosan ke­vés helyen találunk ilyet, fő­leg vízi alkalmatosságok lé­teztek – így a szélturbinák esetében szintén mérlegelésre szorul, ha azt az itteni tájban szeretné valaki üzembe he­lyezni.
Nem szabad elfelejteni, hogy a meleg víz biztosításán kívül ezek a ma már nagyon is hatékony, de drágaságuk miatt korlátozott mértékben elérhető rendszerek csak megfelelően jól szigetelt épületekben tud­nak érezhetően teljesíteni. A napkollektorok meleg vi­zet tudnak szolgáltatni anél­kül, hogy begyújtanánk. Hasonlóan, ha saját nap­elem­rendszer van kiépítve, a megtermelt energia se­gítségével lehet fűteni vagy hűteni, persze a kapacitás függ­vényében.

Összegzés

A hagyományos székely épí­té­szet tapasztalataiból és a kor­szerű techno­ló­giák elő­nyeiből egya­ránt merít­he­tünk, ha fenn­tarthatóbb, ener­gia­ta­ka­ré­kosabb ottho­nokat sze­­retnénk. Bár a régi házakból nem lehet passzív házat vará­zsolni, egy jól megtervezett felújítás, a megfelelő hő­szi­getelési megoldások, a tu­da­tos fűtésválasztás és az al­ter­natív energiák észszerű hasz­­nálata révén jelentős meg­­­­takarítás és komfortérzet ér­hető el. A múlt értékeinek megőrzése és a modern esz­közök okos alkalmazása nem ellentmondás, hanem egymást erősítő lehetőség, amely egy­szerre szolgálja a környezet védelmét, az identitás meg­őrzését és a mindennapi élet minőségét.