Hirdetés

Vérfürdőt rendezett Párizsban az Iszlám Állam

HN-információ
Nemcsak a francia főváros és a francia nép, egész Európa, sőt a világ jó része döbbenten áll és gyászol a Párizsban pénteken elkövetett, rendkívül súlyos tragédiához vezető terrorakciók okán: a támadásokat, amelyeket az Iszlám Állam vállalt Franciaország, illetve Párizs, a „feslettség és bűn fővárosa, az európai keresztesek zászlósa” elleni megtorlás címén, legalább három szervezet vagy sejt nyolc kiképzett, automata fegyverekkel és robbanószerkezetes mellényekkel felszerelkezett támadója hajtotta végre közel megegyező időpontokban Párizs különböző pontjain. A lövöldözések és a robbantásos öngyilkos merényletek 129 ember halálához vezettek, a kórházakban 352 sebesültet ápolnak, mintegy harmaduk van súlyos állapotban. Franciaországban rendkívüli állapotot rendeltek el, és nagy erőkkel kezdték meg a nyomozást az elkövetők kilétének és kapcsolatrendszerének feltárásáért. [caption id="attachment_16432" align="aligncenter" width="620"]Áldozatok, orvosok és rendőrök az egyik merénylet helyszínén Áldozatok, orvosok és rendőrök az egyik merénylet helyszínén[/caption] A terror éjszakáját élte meg pénteken a francia főváros: Párizsban hat helyszínen, futballstadionban, koncerten, szórakozóhelyeken és a nyílt utcán hajtottak végre összehangolt merényleteket az Iszlám Állam terroristái. A támadók Kalasnyikovokkal nyitottak tüzet ártatlan civilekre Párizs 10. és 11. kerületében. Mészárlás Párizs utcáin Az első célpont a Stade de France futballstadion volt, ahol éppen a francia válogatott játszott Németország ellen, a barátságos mérkőzést François Hollande francia elnök is követte a páholyból. A robbanások hangja a tévéközvetítésben is hallatszott: a terroristák, bár legalább egyiküknek érvényes jegye is volt, az ellenőrzés miatt nem tudtak bejutni a stadionba, így a bejáratoknál robbantották fel magukat. Ennek köszönhető, hogy nem volt több áldozat, illetve nem alakult ki pánik a stadionban, ahonnan az elnököt azonnal kimenekítették. A stadion elleni támadással szinte egy időben lövöldözések kezdődtek: támadók egy kocsiból nyitottak tüzet automata fegyverekből egy Párizs tizedik kerületében fekvő bár, a Le Carillon vendégeire, majd a szemközti étteremre, a Petit Cambodge-ra zúdítottak golyózáport, később pedig lövések dördültek más helyszíneken, összesen hat ponton is. Az egyik lövöldözés a Bataclan klubnál túszejtésbe és tömegmészárlásba torkollott. Itt egy amerikai rockegyüttes koncertezett: szemtanúk szerint már zajlott az előadás, amikor fekete ruhás támadók minden figyelmeztetés nélkül tüzet nyitottak a szórakozóhelyen. Sokan elmenekültek, de a terroristák túszokat is ejtettek – közülük sokan mobiltelefonjaikkal, közösségi oldalakon esdekeltek segítségért, jelezve, hogy a támadók épp a túszok folytonos kivégzését hajtják végre. A klubban robbanások is történtek, mielőtt a kivezényelt kommandósok megostromolták az épületet és lelőtték a támadókat. Hajsza a felelősök után Az eddigi információk szerint a támadásokat legalább nyolc terrorista hajtotta végre, legtöbbjük nem élte túl az akciót, lelőtték vagy felrobbantotta magát. A merénylők között volt három testvér, egyiküket nagy erőkkel keresi a rendőrség, lapzártánkkor még szökésben volt. Az akció kitervelőiről és előkészítőiről egyelőre – azon túlmenően, hogy az Iszlám Állam felelős érte – csak találgatások vannak, de a sajtóban mind többször jelenik meg egy Salim Benghalem nevű francia férfi neve, mint a támadás potenciális értelmi szerzője. Állítólag ő az Iszlám Állam „franciaországi hóhéra” és stratégája, ő áll az elmúlt hónapok összes, frankofón nyelvterületen elkövetett terrortámadása mögött, és a korábbi, a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztősége elleni merénylet kitervelését is neki tulajdonítják. Ő jelenleg Szíriában tartózkodhat. Mostanra hivatalossá vált, hogy a merényletek elkövetői között akadtak olyanok, akik magukat menekülteknek álcázva érkeztek Európába – a Stade de France mellett robbantó egyik férfi például szír útlevéllel, valószínűleg Görögországon, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián keresztül. A szálak Belgiumba is elvezettek, Brüsszelben a merénylet másnapján több személyt őrizetbe vettek. Hollande: háborúban állunk A merényleteket háborús tettnek nevezte François Hollande államfő, és azt mondta, ennek megfelelő válaszintézkedéseket fognak foganatosítani. „Egy terrorista hadsereg, az Iszlám Állam által elkövetett tett az ellen, ami mi vagyunk, egy olyan szabad ország ellen, amely az egész világhoz szól. Külföldről előkészített, megtervezett barbár merénylet, külföldi segítséggel, amelyet a nyomozásnak kell felderítenie” – fogalmazott a francia elnök, hozzátéve, Franciország kíméletlen lesz az Iszlám Állammal szemben, és közölte, hogy ma összehívja a parlament két házának együttes ülését. Televíziós beszéde végén bejelentette, hogy háromnapos nemzeti gyászt rendel el az országban. A megemlékezések sorozatához számos ország csatlakozott, Hollande-nak és a francia népnek rengeteg államfő vagy kormányfő fejezte ki együttérzését. Megkezdődött a III. világháború? A merényletek kapcsán – ideértve a Párizsban korábban elkövetett terrorakciókat, az európai nagyvárosokat megcélzó terrortámadásokat és közelebbről az Egyiptomból felszálló orosz utasszállító elleni bombamerényletet is – több politikai elemző és vezető is úgy fogalmazott, hogy megkezdődött, vagy már javában zajlik a III. világháború a radikális iszlám és a nyugati civilizáció között. Az ezt hirdető legradikálisabb vélemények szerint a „földön és levegőben” vívott háború totálissá válik, és kiterjed a radikális iszlám és a kereszténység kulturális és vallási harcára is. Azonnali megoldásként Európában meg kell erősíteni a határokat az országok hírszerzői alakulatainak és különleges erőinek bevonásával, illetve további harcoló alakulatokat kell küldeni a Közel-Keletre, elsősorban Szíriába és Irakba, és intenzív földi és légi csapásokat kell mérni az Iszlám Állam és az Al-Kaida ismert bázisaira, illetve ismert vezetőire. Fel kell készülni, hogy a párizsi terrorakciót újabbak követik majd Európa nagyvárosaiban, ezeket megakadályozandó vissza kell állítani Európában a határellenőrzéseket, és a biztonság érdekében fel kell áldozni bizonyos emberi és személyiségi jogokat – állítják a jövőt legsötétebben látó elemzők.


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!