Uniós viszonylatban még 2011-ben megfogalmazódott az a feltételezés, miszerint egyes nyugat-európai országokban forgalomba hozott élelmiszeripari termékek (de nem csak) paraméterei nem azonosak azokkal, amelyeket kelet-európai országokban is árusítanak. Ez a feltételezés akkor Szlovákiában fogalmazódott meg. 2012-ben az Európai Parlamentben közmeghallgatást szerveztek, de az nem örvendett különösebb figyelemnek, a bemutatott tesztelési eredményeket pedig a közmeghallgatáson részt vevő termelők kétségbe vonták. Azt követően majd minden évben egyes kelet-európai országokban, így például Csehországban, Magyarországon, de országunkban is „gyanúba keveredtek” egyes azonos márkájú termékek, olyanok, amelyeket a nagy üzletláncok Európa-szerte forgalmaztak, s azok közül számos élelmiszert a kettős mércével „gyanúsítottak meg”. [caption id="attachment_54149" align="aligncenter" width="640"] OLYMPUS DIGITAL CAMERA[/caption] Hazai viszonylatban a múlt esztendőben hallatták hangjukat egyes fogyasztóvédelmi, nem kormányzati szervezetek, s esetenként élelmiszeripari érdekképviseletek is. Igen félénken, de bizonyos kételyeknek adott hangot annak idején a fogyasztóvédelmi szakhatóság is, az idén pedig, pontosabban április folyamán ebben a kényes és vitatott ügyben megszólalt talán a legilletékesebb, Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter is. Ugyancsak mértéktartóan és visszafogottan nyilatkozott, azt hangoztatva, hogy a próbavételnek, az azt követő laboratóriumi vizsgálatoknak, valamint az összehasonlító tanulmányoknak meg kell legyen a maguk jól megalapozott szakmai és jogi háttere. Hozzáfűzte azt is, hogy ez feltételezi egyes uniós tagállamok illetékes hatóságaival való együttműködést, illetve csakis azok jelenlétében lehetséges a próbavétel, s ilyenképpen válhat elkerülhetővé mindennemű félreértés vagy vita. Még abban a hónapban a szaktárca levelet intézett az Európai Bizottsághoz, arról tájékoztatva, hogy egy összehasonlító tanulmányt szeretnének végezni az illetékes romániai szakhatóságok. Ettől függetlenül, illetve ezt megelőzően a szaktárca képviselői együtt az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Szakhatóság, valamint a Fogyasztóvédelmi Országos Szakhatóság Illetékeseivel hazai üzletekben próbavételt végzett, összesen 175 élelmiszeripari termék esetében, majd április 10-én bemutatták a vizsgálatok eredményeit, amelyek részben alátámasztották, de nem meggyőző módon a feltételezéseket. A tényleges lépésre június hónap folyamán került sor, amikor is együttműködve Hollandia, Németország és Belgium illetékes hatóságaival, próbavételre került sor, a Lidl, a Kaufland, valamint a Delhaize üzletláncok egyes boltjaiban. Majd következtek a laboratóriumi elemzések és az összehasonlító tanulmány egyes következtetéseinek az ismertetése. Nem veszélyes a lakosság egészségére nézve Szerda délután ismertette Petre Daea a kettős mércével gyanúsított élelmiszerekre vonatkozó összehasonlító tanulmánnyal kapcsolatos tájékoztatót. Abban kitért a történések időrendjére, a külföldi hivatalosságokkal folytatott találkozókra, egyes következtetések vázlatos ismertetésére, valamint azon javaslatokra, amelyeket Románia részéről fogalmaztak meg egy egységes jogszabályozásra és eljárásra vonatkozóan, mármint az Európai Unió szintjén. Azt is közölte, hogy a laboratóriumi vizsgálatokat az ANVSA kötelékeibe tartozó szakintézetnél végezték el, s a górcső alá vett próbák száma 29 volt, amelyet a romániai piacról gyűjtöttek be, s ugyanazon számút az Európai Unió piacáról, de ugyanazon próbákról van szó. A termékféleségek között volt túróféleségből kilenc próba, vajból két próba, tejfölből egy próba, sonkaféleségből hét próba, kolbászféleségből három próba, virsliből egy próba, halkonzerv-féleségből három próba, májpástétomból két próba és csokoládé-féleségből egy próba. A termékek elemzéséből a következő derült ki: a megvizsgált 29 termék közül kilenc esetében mutatkozott eltérés. Az eredmények ismertetése tekintetében némileg zavarosnak bizonyult a kép, ugyanis a kívülállók számára az nem sokat mondott. A lényeg az, hogy a hazai szakemberek olyan eseteket is beazonosítottak, hogy a címkén szereplő kalóriaérték laboratóriumi vizsgálatok során nem bizonyosodott be, meg olyant is, hogy annak tekintetében ugyanazon termék esetében eltérés mutatkozott a más országokból származó próbák vonatkozásában. Ebben az összefüggésben feltétlenül meg kell említeni azt, amit hangoztatott az ANVSA elnöke, Geronimo Brănescu: a górcső alá vett termékféleségek semmiképpen sem veszélyesek a lakosság egészségére nézve, ugyanis ilyen jellegű következtetéseket nem lehet levonni az elvégzett elemzések, illetve azok eredményeinek tükrében. Egyébként a tárcavezető bejelentette, hogy a közvélemény tájékoztatása végett az eredményeket, az azokra vonatkozó számadatokat még aznap este nyilvánosságra hozzák. Ez nem következett be, ugyanis még tegnap délután sem szembesülhettünk a minisztérium vagy a szakhatóság honlapján a beígért közleménnyel. (Az igaz, hogy a sajtóértekezleten beterjesztett tájékoztatót meg lehet tekinteni, de az az összehasonlító tanulmány tekintetében nem tartalmaz semminemű érdemleges dolgot.) Utalt arra is, hogy a teljes ügycsomót azon nyomban meg fogják küldeni az Európai Bizottságnak is, szorgalmazva egy szabályozási eljárás mielőbbi elfogadását. Azt is hangoztatta, hogy az elkövetkező időszakokban nem végeznek ilyen jellegű vizsgálatokat, mert meg kell várni, hogy létezzen egy „egységes eszköztár”, s azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a vizsgálódás viszonylag sokba kerül. Amúgy a mostani laboratóriumi vizsgálatok 7206 lejbe kerültek, amihez még hozzáadandók a hazai szakemberek utazási költségei is, amelyek kvantuma közel 33 ezer lej volt. Az EB-n a sor A miniszteri tájékoztatóban utalás volt arra is, hogy Románia indokoltnak tartja az Unió szintjén kidolgozni bizonyos jogi normákat, egységes jellegű sajátos módszertanokat. Ez azért lenne szükséges, hogy minden egyes tagállam képes legyen hatékony módon ráfelelni a kettős mérce problematikájára. Lehet, hogy hasznát veszik a romániai összehasonlító tanulmánynak, de az Európai Bizottság ettől függetlenül máris napirendre tűzte ezt a kérdéskört: a testület szóvivője, Christian Wigand kedden, július 25-én bejelentette, hogy az Európai Bizottság illetékesei még aznap megkezdik a megbeszéléseket a termelőkkel és a forgalmazókkal annak érdekében, hogy betájolják a szóban forgó probléma tekintetében való együttműködés konkrét lehetőségeit. Utalt arra is, hogy az Európai Bizottság komolyan közelíti meg a kettős mérce problémáját és adatokat vár a tagállamoktól. Itt lépett be a képbe országunk is, azoknak az adatoknak, eredményeknek a révén, amelyeket a tárcavezető a szerdai sajtótájékoztatóján ismertetett… Hecser Zoltán