Hatályban marad a kormány működését szabályozó törvény azon cikkelye, amely meggátolta Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt abban, hogy magának követelje a miniszterelnöki tisztséget – az alkotmánybíróság ugyanis elutasította az előírás ellen emelt óvást. Elutasította az alkotmánybíróság a nép ügyvédje által arra a törvénycikkelyre vonatkozóan benyújtott óvást, amely megtiltja a jogerősen elítélt személyeknek, hogy a kormány tagjai legyenek. A 2001/90-es törvény 2. cikkelye ellen január 5-én emelt alkotmányossági kifogást a Nép Ügyvédje. Az említett jogszabály kimondja, hogy csak olyan személyek lehetnek a kormány tagjai, akik esetében nem áll fenn összeférhetetlenség, és akiket nem ítéltek el jogerősen bűnvádi perben. A Nép Ügyvédje által januárban kiadott indoklás szerint „a 2001/90-es törvény 2. cikkelye áthágja a hatalmi ágak közti egyensúlyra vonatkozó jogszabályt, ugyanakkor nem felel meg a kiszámíthatóság és az arányosság alkotmányos elvének”. Ez a törvénycikkely volt az akadálya annak, hogy Liviu Dragnea PSD-elnök (képünkön) kormányfő lehessen. Dragneát ugyanis a referendum-perben jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Hosszú vajúdás Liviu Dragnea több ízben igazságtalannak nevezte a jogerős ítéletet és alkotmányellenesnek a 2001-ben hozott törvényt, amely örökre megfosztja őt kormánytisztség betöltésének lehetőségétől, holott a bíróságok is csak bizonyos időre tiltják el az elítélteket a közügyektől, esetében pedig nem is volt ilyen tiltás. De komoly problémával szembesült maga az alkotmánybíróság is, illetékesek nyilatkozatai szerint a taláros testület „eddigi talán legnehezebb” ügyével került szembe, amely az alkotmánybírókat politikai értelmezésre kényszeríti. Már négy korábbi alkalommal napirendre tűzték az ügyet, de a mostani, ötödik alkalommal mégis úgy döntöttek, hogy elzárkózik a panasz érdemi tárgyalásától, befogadhatatlannak minősítve az ombudsman kifogását. Az alkotmánybíróság többségi szavazással elutasította az alkotmányossági kifogást. A taláros testület megállapította, hogy a beadványban felhozott indokok egyrészt törvényértelmezési és törvényalkalmazási problémákat vetnek fel, másrészt olyan törvényhozási tényezőkre vonatkoznak, amelyek a parlament hatáskörébe tartoznak – közölte a testület, hozzátéve, hogy a döntés végleges és általánosan kötelező érvényű. Az ellenzék elégedett Klaus Johannis államfőt nem érte meglepetésként az alkotmánybírósági döntés, és – az elnöki hivatal szóvivője szerint – úgy ítéli meg, hogy „korrekt és helyénvaló következtetésre jutott a taláros testület”. Lelkesebben üdvözölték a dön­tést ellenzéki politikusok: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvezető elnöke, Raluca Turcan szerint az alkotmánybíróság döntése a köztisztviselők feddhetetlenségére vonatkozó joggyakorlat szellemében született, és szavatolja, hogy továbbra sem lehetnek a kormány tagjai jogerősen elítélt személyek. Azt mondta, „katasztrofális” lett volna Románia, de az alkotmánybíróság hitelességére nézve is, ha korábbi döntéseit felülírva a taláros testület lehetővé tette volna, hogy elítélt személyek kormánytagokká válhassanak. „Megugrottunk egy akadályt, de csak pillanatnyilag, mert a parlamentben a PSD és az ALDE folytatja a korrupció és az elítéltek melletti kampányát a büntetőjog módosítása révén” – jelentette ki a liberális politikus. Hozzátette, fontolóra kellene venni, hogy a tiltást más köztisztségekre, többek közt a parlamenti képviselőkre és szenátorokra is kiterjesszék. Alina Gorghiu, a PNL szenátora a tettek mezejére lépne: jelezte, az „alkotmánybíróság döntése szellemében fogant” törvénytervezetet készül benyújtani, mivel szerinte egy jogerősen elítélt személynek nemcsak miniszteri, hanem parlamenti képviselői vagy szenátori tisztséget sem volna szabad betöltenie. Megjegyezte, a taláros testület döntése elzár egy utat Dragnea előtt, hiszen így továbbra sem töltheti be a kormányfői tisztséget, ugyanakkor azonban megnyit egy másikat: hogy jelöltesse magát a 2019-es államelnök-választáson. „A törvénynek koherensnek kellene lennie: Románia elnöke ne lehessen elítélt személy! És itt politikai tisztességről van szó, nem arról, hogy bármi bajom lenne a PSD vezetőjével. Be fogok terjeszteni egy törvénytervezetet, amely az alkotmánybíróság mai döntésének szellemében fogan: egy jogerősen elítélt személy nem lehet sem parlamenti képviselő, sem miniszter” – jelentette be.