Kiemelkedő nemzeti érték lett Kós Károly életműve, az aradi Szabadság-szobor, Torockó épített örök­sége, valamint a nagybányai művésztelep és festőiskola. [caption id="attachment_46620" align="aligncenter" width="1600"] Torockói utcakép. Már hivatalosan is kiemelt nemzeti értéknek számít[/caption] Kiemelkedő, a magyar nemzet számára jelentőséggel bíró értékként tartják számon Kós Károly életművét, az aradi Szabadság-szobrot, Torockó épített örökségét, illetve a nagybányai művésztelepet és festőiskolát, amelyek az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság felterjesztései bekerültek a Magyar Értéktárba – jelentette be Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. A Magyar Értéktárba bekerült erdélyi értékek következő lépésként hungarikummá válhatnak – mindehhez egy újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges. A hungarikumok közé sorolás a magyarság egésze számára fontos értékként definiálja majd a felterjesztetteket, és segíti minél szélesebb körben való megismerésüket. Hegedüs szerint bár nincs vita arról, hogy Erdély mennyire is gazdag magyar vonatkozású tárgyi és szellemi örökség terén, ennek az egyértelmű ténynek fontos az intézményesítése is. A Hungarikum Bizottság legutóbbi, Egerben tartott ülésén a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét; a Magyar Értéktár pedig újabb kilenc értékkel bővült, a már említetteken kívül például felvették a magyar gulyáslevest mint világszerte ismert népi eredetű ételt, az ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt, a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotást, a Feszty-körképet, a Csabai Kolbászfesztivált mint Magyarország meghatározó gasztronómiai rendezvényét és dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életművét is. A Hungariku­mok Gyűjteményébe így már 64 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 152 tagú.