A szakszervezeti érdekképviseletek, valamint szociálpolitikai szakértők már hetekkel ezelőtt arra figyelmeztették a kormányt, hogy uniós irányelvek értelmében a munkáltatóknak is részt kell vállalniuk a szociális ellátórendszerek, illetve költségvetések finanszírozásában. Ez azt is jelenti, hogy a különböző, a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulásokat teljes egészében nemigen lehet átruházni a munkavállalóra. Úgy tűnik, hogy a kormány is rádöbbent erre… Szerdán este az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában Ionuț Mișa közpénzügyi miniszter váratlanul kirukkolt egy némileg meglepő bejelentéssel: a jövő esztendőtől kezdődően a munkáltatók a bruttó béralap 2 százalékát kell befizessék társadalmi szolidaritási hozzájárulás címén. Annak egy része majd az állami költségvetés bevételét képezi, majd utólag a szóban forgó költségvetésből fognak fedezni bizonyos egészségvédelmi és társadalombiztosítási finanszírozásokat. Hozzáfűzte azt is, hogy az említett címen befizetett összegeknek gyakorlatilag 90 százaléka az állami költségvetést illeti meg, 10 százaléka pedig amolyan támogatást jelenthet azon alkalmazottak számára, akik nehéz helyzetbe kerülhetnek, például amiatt, hogy a munkáltatójuk fizetésképtelensége okán nem lesz képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A meglepetést tulajdonképpen az jelentette, hogy erről a hozzájárulásról eddig a kormány illetékesei nem beszéltek, s az utóbbi hetek során elhangzott számos nyilatkozatukban még csak utalás sem volt annak esetleges bevezetésére. Egyébként a közpénzügyi miniszter azt is hangoztatta, hogy a vonatkozó jogszabálytervezet el is készült, az a jóváhagyás folyamatában leledzik. Továbbá utalt arra is, hogy számításaik szerint ennek a hozzájárulásnak a bevezetése nem fog pluszterhet jelenteni a munkáltatók számára, és nem fognak növekedni a személyzeti költségeik. A jelek szerint a tárcavezető nem fogalmazott eléggé világosan és egyértelműen. (Amúgy nekünk is úgy tűnt, hogy eléggé felületesen taglalta abban a szerda esti interjújában a szóban forgó hozzájárulásnak az ügyét.) Ennek okán tegnap délelőtt pontosító jellegű közleményt adott ki a pénzügyminisztérium. Ebben többek között az áll, hogy a január 1-től a munkáltatók által befizetendő hozzájárulás a következőkre hivatott: egyrészt a bérezési kinnlevőségek garantálási alapjának a „feltöltésére”, másrészt azon szükségletek fedezésére, amelyek révén biztosítható a különböző szociális szolgáltatások ellentételezése. Ez utóbbiak közé sorolandó a munkanélküliségi segély, a munkabalesetek és a szakmai megbetegedések idejére nyújtott betegszabadságok során folyósított táppénz stb. A szaktárca közleményében utalás van arra is, hogy nincs szó egy új illeték bevezetéséről, hanem egy olyan szociális hozzájárulásról, amely összhangban van a munkáltatók által eddig fizetett szociális hozzájárulások számának a csökkenésével. Úgyszintén annak révén továbbra is érvényesül a társadalmi szolidaritás és a hozzájárulási kötelezettség elve. Továbbá utalás van arra is, hogy annak idején a már említett garantálási alap bevezetésére vonatkozó 2006/200-as törvény elfogadására az Európai Parlament és a Tanács 1980/987-es irányelvével összhangban került sor (amelyet egyébként utólag módosítottak a 2002/74-es irányelv révén). Ezzel az utalással viszont visszakanyarodtunk ahhoz, amiről eddig is kellett volna tudnia a kormánynak: Románia már több mint 10 évvel ezelőtt kötelezettséget vállalt a munkáltatói szociális hozzájárulásokra vonatkozóan. Mindebben csak az furcsa, hogy a kormány illetékesei, amikor tárgyaltak és egyeztettek a munkáltatói érdekképviseletekkel a szociális hozzájárulások átruházásáról, szóba se hozták az uniós irányelveket. Most a vonatkozó jogszabály véglegesítésének, illetve elfogadásának előestéjén viszont kirukkoltak egy, az azt „kiegészítő” újabb jogszabály tervezetével… Hecser Zoltán