Az Európai Unió hivatalos statisztikai intézete, az Eurostat a múlt csütörtökön, azaz április 19-én hozta nyilvánosságra a menekültekről szóló 2017-es esztendei jelentését. Tulajdonképpen egy összesített statisztikáról van szó, s ahhoz csatoltak néhány számadatokban bővelkedő kimutatást is. Azok átolvasásából sokatmondó, de ugyanakkor részben meglepetéseket is szolgáltató tényadatokkal szembesülhettünk. Egy igen terjedelmes dokumentumról van szó, ennek okán pedig abból csak tallóznánk, utalva néhány fontosabb, illetve közérdeklődésre is inkább számot tartó adatra. Kezdenénk azzal, hogy 2017-ben összesen 538 ezer ember kapott valamilyen menekültjogi védelmet az EU tagállamaiban. Ezek szerint 25 százalékkal kevesebben, mint 2016-ban. Ami pedig országunkat illeti: Románia az elmúlt esztendőben 1330 személyt fogadott be, azok közül 875-nek adott menekült státust, 450-nek pedig oltalmazottit. (Az oltalmazottak minden ország esetében szinte azonos jogokat élveznek, mint a menekültek.) A menekültstatisztika tekintetében megvan a maga jelentősége annak is, hogy országunkban 70 befogadott menekült jutott 1 millió lakosra. (Azért van meg a jelentősége ennek az arányszámnak, mert az használatos a nemzetközi összehasonlításokban is, illetve a különböző elemzések keretében.) Ami pedig az anyaországot illeti: Magyarország 1290 embert fogadott be, közülük 105 embernek adott menekült státust, 1110 főnek pedig oltalmazottit, és 75 főt egyéb humanitárius szempontok alapján fogadott be a magyar állam. Magyarországon 130 befogadott menekült jutott egymillió lakosra. Ezzel az aránnyal pedig az anyaország az EU keleti blokkjának második „legengedékenyebb” országa, csupán Lettország volt nagyvonalúbb, 140 fő/1 millió lakos aránnyal. Az többi exkommunista ország közül még Litvánia jutott 100 fölé (105 menekült egymillió lakosra), az összes többi jóval ez alatt teljesített. A legrosszabb arányokat a többi V4-es ország érte el. A legkevesebb embert arányosan Szlovákia, Lengyelország és Csehország fogadta be, ezekben az országokban 20-nál is kevesebb új menekült jut egymillió lakosra. Amennyiben a menedéket kérők létszámához viszonyítjuk a befogadottak arányát, akkor országunk viszonylag előkelő helyet foglal el a 60 százalékaránnyal. Az anyaország viszont a lista alján találtatik, csak a kérelmezők (amelyek száma egyébként 4170 volt) 31 százalékának adtak valamilyen védelmet. Ennél szigorúbb az eljárás az uniós tagállamok közül csak Csehország (12 százaléknak adtak csak védelmet), Lengyelország (25 százaléknak adtak védelmet) és Franciaország (29 százaléknak adtak védelmet) volt. A magyarországival azonos, 31 százalékos arányt mutatott fel Nagy-Britannia és Horvátország is. A németek minden második kérelmezőt befogadtak. Arányaiban a legtöbb pozitív döntést (89 százalék) az ír hatóságok hoztak, de nagyon engedékenynek bizonyultak a litvánok (78 százalék) és a lettek is (74 százalék). Az 538 ezer főn kívül 24 ezer menekültet fogadtak be az uniós tagállamok EU-n kívüli menekülttáborokból az áttelepítési programok alapján. E program keretében a legtöbb menekültet, szám szerint 6210 főt az Egyesült Királyság fogadott be, Románia pedig 45-öt. (Ebben a programban Magyarország nem vett részt.) Elbírálási döntések Összesen több mint 1,2 millió ember esetében hoztak döntést az európai országok a menekültstátus megadásáról, vagyis a kérelmezők kevesebb mint fele kapott pozitív döntést. A 2017-ben meghozott döntések közül 970 ezer volt elsőfokú határozat és 266 ezer korábbi fellebbezések utáni másodfokú ítélet. Az elsőfokú ítéletek 46 százalékában, a másodfokúak 36 százalékában kaptak csak valamilyen fokú védelmet a kérelmezők. (Ez utóbbi vonatkozásában Románia esetében 185 főről van szó, akik közül 85-en kaptak menekültstátust. Magyarország esetében másodfokú ítéletek nem szerepelnek az Eurostat kimutatásaiban.) A menekültek legnagyobb része három polgárháborús közel-keleti országból érkezett az EU-ba: 33 százalékuk Szíriából, 19 százalékuk Afganisztánból és 12 százalékuk Irakból. A legtöbb menekültet a következő országok fogadták be: Németország (325 400 főt, az összes EU-s befogadott 60 százalékát), Franciaország (40 600 főt), Ausztria (34 000 főt) és Svédország (31 200 főt). Az 538 ezer ember fele kapott menekült státust, a többiek csak oltalmat kaptak. Saját lakosságának számához képest a legtöbb menekültet Németország, Ausztria és Svédország fogadta be. Ezekben az országokban több mint 3000 befogadott jutott egymillió lakosra. A szír és az eritreai kérelmezők szinte mind kaptak valamilyen védelmet, esetükben 90 százalék feletti a pozitív határozatok aránya. A szomáliaiak a listán a harmadikok, 69 százalékuk kért védelmet sikeresen. A szudáni, iraki és iráni kérelmezőknek több mint fele kapott védelmet, az összes többi ország állampolgárainak többségét elutasították, még az afganisztániaknak is csak 46 százaléka kapott védelmet. Európából az orosz és az ukrán állampolgárságú kérelmezők 19 százaléka kapott védelmet, a koszovóiak 9, az albánok 5 százaléka. Más európai országokból nem érkezett érdemi számú menekültjogi kérelem. Hecser Zoltán