Romániában a háztartások összkiadásából az élelmiszerekre költünk a legnagyobb arányban
Románia 2020-ban is az első helyen állt az Európai Unióban az élelmiszerekkel és alkoholmentes italokkal járó költségeknek a háztartások összkiadásán belüli súlyát tekintve – derült ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.
Az elmúlt évben az Európai Unió tagállamaiban átlagban a fogyasztási kiadások 14,8 százalékát vitték el az élelmiszerek és alkoholmentes italok (2019-ben ez az arány még 13 százalék volt). Romániában volt a legnagyobb az élelmiszerek súlya a háztartások összkiadásán belül, a 2019-es 26 százalékról 2020-ban 26,4 százalékra nőtt.
A kiadások nagy százaléka ment el élelmiszerre Litvániában (21,7%), Észtországban is (21,6%) és Horvátországban (21,4%) is. Ugyanakkor mindössze két olyan uniós tagállam van, amelyben az összkiadások kevesebb mint 10 százalékát vitték el az élelmiszerek: Luxemburg (9,5%) és Írország (9,8%).
A lakásfenntartásra, háztartási energiára fordított kiadások arányát tekintve ellenben Románia jobban áll a tagországok többségénél. A tagállamok nagy részében és az Európai Unióban is ennek a tételnek van a legnagyobb súlya a fogyasztási kiadásokban. Arányaiban Szlovákiában (30,7%), Finnországban (30,5%) és Dániában (28,9%) költöttek erre a legtöbbet, illetve Litvániában (15,5%), Máltán (16,8%), Cipruson (18%) és Romániában (18,8%) a legkevesebbet.
Uniós viszonylatban a lakásfenntartási költségeknek a végső fogyasztási kiadásokon belüli aránya 25,7 százalékot tett ki 2020-ban, ami 2,2 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezt követik az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások 14,8%-kal, ami 1,8%-kal több 2019-hez viszonyítva. Az Eurostat a koronavírus-járvány miatt elrendelt karantén- és egyéb korlátozó intézkedésekkel magyarázza a növekedést.
A korlátozások más költségekre is kihatottak, például a vendéglátással és szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos kiadásokra, amelyeknek a végső fogyasztási kiadásokon belüli aránya 2020-ban 2,7 százalékponttal 6 százalékra esett vissza. Ugyanezen okból csökkentek a közlekedéssel, illetve a kultúrával és szórakozással járó kiadások is, 1,5, illetve 0,9 százalékponttal.
Agerpres