Az idei állami költségvetés tervezetét jelentős várakozás előzte meg, elsősorban abból a „kíváncsiságból” kiindulóan, hogy a Grindeanu-kormány miként tervezi majd valóra váltani a PSD által a kampányban ígérteket? Elkészült a 2017-es évi költségvetési tervezet, a pénzügyminisztérium hétfőn ismertette a minisztériumoknak és az állami intézményeknek szánt keretösszegeket, illetve a várható gazdasági mutatókat. A választási kampányban szereplő számok némileg változtak: az előrejelzett 5,5 százalékos gazdasági növekedés helyett a tervezet már csak 5,2 százalékossal számol, a GDP-arányos költségvetési hiány pedig az előrevetített 2,7 százalék helyett 2,96 százalék lesz, valamivel alatta a „kritikus” államháztartási hiánynak, ami nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Az átlagos évi inflációt 1,4 százalékosként állapították meg, a korábbi 1,2 százalékos helyett. A tervezetben a hazai össztermék 1,35 százalékát irányozták elő a védelmi minisztérium számára. A tárcáknak szánt összegek alapján jelentősen csökken az energiaügyi, illetve a fejlesztési minisztérium büdzséje, és valamivel kevesebb jut a külügyi és belügyi tárcának is. Szintén jelentősen, közel 8 százalékkal csökken az oktatási minisztériumnak szánt keretösszeg is. Csökkentették továbbá az államfői hivatal fenntartásra, protokollra és utazásra szánt keretét. Nőtt viszont a mezőgazdasági, a kulturális, a víz- és erdőgazdálkodási, a turisztikai és a szállításügyi tárcák kerete. Számottevő módon csökkentenék az egyházaknak szánt támogatást is. Az igazságügyi intézmények között a tervezet jelentős növekedéssel számol a DNA büdzséje tekintetében, növeli a nép ügyvédje költségvetését, csökkenti viszont az ANI keretét. A nemzetbiztonsági apparátus tekintetében a SRI költségvetése gyakorlatilag azonos a tavalyival, csökkent viszont a külügyi hírszerzés, a kormányőrség és a speciális távközlési szolgálat büdzséje. A kormány jelentős „beavatkozást” hajtana végre a közmédia terén: a közszolgálati televízió, a TVR, a közszolgálati rádió (SRR) és az Agerpres hírügynökség is jelentősen megnövelt költségvetési forrást élvezhet. Ezek az összegek pótolnák a kieső kötelező rádió- és televízió-előfizetési díjakat, a TVR esetében pedig a felgyűlt adósságok törlesztését.