Ellenszavazat nélkül fogadták el jelölését, Porcsalmi Bálintot választották az RMDSZ új ügyvezető elnökévé a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati, marosvásárhelyi ülésén. [caption id="attachment_43405" align="aligncenter" width="634"] Porcsalmi Bálint feladata kidolgozni az ügyvezető elnökség új munkatervét, de ennél jelentősebb célok is foglalkoztatják Fotó: rmdsz.ro[/caption] Mostantól Porcsalmi Bálint tölti be az RMDSZ ügyvezető igazgatói tisztségét az SZKT döntése értelmében. Porcsalmit Kelemen Hunor szövetségi elnök javasolta a Kovács Péter lemondásával nemrég megüresedett tisztségre, szombaton, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a küldöttek testülete pedig egyöntetűen megválasztotta – egészen pontosan a leadott 134 szavazatból egy érvénytelen volt, így Porcsalmi 133 támogató szavazattal foglalhatta el a tisztséget. Bálint Az egyöntetű bizalom nem előzmények nélküli: a 36 éves kolozsvári születésű, Zilahon nevelkedett, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem politológusi diplomájával rendelkező Porcsalmi Bálintot a szövetségben Nagy Zsolt, majd Kelemen Hunor bizalmas és közeli munkatársaként ismerik. A szövetségi elnök ezt már javaslata előterjesztésekor is hangsúlyozta, a jelölttel kapcsolatban azt emelve ki, hogy „17 éve van a szövetségben, eközben a legkülönfélébb feladatkörökben próbálta ki magát a plakátragasztástól a kormányzati munkáig. Velünk volt nemcsak kampányidőszakban, hanem a szervezeti építkezés vagy éppenséggel a kormányzás esztendeiben is. Bálint ismeri a szervezetet és a szervezet is ismeri őt”. Porcsalmi politikai tevékenysége és karrierje valóban elválaszthatatlanul kötődik a szövetséghez: politikai és kommunikációs tanácsadóként 17 éve mindegyik kampányban dolgozott, három évig volt az RMDSZ ügyvezető alelnöke: a szórvány, majd az önkormányzati főosztályt vezette. Nagy Zsolt informatikai miniszter, majd Kelemen Hunor kulturális miniszter kabinetfőnöke volt, korábban távközlési államtitkári tisztséget is betöltött. Trénerként is dolgozik a politikai kommunikáció terén az amerikai International Republican Institute megbízásából, emellett nemzetközi tanácsadóként dolgozott az ukrajnai elnökválasztási, a bécsi önkormányzati, a szerbiai parlamenti kampányban, szervezett kampányokat és politikai akciókat Bulgáriában, Szlovákiában, Horvátországban, Litvániában, Moldvában és Bosznia-Hercegovinában; aktivistákat és jelölteket készített fel Jordániában, Szomáliában és Mongóliában. Nevesítésekor Kelemen Hunor rámutatott: arra számít, hogy jelöltje ezt a tapasztalatot átemeli a szervezetépítésbe, a szövetség működésébe. Bemutatkozásában és az SZKT támogatását kérve a jelölt is utalt a szövetséghez való szoros viszonyára, erről némi iróniával úgy beszélt: az elmúlt 17 évben „mindent” csinált az RMDSZ-ben a MIÉRT (az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet – szerk. megj.) megalapításától az államtitkárságig, a plakátragasztástól a választási kampány vezetéséig. „Voltam már Zsolt (Nagy Zsolt – szerk. megj.) katonája, Takács (Takács Csaba – szerk. megj.) szárnysegédje, Hunor (Kelemen Hunor – szerk. megj.) embere, amikor baj volt, én voltam a Porcsalmi, amikor jól mentek a dolgok, akkor főstratéga úr” – jegyezte meg. Jelölését éles választási helyzetnek nevezte, amikor „olyan szerepet kell betöltenem, amire sosem vágytam, de mindig tiszta szívből tiszteltem, és olykor tartottam, féltem tőle. Ma azért állok az SZKT előtt – előttetek, hogy támogatásotokat kérjem – mindenekelőtt a munkára, nem csupán a tisztségre. Nekem az a fontos, hogy maradhassak ügyvezető elnökként is az, aki vagyok: Bálint” – fogalmazott. A legmodernebb politikai szervezet Megbízásáról azt mondta: elsődleges célja az, hogy 2019-re az RMDSZ legyen „a legmodernebb politikai szervezet Romániában és a térségben”. Ugyanakkor „az innováció nem csupán új technikát, jobb számítógépeket, vagy több Facebook-reklámot jelent, hanem elsősorban a tartalomra és a munkamódszerekre vonatkozik. Több munkát, és minden esetben jól előkészített, alapos munkát szeretnék. Valós együttműködésre van szükségünk! Kevesebb gyűlésre, de jóval több egyeztetésre és őszinte párbeszédre. Egy olyan rendszerre, amely a megfelelő döntés-előkészítésre, a pontos végrehajtásra, a nyomon követésre és számonkérésre épül” – fejtette ki, hozzátéve, nem tekintélyelvű, hanem példamutató munkára gondol. Közölte továbbá, hogy két héten belül elkészül az ügyvezető elnökség munkaterve világos iránnyal, pontos feladatokkal, felelősökkel és határidőkkel. Ezt követően felkeresi a megyei szervezeteket, hogy közösen felmérjék az igényeket és elosszák a munkát, legsürgetőbb feladat pedig a következő RMDSZ-kongresszus előkészítése. Személyesebb hangnemben kijelentette: „egy más, jobb világban” nem ő, hanem Nagy Zsolt kellene most az SZKT előtt álljon, akit két éve „koholt vádak alapján, ártatlanul” börtönöztek be. Kongresszus májusban Az SZKT arról is döntött, hogy május 13-án tartják az RMDSZ 13. kongresszusát, amelyen meghatározzák a szövetség következő négyévi stratégiáját. A két évvel ezelőtti, kolozsvárit követő kongresszus helyszínét még nem határozták meg, eddig Zilah és Beszterce merült fel lehetséges helyszínként. 2019-ig nem lesznek választások, így addig építeni szeretnék a szövetséget a közpolitikák, a közösségszervezés területén, és olyan dolgokkal is foglalkozni akarnak, amelyekre a választások miatt eddig nem jutott idő – mondta a szövetségi elnök. Kitüntetések és díjak A marosvásárhelyi Kultúrpalotában Kelemen Hunor köszönetet mondott és kitüntetést nyújtott át az RMDSZ leköszönő parlamenti képviselőinek és szenátorainak. Azt mondta, vannak közöttük, akik egy mandátumot teljesítettek, és vannak, akik azóta politizálnak, amióta Románia elindult a rendszerváltás útján. A leköszönő honatyák, Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke, Antal István, Borbély László, Bónis István, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kereskényi Gábor, Máté András Levente, Moldován József, Molnár Zsolt, Markó Attila képviselők, Klárik László Attila, Pataki Csaba, Végh Sándor, Olosz Gergely szenátorok Részegh Botond csíkszeredai képzőművész alkotásait kapták ajándékba. A távozó ügyvezető elnököt, Kovács Pétert is kitüntették, az SZKT vastapssal köszönte meg munkáját. Átadták az Ezüstfenyő-díjakat azoknak, akik jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak visszaszerzésében, a szellemi javak megtartásában és gyarapításában: a 15. alkalommal tartott díjátadón ezúttal 29 személy munkáját illette elismerés, köztük van Biró Albin, az RMDSZ csíki szervezetének alapító tagja, Csíkszereda korábbi alpolgármestere, a Biztosítási Felügyelet vezetőtanácsi tagja, akit elsősorban a Csíki Magánjavak visszaszerzésének ügyében végzett munkájáért jutalmaztak. A jogállamiság megerősítésre szorul A tavalyi választásokat kiértékelve Kelemen Hunor arról beszélt, az önkormányzati választásokkor visszanyertek fontos önkormányzatokat, megerősödött az RMDSZ, a parlamenti választásokon pedig olyan eredményt ért el a szövetség, amire büszkék lehetnek az erdélyi magyarok. Kijelentette, az RMDSZ 2014-ben jól döntött, amikor kiléptek a kormányból, vagy amikor az MPP-vel elkezdték az együttműködést. Szerinte az akkori kontextusban helyes döntés volt az is, hogy Tőkés László első helyet kapott 2009-ben, az RMDSZ EP-képviselői listáján, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy az MPP-vel nem éri olyan csalódás az RMDSZ-t, mint Tőkéssel. Kiemelte, pozitív fejlemény az is, hogy az RMDSZ-nek sikerült rendeznie viszonyát a Fidesz-KDNP-vel. A parlamenti munka során a kisebbségi jogok megerősítése jelenti a prioritást. Kelemen szerint nem normális az, hogy például Kovászna megyében több mint száz per zajlik nyelvi jogi kérdésekben. A jogállamiság alapjait meg kell erősíteni, mert egy gyenge jogállamban leginkább a kisebbség kerül kiszolgáltatott helyzetbe, tekintettel arra, hogy nem lehet tiszta lelkiismerettel azt mondani, jó állapotban van a parlamentáris demokrácia és a hatalmi ágak szétválasztása megtörtént Romániában. A PSD-ALDE kormánykoalícióval kötött parlamenti együttműködési megállapodásról is beszélt: azt mondta, a parlamenti erőviszonyokat figyelembe véve ez jelenleg a leginkább járható út a szövetség számára: az RMDSZ 6,5%-os parlamenti arányához mindig hozzá kell tenni még 45%-ot, hogy a törekvéseknek eredménye legyen, ehhez pedig partnerek kellenek – jegyezte meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a parlamenti együttműködés ne lenne bármikor felbontható.