Biztonsági felülvizsgálatot rendelt el Emmanuel Macron francia elnök, miután Laurent Nunez belügyminiszter elismerte, hogy a rendőrség „elvesztette az irányítást” a hétvégi zavargások során, amelyeket a Sárga mellényesek mozgalom szervezett. A tárcavezető hétfőn felajánlotta lemondását, miután mintegy 2500 embert vettek őrizetbe, és a rendfenntartó erők közel ezer tagja megsérült. Az utcára vonult tömegből is nagyon sokan megsérültek; egy tüntető kezét egy rendőrségi tömegoszlató gránát tépte le, számol be az AFP.

Franciaország forrong, a többiek izzadnak

Az elmúlt hétvégén Franciaország-szerte mintegy félmillió ember vonult utcára, hogy a megugrott megélhetési költségek ellen tiltakozzon; ez volt a csúcspontja annak a négyhetes tiltakozássorozatnak, amely azzal kezdődött, hogy a középiskolás diákok jobb körülményeket követeltek iskoláikban.

Ami békés tüntetésekkel kezdődött, egyes helyeken erőszakba torkollott, amikor álarcos csoportok megtámadták a rendfenntartó erőket, betörtek a városházákba és más középületekbe – amelyek közül sokat felgyújtottak –, kifosztották az üzleteket, több helyen kifejezetten a luxuscikkeket kínáló butikokat, az utcákon barikádokat emeltek, autókat, robogókat, kerékpárokat gyújtottak fel, és sok helyen a rendfenntartó erőkre támadtak. Alain Di Crescenzo, a kereskedelmi kamara elnöke szerint az erőszakos cselekmények több mint 2000 üzletet érintettek Franciaország-szerte, és csak az ilyen természetű kár „több száz millió euróra” rúg.

„Szombaton néhány nagyvárosban, miután több száz üzletet kifosztottak, nem lehetett a boltosok szemébe nézni és azt mondani nekik, hogy nem veszítettük el az irányítást” – mondta a történtekről Nunez belügyminiszter. Az elnök annak ellenére nem fogadta el a tárcavezető lemondását, hogy az ténylegesen elismerte a kormányzati reagálás során bekövetkezett biztonsági és hírszerzési kudarcokat, annak ellenére is, hogy szombaton mintegy 60 000 rendfenntartót vetettek be országszerte.

Franciaországban a rendőrség a hétvégén több mint 2330 embert vett őrizetbe, akiknek 70 százaléka felnőtt volt – közölte hétfőn Gerald Darmanin igazságügyi miniszter.
Olaszország, Spanyolország és Portugália – ahol az emelkedő árak miatti felháborodás szintén tüntetésekhez vezetett – feszülten követik az eseményeket, miután a hétvégén Milánóban kisebb összecsapások és rendbontások törtek ki, és több spanyol városban továbbra is folynak a lakhatási költségek elleni tüntetések.

Tájkép csata után

Párizs számos utcáját most is kiégett autók roncsai, betört kirakatok és üszkös romok borítják. A fővárosban „olyan mértékű erőszakot tapasztaltunk, amilyet – úgy gondolom – még soha nem láttunk” – mondta Lamia El Aaraje, Párizs alpolgármestere. Marseille-ben, Nizzában és Bordeaux-ban is voltak erőszakos tüntetések, ezekben is számos üzletet fosztottak ki. Limoges városában maszkos tüntetők felgyújtották a városházát, a 19. századi épület megsemmisülését mutató képsorok bejárták a világsajtót. Lyon központjában egy utazási iroda székhelyét gyújtották fel, és itt is fosztogattak.

Megnézné a Louvre-t? Ne most…

Macron elnök vasárnap este a nemzethez intézett beszédében elítélte a „féktelen” erőszakot, és kijelentette, hogy a helyi hatóságok – „szükség esetén” – az elkövetkező napokban betilthatnak bizonyos tüntetéseket. Viszont nem jelentett be drasztikus intézkedéseket, mint például a rendkívüli állapot vagy a kijárási tilalom.
A demonstráló tömegek elégedetlensége ezt követően sem mutatja a csillapodás jeleit: a tüntetők tegnap Párizsban elzárták a világ leglátogatottabbjának számító,  ikonikus Louvre Múzeumhoz vezető bejáratot. „Büszkén jelentjük be, hogy elzárjuk a világ legnagyobb múzeumát” – állt egy, a múzeum előtt kifüggesztett szórólapon.

Pénz és politika táplálja a tüzet

A lakosság haragját az emelkedő árak és az egyre nehezebb megélhetés keltették fel Franciaországban, ahol március óta a dízelárak közel 40 százalékkal, a benzinárak pedig 25 százalékkal ugrottak meg, és az élelmiszerárak 2021 óta 25 százalékkal emelkedtek.

Ugyanakkor nem lehet eltekinteni attól, hogy a zavargások alig néhány hónappal egy kulcsfontosságú elnökválasztás előtt törtek ki, amelyen a centrista Macron már nem indulhat újra, míg Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés párt elnökjelöltje a közvélemény-kutatásokban jelenleg nagy népszerűségnek örvend, ahogy riválisa, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország vezető politikusa, Jean-Luc Mélenchon is. Le Pen azt állítja, hogy az erőszakos cselekedeteket radikális baloldali csoportok követik el, és azt Mélenchon platformja „legitimálja”. Párizs szocialista alpolgármestere, El Aaraje azt mondta, Le Pen pártja „úgy viselkedik, mint egy piromániás tűzoltó”, és a tüntetéseket arra használja fel, hogy előmozdítsa elnöki ambícióit. A baloldal azzal vádolja Macront, hogy figyelmen kívül hagyja a tüntetők követeléseit, míg a jobboldal arra szólítja fel, hogy szigorúbb fellépést tanúsítson.

Felkészül Spanyolország, Olaszország…

Mivel Európa-szerte emelkednek a megélhetési költségek, más országokban is kisebb tüntetések törtek ki. A hétvégén összecsapások voltak egy milánói, megélhetési költségek elleni tüntetésen. Giuseppe Sala polgármester így figyelmeztetett: „Nagyon aggódom, mert ez egy új jelenség, amely nemzetközi kontextusból ered, és ezért önmagát táplálja.”

Spanyolországban szeptember óta több száz sátor foglalja Madrid központjában a Puerta del Sol teret, miután egy 87 éves asszonyt kilakoltattak abból a lakásból, ahol egész életében élt, ami országszerte tiltakozásokat váltott ki. Spanyolországban az „egekbe szökő” lakhatási költségek miatt elégedetlenek az emberek.

Több tucat sátor jelent meg Portugália főbb városaiban, Lisszabonban és Portóban is, ahol a tüntetők intézkedéseket követelnek a lakhatási költségek emelkedése miatt.