Bizonyára nem ez jelenti majd a kéretlenül és ismeretlenül az emberekre „találó” értékesítési kísérletek alkonyát, de az ún. hideghívások gyakorlatán gyengíthet, hogy Franciaországban augusztus 11-én hatályba lépett az Emmanuel Macron államfő és Sébastien Lecornu miniszterelnök kormánya által támogatott törvény, amely betiltja ezeket a zavaró telefonhívásokat. 

Sok éve hallgatják

A cél a fogyasztók védelme a tolakodó kereskedelmi megkeresésektől, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek védelme a csalárd gyakorlatoktól. Az új rendelkezések lényege, hogy mostantól törvénybe ütköző, s így kihágásnak minősül a fogyasztókkal előzetes hozzájárulásuk nélkül kapcsolatba lépni. A hideghívás gyakorlata azonban két szcenárióban továbbra is megengedett: ha a hívást kezdeményező cég már korábban beszerezte a hívott fél hozzájárulását – pl. vásárlás során vagy egy űrlapon keresztül –, illetve ha a hívás egy a hívott által már korábban aláírt szerződéssel kapcsolatos. Ugyanakkor előzetes hozzájárulás bármikor visszavonható – közölte az Euronews-zal Alice Vilcot, a francia Verseny-, Fogyasztóvédelmi és Csalásellenes Főigazgatóság kabinetfőnöke. 

A kormány szerint a törvény a legalább 15 éve rendszeresen beérkező fogyasztói panaszokra ad választ. A hatóságok becslése szerint a francia lakosság körülbelül háromnegyede hetente legalább egy nem kívánt értékesítési hívást kap, és sokan ennél többet. A törvény megsértése esetén szigorú szankciók várhatók: magánszemélyek esetében hívásonként akár 75 000 eurós pénzbírság, cégek esetében hívásonként akár 375 000 euró pénzbírság szabható ki. 

Masszív iparág

Az intézkedésnek nem mindenki örül: a rendelkezés aggodalmat keltett Marokkóban, ahol Younes Sekkouri foglalkoztatási miniszter a parlamentben azt mondta, hogy az ország call centereiben akár 50 ezer munkahely is veszélybe kerülhet miatta. A korábban francia (és spanyol) protektorátus alatt álló afrikai országban a telefonos, e-mail és chat alapú kommunikációt kezelő call center iparág mintegy 100 millió dollárnyi befektetést vonzott be, és több mint egymilliárd dollár éves bevételt generál. Az olcsóbb munkaerőt kereső cégeket főként az vonzotta ide, hogy a lakosság nagy része folyékonyan használja a francia nyelvet. 

Külföldön és itthon

A franciaországi intézkedéshez hasonló van érvényben Németországban, már 2009 óta. Hollandia a múlt hónapban szigorította a telefonos értékesítésre vonatkozó szabályait: mostantól a vállalatok előzetes engedély nélkül már saját ügyfeleiket sem hívhatják fel promóciós ajánlatokkal. Az Egyesült Királyságban ún. Telefonos Preferencia-szolgáltatás működik – a cégek, amelyek olyan személyeket hívnak fel, akik leiratkoztak a szolgáltatásról, hívásonként akár 500 000 font bírsággal is sújthatók. Sok más ország is bevezetett olyan intézkedéseket, amelyek az „opt-out” rendszeren alapulnak. Az Egyesült Államokban az emberek feliratkozhatnak a „National Do Not Call Registry” nevű nyilvántartásba, ami csökkenti a nem kívánt értékesítési hívások számát, hasonló rendszer elérhető Kanadában is.

Romániában a kéretlen ke­reskedelmi hívásokat és a tele­mar­keting területét a 2004/ 506-os törvény, illetve az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR (General Data Protection Regulation) szabályozza. Az első értelmében tilos telefonhívással, sms-ben vagy e-mailben marketingcéllal megkeresni olyan magánszemélyeket, akik nem adták előzetes beleegyezésüket, ilyen célra automata (emberi beavatkozás nélkül, számítógép által lefolytatott) hívások is csak ilyen feltétellel megengedettek. Akit mégis hideghívásokkal zavarnak, az a Személyes Adatok Feldolgozását Felügyelő Országos Hatósághoz (ANSPDCP) vagy az Országos Hírközlési Hatósághoz (ANCOM) fordulhat panasszal.