A minap az Adevărul központi napilapban megjelent írást (amely egyébként az Országos Statisztikai Intézet, INS adataira alapoz) tükrözte vissza néhány napilap. Jobbára azt boncolgatva, hogy egy hazai orvosra hány beteg jut, azt lebontva városokra, vidéki környezetekre, illetve különböző orvosi kategóriákra. Kétségtelen, hogy az ágazati statisztikában megvan a maga szerepe az egy orvosra jutó betegszámnak, de a lakosság orvosi, illetve egészségügyi ellátása szempontjából a szakelemzők, a statisztikusok nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egy orvosra jutó lakosságszámnak, azaz az orvosi lefedettségének. Országos viszonylatban 57 304 orvost tartottak nyilván (ebbe a számadatba nincsenek belefoglalva a fogorvosok) 2016-ban – az INS által június 30-án nyilvánosságra hozott adatok szerint. A szórásmező igen nagy, azaz a lefedettség tekintetében aggasztó, de akár fájónak is nevezhető arányeltolódások mutatkoznak: Bukarest, Temes és Kolozs az a három zóna, amely „felöleli” annak az 57 304 orvosnak az egyharmadát. Aránytalanságok Bukarestben több mint 12 500 orvos tevékenykedett, azaz a hazai orvosállomány közel 22%-a, Temes megyében 3900 (ami 6,8%-ot jelent), Kolozs megyében pedig 3500 (6,1%). Még egyetlen megyében haladta meg az orvosok száma a 3000-et, nevezetesen Iaşi megyében, ahol 2016-ban 3339 orvost tartottak nyilván. Az abszolút számokon túl sokatmondóbb az egy orvosra jutó lakosságszám. Nos, országos viszonylatban 2016-ban 345 lakos jutott egy orvosra. A szórásmező igen nagy, és ugyancsak meggondolkoztató és megfontolandó jelenségekre hívja, hívhatja fel a figyelmet. A fővárosban 147 lakosra jut egy orvos, Temes megyében 178 lakosra, Kolozs megyében 200-ra, Dolj megyében 224-re, Iași megyében pedig 236 lakosra. A ranglista utolsó helyein található megyék fényévnyi távolságra vannak a fővárostól: Călărași megyében 953 lakosra jut egy orvos, Giurgiu megyében 874-re, Dâmbovița megyében 855-re, Ialomița megyében 852-re és Vaslui megyében 729 lakosra. Középmezőnyben… Hargita megye az INS adatai szerint a középmezőnyben foglalt helyet, itt 554 orvos tevékenykedett, s egy orvosra 555 lakos jutott. Ez utóbbi számadat tekintetében Galac és Bákó megye szomszédságában helyezkedtünk el, az előbbi esetében egy orvosra 553 lakos jutott, az utóbbi esetében 554. Lényegesen jobb a helyzet tőszomszédunk, Kovászna megye esetében, ahol 438 lakosra jut egy orvos. Maros megye a listavezetők közt található, s talán nem véletlenül, hisz köztudott, hogy ott nagy hagyományú orvosi egyetem működik és folyamatosan biztosítható az utánpótlás, s egyes orvosi, kórházi intézmények jogállásából is fakadóan az elmúlt évek során a bérszintek is jobbára magasabbak voltak. (Ebben az összefüggésben megvan, megvolt a maga szerepe az ottani magánorvosi intézményrendszernek is.) Az ugyancsak a Központ fejlesztési régióhoz tartozó Brassó megyében egy orvosra 328 lakos jutott, Fehér megyében pedig 468. Tetszik, nem tetszik, de ezek szerint a szóban forgó régióban megyénk esetében jut a legtöbb lakos egy orvosra. Következésképpen a lefedettség távolról sem nevezhető ideálisnak. A statisztikai adatokat áttekintve érdemes megemlíteni azt is, hogy 2016-ban országos viszonylatban közel 1200 orvossal több szerepelt a nyilvántartásban, mint a megelőző esztendőben. Hecser Zoltán