A The New York Times című lap értesülése szerint Donald Trump amerikai elnök telefonon arról tájékoztatta Emmanuel Macron francia államfőt, hogy tegnap délután bejelenti: az Egyesült Államok kivonul az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ugyancsak tegnap az RBK című gazdasági napilapnak nyilatkozva kijelentette: Oroszország felszólítja az Egyesült Államokat, hogy tartózkodjon az iráni atomalku felmondását célzó meggondolatlan lépésektől. [caption id="attachment_71628" align="aligncenter" width="1023"] Donald Trump kampánytémája volt az atomalku[/caption] A The New York Times amerikai napilap Donald Trump amerikai elnök és francia kollégája, Emmanuel Macron tegnapi telefonbeszélgetésének tartalmát ismerő, meg nem nevezett forrásra hivatkozva közölte, hogy az Egyesült Államok kivonul az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból. A lap hozzátette, az Egyesült Államok az Iránnal szembeni, majd a Teherán nukleáris programjáról szóló megállapodás keretében fokozatosan enyhített, illetve feloldott szankciók visszaállítására, valamint további gazdasági büntetőintézkedések foganatosítására készül. A lap internetes oldalán közölte az értesülést, leszögezve, hogy e döntéssel Donald Trump elszigeteli az Egyesült Államokat szövetségeseitől. Az újság információi szerint a 2015-ben megkötött egyezmény életben tartásáról folyó tárgyalások amiatt feneklettek meg, hogy Donald Trump mereven ragaszkodott ahhoz, hogy nagyon szigorú korlátok közé szorítsák Irán nukleáris fűtőanyag-előállításának mértékét 2030 után. A nukleáris egyezmény felmondásával Donald Trump a 2016-os elnökválasztási kampányban tett és azóta is gyakran megismételt ígéretét teljesíti, jóllehet európai vezető politikusok nagyon intenzíven és személyesen is lobbiztak álláspontja megváltoztatása érdekében. A The New York Times információi szerint a tanácsadói közül is megpróbáltak nyomást gyakorolni Trumpra, hogy ne mondja fel a megállapodást. A lap tudni véli, hogy Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó ez ügyben „nem ellenkezett” az elnökkel. A The New York Times egyébként beszámolt arról is, hogy az iráni atomalku washingtoni ellenzői megbízták a Black Cube nevű magánnyomozó céget – amelyet az izraeli hadsereg volt hírszerző elemzői hoztak létre –, hogy nyomozzanak és keressenek kompromittáló információkat az előző amerikai elnök, Barack Obama Nemzetbiztonsági Tanácsának vezető munkatársáról, Benjamin Rhodesról és Joe Biden volt alelnök nemzetbiztonsági tanácsadójáról, Colin Kahlról. Mindketten részt vettek ugyanis az Iránnal megkötött atomalku kidolgozásában. A The New York Times megkeresésére a cég határozottan cáfolta, hogy kapcsolatban állna Donald Trumppal vagy kormányzata tagjaival. Nem késett az orosz reakció az amerikai bejelentésre: Oroszország felszólítja az Egyesült Államokat, hogy tartózkodjon az iráni atomalku felmondását célzó meggondolatlan lépésektől – ezt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes jelentette ki tegnap az RBK című gazdasági naplapnak nyilatkozva. Rjabkovot a lap azért szólaltatta meg a témában, mert Donald Trump amerikai elnök a várakozások szerint be fogja jelenteni, hogy Washington eláll az iráni nukleáris programról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás végrehajtásától. Az orosz diplomata úgy vélekedett, hogy Trump valószínűleg nem fogja meghosszabbítani az Irán elleni amerikai szankciók felfüggesztésének elnöki rendeleteken alapuló mechanizmusát. – Óvjuk Washingtont az ilyen bejelentéstől, mert ez az átfogó közös cselekvési terv közvetlen megsértését jelentené – mondta. Rjabkov szerint nincs alapja azt feltételezni, hogy Teherán a nukleáris fegyver kidolgozásán dolgozik, mert az atomprogramról kötött megállapodás áthághatatlan akadályokat gördített egy tesztrobbantás összetevőinek létrehozása elé. Rámutatott, hogy Irán önként ment bele az alkuba, amelytől azt várta, hogy megnyitja előtte a többi országgal való gazdasági és műszaki együttműködés lehetőségét. – Ugyanakkor a Trump-kormányzat részéről a revízió és annak a kísérletét látjuk, hogy abszolút kitalált ürügyek alapján keresztülhúzzák az elért eredményeket – jegyezte meg a helyettes tárcavezető. Rjabkov szerint Moszkva kész arra, hogy Párizs javaslata nyomán tárgyalásokat folytasson a tíz évre megkötött iráni atomalku 2025 utáni jövőjéről, valamint Teherán rakétaprogramjáról és a regionális biztonságról. Beszámolója szerint Oroszország Izraellel párbeszédet folytat a témáról. – Az alku vélhetően elfogadható lenne Izrael számára, ha Irán minden fenntartás nélkül elfogadta volna a legkeményebb feltételeket. De a szerződések komolysága és életképessége a klasszikus diplomáciában a részes felek egyenlő elégedetlenségében méretik. Az átfogó közös cselekvési terv éppen egy ilyen eset – fogalmazott Rjabkov. Irán 2015 nyarán egyezett meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával, valamint Németországgal és az Európai Unióval atomprogramjának korlátozásáról az ellene életbe léptetett szankciók fokozatos feloldásáért cserébe. A megállapodást azonban a 2017 elején hivatalba lépő amerikai elnök többször is megkérdőjelezte. Rjabkov egyébként az RBK-nak azt is kijelentette, hogy egy orosz–amerikai csúcstalálkozó nagy előrelépést jelentene, de annak még sem a helyszínéről, sem az időpontjáról nem született megállapodás. A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint a két elnök a személyes megbeszélés tető alá hozása mellett foglalt állást, amikor Trump március 20-án gratulált Putyinnak újraválasztása alkalmából. HN-összefoglaló