Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt rendezett október 23-i díszünnepségen. [caption id="attachment_58790" align="aligncenter" width="1000"] Zászlófelvonás a Kossuth téren Fotó: Mti[/caption] Katonai tiszteletadás mellett, Áder János magyar köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulóján tegnap reggel Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. A szakadó esőben, erős szélben zajló ünnepségen a lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. A Parlament főlépcsője feletti két erkélyen egy-egy magyar zászló lengett, az egyik a forradalom emlékére lyukas volt. Orbán Viktor magyar kormányfő a megemlékezések délután 3 órakor kezdődött kiemelt rendezvényén, a Terror Háza Múzeumnál tartott megemlékezésen mondott beszédet. Orbán beszéde elején – miután köszöntötte azokat, akik átérzik, hogy a magyar a szabadság népe, „egy különleges szabadságnemzet” – kiemelte: eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovas roham, „összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk”. Jöjjenek a labancok, a muszkák, a németek vagy a szovjetek, „a saját szabadságunkat mindig nekünk kell megvédenünk, más sohasem fogja” – hívta fel a figyelmet a szónok, megjegyezve: a magyarok megszokták, „mifelénk a felszabadítás egy újabb megszállás kezdete”. Ám „1956-ban az a csodálatos ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amire mindig is vágytunk” – folytatta, kijelentve: a forradalom nemzeti forradalom volt. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy „mi nem csak emlékezünk, de nem is felejtünk. Azokat sem felejtjük el, akik velünk szemben álltak”. A szónok hangsúlyozta: „azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk”, hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek nemzeti önállóságukért. „Bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, akit nem tisztelnek, azt megvetik” – mondta, kijelentve: „azért nem értenek bennünket Brüsszelben ma sem, mert már akkor sem értettek”. Az emlékezés segít – fejtette ki Orbán – farkasszemet nézni „mai életünk igazságával” is: az igazság az, hogy a kommunizmus után 30 évvel ismét van olyan világerő, amely az európai nemzeteket egyszínűvé és egyenállagúvá akarja gyúrni. Mint minden kultúrnemzetnek, a magyaroknak is mindig volt saját elképzelésük Magyarországról, de „az igazság az, hogy most, három évtized után újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk” – hívta fel a figyelmet. Szerinte a szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk. Mint mondta, „hinni akartuk, hogy a régi bajok már nem térhetnek vissza”, hogy a kommunisták hagymázas álma, hogy magyarok helyett „homo szovjeticust” faragjanak belőlünk, soha többet nem jöhet elő. Most pedig elképedve látják, hogy „a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelicusokká gyúrjanak bennünket” – fogalmazott Orbán. Úgy folytatta: abban is „hinni akartunk, hogy soha többé nem lesz dolgunk olyan politikai, gazdasági és szellemi erőkkel, amelyek el akarják vágni nemzeti gyökereinket”, ahogyan abban is, hogy Európában nem ütheti fel a fejét terror és erőszak. De nem így történt, Európát ugyanis elvakították hajdani sikerei, és úgy szorult vissza a világszínpadon, hogy észre sem vette. „Világszerepről álmodozott, és ma már a szomszédjai is alig törődnek vele, és a saját háza táján is alig tud rendet tartani” – mondta. Orbán Viktor szerint az európai emberek, köztük a magyarok is torkig lettek azzal, hogy a globalizációt ellenállhatatlan erővel fogadtassák el velük. „Mi azért akartuk és akarjuk ma is az Európai Uniót, hogy legyen biztosíték és eszköz, amellyel az európai nemzetek megvédik a civilizációról alkotott gondolataikat” – hangsúlyozta. A magyar kormányfő szerint csak „nyíltsisakos küzdelemben”, világos és egyenes beszéddel van esélyünk arra, hogy a határainkat megvédjük, a népvándorlást megállítsuk és nemzeti identitásunkat megőrizzük. Hozzátette: ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, akkor arról nyíltan kell beszélnünk, és nem elég beszélni, harcolnunk is kell. Ahogy mindig is tettük, ha a szabadságunkról és a függetlenségünkről volt szó – mondta. A miniszterelnök szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. Az volt az osztrák, a német, a cseh és az lesz jövőre az olasz és a magyar is – mutatott rá. Elmondta, most dől el, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük irányítását a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól. Minden téren, a politikában, a gazdaságban, a szellemi életben és mindenekelőtt a kultúrában mély változásokat kell elérnünk – közölte. „Most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti nagyszerű Európánkat” – hangsúlyozta. Orbán Viktor a következő választás esélyesének nevezte pártját, a Fideszt. Mint mondta, még nem érdemelték ki, nem harcolták ki a győzelmet, ahhoz mindenkire szükség lesz, ezért a következő hónapokban készülődni fognak: „márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk”. MTI