borús égbolt
Nincs füst tűz nélkül
Szűkszavú sajtótájékoztatót hozott nyilvánosságra tegnap a délelőtti órákban a Pénzügyi Felügyeleti Szakhatóság (ASF). Tulajdonképpen pontosító jellegű tájékoztatóról van szó a kötelező magánnyugdíjpénztárral (II-es pillér) kapcsolatosan. Meg is indokolták, hogy miért tartották időszerűnek a nyilatkozatközlést: az utóbbi időben bizonyos információk terjedtek el a II-es nyugdíjpillérrel kapcsolatban. A magunk részéről úgy fogalmaznánk: ha kiszivárogtak valós vagy valótlan információk, az nem első ízben történik meg, ugyanakkor az ASF mostani közleményében is van egy igen homályos és burkolt utalás arra, hogy voltak „bizonyos tárgyalások”. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint ahogy a közmondással: nincs füst tűz nélkül.
[caption id="attachment_55537" align="aligncenter" width="1000"]
Fotó: Balázs Árpád / archív[/caption]
Kezdenénk a legfrissebbel, azaz az ASF tegnapi „színre lépésével”. A pontosító jellegű tájékoztatásban többek között az olvasható, hogy a II-es nyugdíjpillér a maga nemében szolid, az abban részt vevők számára pozitív hozadéka van. Így például június hónapban a magánnyugdíjalapok névleges nyereségrátája 4,91%-os volt. Június 30-án a magánnyugdíjalapok nyilvántartott nettó aktívumainak összértéke 36,06 milliárd lej volt, az éves növekedési ütem elérte a 30,76%-ot. Továbbá utalás van arra is, hogy az ASF piacfelügyelői minőségében rendszeresen részt vesz a pénzügyminisztérium, de más intézményeknek képviselőivel is lezajlott tárgyalásokon, avégett, hogy időszakonként kiértékeljék azt a módot, ahogyan működnek a felügyelt piacon.
Nos, ebből a tekervényes megfogalmazású mondatból akár az is kikövetkeztethető, hogy voltak olyan tárgyalások, megbeszélések is, amelyek érintették a II-es nyugdíjpillért, hisz az is a felügyelt piacok egyik „szereplője”. Ugyanakkor azonban az ASF pontosításában megjegyzik: a II-es nyugdíjpillér jelenlegi működési mechanizmusa nem képezi vita tárgyát. Ehhez kapcsolódóan mintegy mentegetőzésképpen arra is utalás van, hogy az ASF-nek nincs olyan törvénykezdeményezési jogosultsága, amely révén módosulnának azon jogszabályok, amelyek a magánnyugdíjak rendszerét szabályozzák. Az adott körülmények között furcsállandó, hogy az ASF illetékesei ebben a pontosító szándékú közleményben mintegy hangsúlyozzák: nincs törvénykezdeményezési hatáskörük.
Az előzmények
Menjünk vissza az időben néhány hónappal. Áprilisban az egyik magánnyugdíjalap (az NN) csúcsvezetője igen árnyalt módon úgymond megkongatta a vészharangot, meglebegtetve a II-es nyugdíjpillér esetleges megszüntetésének (avagy államosításának?) lehetőségét. Egyesek botrányt okozóként értékelték igen burkolt meglátását, és éppenséggel az ASF volt az, amely igen keményen fellépett: élve felügyeleti és szankcionálási hatáskörével, súlyos büntetéseket rótt ki az alapkezelőre, egyszersmind megvonva az elnök-vezérigazgató akkreditálását. (A bejelentés némi zavart okozott akkor, áprilisban a tőzsdén is.)
Alig telt el két hónap, s a frissében kinevezett új pénzügyminiszter, Ionuț Mișa júniusban ugyancsak megkockáztatta azt a kijelentést, miszerint esetleg megszüntethető a II-es nyugdíjpillér. Néhány óra múltán azonban minisztere bejelentését határozottan cáfolta Mihai Tudose kormányfő.
Ezek szerint a pénzügyminiszter felelőtlenül nyilatkozott, de az ő esetében annak nem voltak semminemű következményei. Ismét eltelt két hónap, s valaminek csak kellett történnie, mert nem véletlenül születhetett meg az ASF tegnapi pontosító jellegű tájékoztatása. Az a valami pedig egy hivatalosan meg nem erősített értesülés: állítólag kidolgozás alatt áll egy olyan jogszabálytervezet, amely értelmében a társadalombiztosítási személyes hozzájárulásoknak az állam csak 2,5%-át fogja átutalni a II-es nyugdíjpillérnek, míg az jelenleg 5,1%-os. (Amúgy a Cioloș-kormány tavaly a szóban forgó 5,1%-os szintre fagyasztotta be a II-es nyugdíjpillért megillető kvótát, holott a törvény értelmében azt meg kellett volna emelni. Utólagosan is ezen a szinten maradt.)
Amennyiben ez bekövetkezne, akkor a II-es nyugdíjpillér által felhalmozott összegek drámai mértékben csökkenni fognak, következésképpen a hozadék is, ami hátrányosan érintené azt a közel 7 millió személyt, aki „szereplője” ennek a rendszernek. A kiszivárgott értesülések szerint a tárgyalások során a közpénzügyi minisztérium képviselői állítólag 1%-ra szerették volna csökkenteni a szóban forgó részarányt. (Jó kérdés: vajon azokról a tárgyalásokról van-e szó, amelyekre igen homályosan utal az ASF tegnapi tájékoztatója?)
Továbbá a pénzügyminisztérium szándékai szerint az új jogszabály mérsékelné annak a jutaléknak az arányát is, amelyet havonta alkalmaznak a II-es nyugdíjpillérben részt vevők mindegyike hozzájárulásával kapcsolatosan. Ugyancsak meg nem erősített értesülések szerint van olyan variáns, miszerint a szóban forgó előírások bekerülnének az új köznyugdíjtörvénybe, amely tervezetének finalizálásán most fáradoznak a munkaügyi és a közpénzügyi szaktárca képviselői, s amely 2018. január 1-jétől válna hatályossá – legalábbis Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter szándékai szerint.
Hecser Zoltán
Fotó: Balázs Árpád / archív[/caption]
Kezdenénk a legfrissebbel, azaz az ASF tegnapi „színre lépésével”. A pontosító jellegű tájékoztatásban többek között az olvasható, hogy a II-es nyugdíjpillér a maga nemében szolid, az abban részt vevők számára pozitív hozadéka van. Így például június hónapban a magánnyugdíjalapok névleges nyereségrátája 4,91%-os volt. Június 30-án a magánnyugdíjalapok nyilvántartott nettó aktívumainak összértéke 36,06 milliárd lej volt, az éves növekedési ütem elérte a 30,76%-ot. Továbbá utalás van arra is, hogy az ASF piacfelügyelői minőségében rendszeresen részt vesz a pénzügyminisztérium, de más intézményeknek képviselőivel is lezajlott tárgyalásokon, avégett, hogy időszakonként kiértékeljék azt a módot, ahogyan működnek a felügyelt piacon.
Nos, ebből a tekervényes megfogalmazású mondatból akár az is kikövetkeztethető, hogy voltak olyan tárgyalások, megbeszélések is, amelyek érintették a II-es nyugdíjpillért, hisz az is a felügyelt piacok egyik „szereplője”. Ugyanakkor azonban az ASF pontosításában megjegyzik: a II-es nyugdíjpillér jelenlegi működési mechanizmusa nem képezi vita tárgyát. Ehhez kapcsolódóan mintegy mentegetőzésképpen arra is utalás van, hogy az ASF-nek nincs olyan törvénykezdeményezési jogosultsága, amely révén módosulnának azon jogszabályok, amelyek a magánnyugdíjak rendszerét szabályozzák. Az adott körülmények között furcsállandó, hogy az ASF illetékesei ebben a pontosító szándékú közleményben mintegy hangsúlyozzák: nincs törvénykezdeményezési hatáskörük.
Az előzmények
Menjünk vissza az időben néhány hónappal. Áprilisban az egyik magánnyugdíjalap (az NN) csúcsvezetője igen árnyalt módon úgymond megkongatta a vészharangot, meglebegtetve a II-es nyugdíjpillér esetleges megszüntetésének (avagy államosításának?) lehetőségét. Egyesek botrányt okozóként értékelték igen burkolt meglátását, és éppenséggel az ASF volt az, amely igen keményen fellépett: élve felügyeleti és szankcionálási hatáskörével, súlyos büntetéseket rótt ki az alapkezelőre, egyszersmind megvonva az elnök-vezérigazgató akkreditálását. (A bejelentés némi zavart okozott akkor, áprilisban a tőzsdén is.)
Alig telt el két hónap, s a frissében kinevezett új pénzügyminiszter, Ionuț Mișa júniusban ugyancsak megkockáztatta azt a kijelentést, miszerint esetleg megszüntethető a II-es nyugdíjpillér. Néhány óra múltán azonban minisztere bejelentését határozottan cáfolta Mihai Tudose kormányfő.
Ezek szerint a pénzügyminiszter felelőtlenül nyilatkozott, de az ő esetében annak nem voltak semminemű következményei. Ismét eltelt két hónap, s valaminek csak kellett történnie, mert nem véletlenül születhetett meg az ASF tegnapi pontosító jellegű tájékoztatása. Az a valami pedig egy hivatalosan meg nem erősített értesülés: állítólag kidolgozás alatt áll egy olyan jogszabálytervezet, amely értelmében a társadalombiztosítási személyes hozzájárulásoknak az állam csak 2,5%-át fogja átutalni a II-es nyugdíjpillérnek, míg az jelenleg 5,1%-os. (Amúgy a Cioloș-kormány tavaly a szóban forgó 5,1%-os szintre fagyasztotta be a II-es nyugdíjpillért megillető kvótát, holott a törvény értelmében azt meg kellett volna emelni. Utólagosan is ezen a szinten maradt.)
Amennyiben ez bekövetkezne, akkor a II-es nyugdíjpillér által felhalmozott összegek drámai mértékben csökkenni fognak, következésképpen a hozadék is, ami hátrányosan érintené azt a közel 7 millió személyt, aki „szereplője” ennek a rendszernek. A kiszivárgott értesülések szerint a tárgyalások során a közpénzügyi minisztérium képviselői állítólag 1%-ra szerették volna csökkenteni a szóban forgó részarányt. (Jó kérdés: vajon azokról a tárgyalásokról van-e szó, amelyekre igen homályosan utal az ASF tegnapi tájékoztatója?)
Továbbá a pénzügyminisztérium szándékai szerint az új jogszabály mérsékelné annak a jutaléknak az arányát is, amelyet havonta alkalmaznak a II-es nyugdíjpillérben részt vevők mindegyike hozzájárulásával kapcsolatosan. Ugyancsak meg nem erősített értesülések szerint van olyan variáns, miszerint a szóban forgó előírások bekerülnének az új köznyugdíjtörvénybe, amely tervezetének finalizálásán most fáradoznak a munkaügyi és a közpénzügyi szaktárca képviselői, s amely 2018. január 1-jétől válna hatályossá – legalábbis Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter szándékai szerint.
Hecser Zoltán
.jpg)
