Tavaly év végén már csaknem 11 millió bevándorló volt Németországban a szövetségi statisztikai hivatal tegnap megjelent adatai szerint. [dropcap]A[/dropcap]z úgynevezett mikro­cenzus (a lakosság 1 százalékára kiterjedő, de a társadalom egészére nézve reprezentatív „kis népszámlálás”) alapján 2014 végén 10,9 millió bevándorló élt Németországban. Ez minden eddiginél nagyobb szám, és egymillióval – 10,6 százalékkal – több a jelenlegi bevándorlási hullám kezdetéhez, 2011-hez képest. A legnagyobb mértékben az uniós társállamokból érkező bevándorlók száma nőtt (18,3 százalékkal, 620 ezer fővel) 2011 óta, és ezen belül kiemelkedő mértékben emelkedett a magyarok száma (51,9 százalékkal, 53 ezer fővel) – áll a Destatis közleményében, amely szerint jelentősen nőtt mások mellett a román és a lengyel bevándorlók csoportja is (28,7 százalékkal, 109 ezer fővel, illetve 16,7 százalékkal, 179 ezer fővel). Az úgynevezett migrációs háttérrel rendelkezők teszik ki a 80,8 milliós lakosság több mint ötödét. Ebbe a csoportba tartoznak az 1950 óta bevándorolt, német állampolgársággal rendelkező személyek, továbbá az ő leszármazottaik és az országban élő külföldi állampolgárok. A Destatis adatai szerint e csoport tagjai 2014 végén 16,4 millióan voltak, ami a teljes lakosság 20,3 százaléka. A bevándorlási folyamat szerkezete átalakult a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság óta. A válság előtti években a munkavállalás csupán a bevándorlók 16,5 százalékánál volt a Németországba költözésre ösztönző fő ok, míg 2008 után ez az arány 28,1 százalékra ugrott, vagyis a válság óta a munkavállalás jóval erősebben vonzza a külföldieket Németországba. A bevándorlók képzettség szerinti összetétele is átalakult, egyre több magas végzettségű ember vándorol be Németországba. Ezt mutatja, hogy míg az 1990-ig bevándoroltak körében 18,1 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a 2011 óta bevándoroltak körében már 43,7 százalék. Az utóbbi négy évben Németországban letelepedett bevándorlók körében így jóval meghaladja a felsőfokú végzettségűek aránya a migrációs háttérrel nem rendelkező németek körében regisztrált 24,1 százalékot. A 2014-es mikrocenzusra hivatkozó jelentésben nincs adat arról, hogy pontosan hány magyar állampolgár él Németországban. A jelentéshez csatolták a külföldi állampolgárok adatbázisának (AZR) alapján készült kimutatást, amely szerint tavaly év végén 156 ezer 812 magyar állampolgárnak volt bejelentett lakóhelye Németországban. Az AZR-ben a bejelentett németországi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárokat és a menedékkérőket tartják nyilván. A lakóhelyet a bérelt vagy vásárolt ingatlanba költözéstől számított két héten belül kell bejelenteni a helyi önkormányzatnál. Az AZR-ből az adatokat kijelentkezés, elhalálozás vagy a német állampolgárság felvétele esetén törlik. Az utóbbi évtizedek legerősebb menekülthulláma nyomán Németországban ismét vita indult arról, hogy kell-e külön törvény a bevándorlásról. A konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) már tavasszal bemutattak egy javaslatot, amely szerint a munkaerő-piaci igények alapján egy kanadai mintájú pontrendszerrel kellene irányítani a bevándorlási folyamatot. A konzervatívok soraiban egyelőre nincs egyetértés. Sajtóhírek szerint Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke támogatja, hogy a törvényhozás dolgozzon ki egy bevándorlási törvényt, és a pártban a kérdés tanulmányozására felállított munkabizottsága is ezt javasolja, a CSU viszont elzárkózik a gondolattól. A bajor konzervatívok szerint „szó sem lehet egy még nagyobb bevándorláshoz vezető törvényről” – mondta egy vasárnapi televíziós interjúban Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke. Az eddig felmerült javaslatok megvalósítása tovább erősítené a bevándorlást, „tetézve mindazt, amivel már most is küszködünk” – utalt Seehofer a menedékkérők számának robbanásszerű emelkedésére. A CDU-s kancelláriaminiszter, Peter Altmeier azonban egy tegnapi lapinterjúban elhárította a testvérpárt bírálatát, és rámutatott, hogy a menedékkérők és a bevándorlók két különböző csoportot alkotnak. „Az biztos, hogy a menekültjogi rendszer révén nem lehet megszüntetni a képzett munkaerő hiányát, hiszen két teljesen különböző dologról van szó, ezt pedig a CSU is tudja” – mondta Altmeier a Bild című lapnak. Ugyanakkor egyelőre nyitott kérdés, hogy miként zárul majd a bevándorlási törvény megalkotásáról zajló vita, a kormány pedig jelenleg „egyértelműen a menekültügyi rendszerre összpontosít” – mondta a kancelláriaminiszter. HN-összefoglaló