borús égbolt
Nem szereznének többséget a függetlenségiek
Nem szereznék meg a kormányzóképes parlamenti többséget a három hét múlva esedékes katalán választásokon a függetlenségi pártok – állapította meg a spanyol társadalomkutató központ (CIS) tegnap közzétett felmérésében. Közben a madridi legfelsőbb bíróság bejelentette, hogy előzetes letartóztatásban marad a leváltott katalán kormány két tagja, hat másik tagja óvadék ellenében szabadlábon védekezhet. Az illetékes belga bíróság pedig december 14-re halasztotta döntését Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kabinetjének négy, Belgiumban tartózkodó tagja kiadatásának ügyében
Nem szereznék meg a kormányzóképes parlamenti többséget a három hét múlva esedékes katalán választásokon a függetlenségi pártok – erre a következtetésre jutott a spanyol társadalomkutató központ (CIS) tegnap közzétett felmérésében. A november 23. és 27. között Katalóniában, háromezer ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatás szerint a választásokat az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középutas párt nyerheti meg a szavazatok 22,5 százalékával. Második helyen a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) végezhet 20,8 százalékos támogatottsággal. Az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) nevű függetlenségi formáció 16,9 százalékkal a harmadik lehet, ha a felmérés eredményei beigazolódnak. Negyedikként kerülhet a törvényhozásba a Katalán Szocialista Párt (PSC) 16 százalékkal, majd a baloldali Katalónia közösen (Catalunya en común) következik 8,6 százalékkal, és őt követi a függetlenségi Népi Egység (CUP) nevű párt 6,7 százalékkal. A pártok versenyében az utolsó helyen végezhet a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP), amely a voksok 5,8 százalékát kaphatja meg.
A választásokon külön induló, a katalán függetlenséget támogató pártok a közvélemény-kutatás szerint összesen a szavazatok 44,4 százalékát szerezhetik meg, ami 66-67 mandátumot jelent a 135 fős parlamentben. A kormányzóképes többséghez 68 képviselőhely megszerzése szükséges.
A kutatás szerint a függetlenséget és az arról szóló népszavazást is ellenző Ciudadanos, PSC és PP összesen 44,3 százalékos támogatottságra számíthat, ez 59-60 képviselői helyre lehet elég. Mindez azt is jelenti, hogy egyik erő sem lesz képes kormányt alakítani Katalóniában, ha a választásokon ilyen eredmény születik. A mérleg nyelve a baloldali Katalónia közösen nevű párt lehet, amely ugyan elutasítja az autonóm közösség függetlenné válását, de támogatja, hogy a kérdésről tartsanak népszavazást.
A CIS felmérése rendkívül magas, 84,6 százalékos választási részvételt jósol. A legutóbbi, két évvel ezelőtti helyi parlamenti választásokon a jogosultak 75 százaléka szavazott.
Ugyancsak tegnap jelentette be a madridi legfelsőbb bíróság, hogy előzetes letartóztatásban marad Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes és Joaquin Forn egykori katalán belügyi tanácsos, míg a leváltott katalán kormány hat másik tagja óvadék ellenében szabadlábon védekezhet. A politikusoknak 100 ezer eurót kell befizetniük a bíróságnak, hogy szabadon távozhassanak. Ezenkívül le kell adniuk útlevelüket, és nem hagyhatják el az országot. Raül Romeva, Carles Mundó, Dolors Bassa, Meritxell Borras, Josep Rull és Jordi Turull már tegnap elhagyhatta a börtönt.
Jordi Pino ügyvéd, aki két politikust is képvisel közülük, a bíróságról távozva a sajtónak elmondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy a megállapított összeg még aznap megérkezzen a bírósághoz. Csalódottságát fejezte ki, amiért nem egységes döntés született és nem mindenki védekezhet szabadlábon, hangsúlyozta, hogy nem ért egyet ezzel. Az előzetes letartóztatásban tartott vezetők ügyében fellebbezés várható – tette hozzá.
Pablo Llarena bíró indoklásában a bűnismétlés veszélyének fennállásával indokolta, hogy a többiekétől eltérő döntést hozott Oriol Junqueras és Joaquin Forn esetében. Oriol Junqueras pártja, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) listavezetője a december 21-i katalán parlamenti választásokon, amelynek hivatalos kampánya kedden kezdődik.
A spanyol legfőbb ügyész október 30-án kezdeményezett eljárást a politikusokkal szemben lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy „döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én”. A katalán vezetők november 2-án kerültek előzetes letartóztatásba, amit a spanyol központi büntetőbíróság akkor azzal a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolt. A volt kormánytagok fellebbeztek a döntés ellen, de azt a büntetőbíróság elutasította. Ügyük azóta átkerült a legfelsőbb bíróságra, ahogy az összes, a katalán függetlenségi törekvések nyomán indult bírósági eljárást is. Az ügyben eljáró új bírónál a katalán politikusok ismét kezdeményezték személyes helyzetük felülvizsgálatát, aki múlt pénteken meghallgatta őket, ám a döntést mostanra halasztotta.
A bíró döntött arról is, hogy előzetes letartóztatásban marad Jordi Sánchez, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC), valamint Jordi Cuixart, az Ómnium Cultural nevű civil politikai szervezet vezetője is. Ellenük zendülés bűncselekményének gyanújával indult eljárás a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál történt szeptember 20-i éjjeli tüntetés miatt. Akkor az odabent házkutatást tartó spanyol csendőrök órákig nem tudták elhagyni az épületet a tiltakozó tömegtől, amely autóikat is megrongálta.
A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben más országokkal, amelyek katonai bűncselekményként tartják számon.
Ugyancsak tegnap az illetékes belga bíróság december 14-re halasztotta döntését Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kabinetjének négy, Belgiumban tartózkodó tagja kiadatásának ügyében – közölte a volt katalán elnök ügyvédje tegnap Brüsszelben.
Paul Bekaert elmondta, hogy a tegnapi meghallgatáson az ügyészség a spanyol hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását kérte. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a december 14-én várható belga bírósági döntéstől függetlenül mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy védencei legalább a december 21-re kiírt, megismételt katalóniai választásokig Belgiumban maradhassanak. Úgy vélekedett, hogy a katalán kormány tagjai nem büntethetők Belgiumban, ugyanis az ellenük megfogalmazott spanyol vádak megalapozatlanok. Kiadatásuk esetén azonban Spanyolországban fennáll az alapvető jogok megsértésének veszélye – húzta alá.
Puigdemont korábban úgy nyilatkozott, kész együttműködni a spanyol hatóságokkal, de elvesztette bizalmát a spanyol igazságszolgáltatásban, amely szerinte „átpolitizálódott”.
Katalónia vezetése az október eleji, alkotmányellenes névszavazást követően egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. A spanyol hatóságok ezt követően európai elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont és négy társa ellen, akik október végén Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket, és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában. Az európai elfogatóparancs kiadását követően Belgiumnak három hónapja van az eljárás lebonyolítására.
Az európai elfogatóparancs szabályainak értelmében az elfogás helye szerinti állam az elfogás után legfeljebb 60 napon belül köteles az illetőt visszajuttatni abba a tagállamba, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották. Amennyiben az érintett hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni. Uniós szabályozás szerint egy tagállam többek között akkor utasíthatja el a keresett személy átadását, ha már elítélték ugyanazon bűncselekmény miatt, illetékes az adott ügyben, a végrehajtás szerinti tagállamban büntetőeljárás folyik ellene, illetve elévülés vagy amnesztia esetén.
HN-összefoglaló
Nem szereznék meg a kormányzóképes parlamenti többséget a három hét múlva esedékes katalán választásokon a függetlenségi pártok – erre a következtetésre jutott a spanyol társadalomkutató központ (CIS) tegnap közzétett felmérésében. A november 23. és 27. között Katalóniában, háromezer ember megkérdezésével készült közvélemény-kutatás szerint a választásokat az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középutas párt nyerheti meg a szavazatok 22,5 százalékával. Második helyen a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) végezhet 20,8 százalékos támogatottsággal. Az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) nevű függetlenségi formáció 16,9 százalékkal a harmadik lehet, ha a felmérés eredményei beigazolódnak. Negyedikként kerülhet a törvényhozásba a Katalán Szocialista Párt (PSC) 16 százalékkal, majd a baloldali Katalónia közösen (Catalunya en común) következik 8,6 százalékkal, és őt követi a függetlenségi Népi Egység (CUP) nevű párt 6,7 százalékkal. A pártok versenyében az utolsó helyen végezhet a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP), amely a voksok 5,8 százalékát kaphatja meg.
A választásokon külön induló, a katalán függetlenséget támogató pártok a közvélemény-kutatás szerint összesen a szavazatok 44,4 százalékát szerezhetik meg, ami 66-67 mandátumot jelent a 135 fős parlamentben. A kormányzóképes többséghez 68 képviselőhely megszerzése szükséges.
A kutatás szerint a függetlenséget és az arról szóló népszavazást is ellenző Ciudadanos, PSC és PP összesen 44,3 százalékos támogatottságra számíthat, ez 59-60 képviselői helyre lehet elég. Mindez azt is jelenti, hogy egyik erő sem lesz képes kormányt alakítani Katalóniában, ha a választásokon ilyen eredmény születik. A mérleg nyelve a baloldali Katalónia közösen nevű párt lehet, amely ugyan elutasítja az autonóm közösség függetlenné válását, de támogatja, hogy a kérdésről tartsanak népszavazást.
A CIS felmérése rendkívül magas, 84,6 százalékos választási részvételt jósol. A legutóbbi, két évvel ezelőtti helyi parlamenti választásokon a jogosultak 75 százaléka szavazott.
Ugyancsak tegnap jelentette be a madridi legfelsőbb bíróság, hogy előzetes letartóztatásban marad Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes és Joaquin Forn egykori katalán belügyi tanácsos, míg a leváltott katalán kormány hat másik tagja óvadék ellenében szabadlábon védekezhet. A politikusoknak 100 ezer eurót kell befizetniük a bíróságnak, hogy szabadon távozhassanak. Ezenkívül le kell adniuk útlevelüket, és nem hagyhatják el az országot. Raül Romeva, Carles Mundó, Dolors Bassa, Meritxell Borras, Josep Rull és Jordi Turull már tegnap elhagyhatta a börtönt.
Jordi Pino ügyvéd, aki két politikust is képvisel közülük, a bíróságról távozva a sajtónak elmondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy a megállapított összeg még aznap megérkezzen a bírósághoz. Csalódottságát fejezte ki, amiért nem egységes döntés született és nem mindenki védekezhet szabadlábon, hangsúlyozta, hogy nem ért egyet ezzel. Az előzetes letartóztatásban tartott vezetők ügyében fellebbezés várható – tette hozzá.
Pablo Llarena bíró indoklásában a bűnismétlés veszélyének fennállásával indokolta, hogy a többiekétől eltérő döntést hozott Oriol Junqueras és Joaquin Forn esetében. Oriol Junqueras pártja, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) listavezetője a december 21-i katalán parlamenti választásokon, amelynek hivatalos kampánya kedden kezdődik.
A spanyol legfőbb ügyész október 30-án kezdeményezett eljárást a politikusokkal szemben lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy „döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én”. A katalán vezetők november 2-án kerültek előzetes letartóztatásba, amit a spanyol központi büntetőbíróság akkor azzal a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolt. A volt kormánytagok fellebbeztek a döntés ellen, de azt a büntetőbíróság elutasította. Ügyük azóta átkerült a legfelsőbb bíróságra, ahogy az összes, a katalán függetlenségi törekvések nyomán indult bírósági eljárást is. Az ügyben eljáró új bírónál a katalán politikusok ismét kezdeményezték személyes helyzetük felülvizsgálatát, aki múlt pénteken meghallgatta őket, ám a döntést mostanra halasztotta.
A bíró döntött arról is, hogy előzetes letartóztatásban marad Jordi Sánchez, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC), valamint Jordi Cuixart, az Ómnium Cultural nevű civil politikai szervezet vezetője is. Ellenük zendülés bűncselekményének gyanújával indult eljárás a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál történt szeptember 20-i éjjeli tüntetés miatt. Akkor az odabent házkutatást tartó spanyol csendőrök órákig nem tudták elhagyni az épületet a tiltakozó tömegtől, amely autóikat is megrongálta.
A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben más országokkal, amelyek katonai bűncselekményként tartják számon.
Ugyancsak tegnap az illetékes belga bíróság december 14-re halasztotta döntését Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kabinetjének négy, Belgiumban tartózkodó tagja kiadatásának ügyében – közölte a volt katalán elnök ügyvédje tegnap Brüsszelben.
Paul Bekaert elmondta, hogy a tegnapi meghallgatáson az ügyészség a spanyol hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását kérte. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a december 14-én várható belga bírósági döntéstől függetlenül mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy védencei legalább a december 21-re kiírt, megismételt katalóniai választásokig Belgiumban maradhassanak. Úgy vélekedett, hogy a katalán kormány tagjai nem büntethetők Belgiumban, ugyanis az ellenük megfogalmazott spanyol vádak megalapozatlanok. Kiadatásuk esetén azonban Spanyolországban fennáll az alapvető jogok megsértésének veszélye – húzta alá.
Puigdemont korábban úgy nyilatkozott, kész együttműködni a spanyol hatóságokkal, de elvesztette bizalmát a spanyol igazságszolgáltatásban, amely szerinte „átpolitizálódott”.
Katalónia vezetése az október eleji, alkotmányellenes névszavazást követően egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. A spanyol hatóságok ezt követően európai elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont és négy társa ellen, akik október végén Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket, és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában. Az európai elfogatóparancs kiadását követően Belgiumnak három hónapja van az eljárás lebonyolítására.
Az európai elfogatóparancs szabályainak értelmében az elfogás helye szerinti állam az elfogás után legfeljebb 60 napon belül köteles az illetőt visszajuttatni abba a tagállamba, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották. Amennyiben az érintett hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni. Uniós szabályozás szerint egy tagállam többek között akkor utasíthatja el a keresett személy átadását, ha már elítélték ugyanazon bűncselekmény miatt, illetékes az adott ügyben, a végrehajtás szerinti tagállamban büntetőeljárás folyik ellene, illetve elévülés vagy amnesztia esetén.
HN-összefoglaló
