Elvetette a képviselőház azt a törvénykezdeményezést, amely Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napjává nyilvánította volna június 4-ét, és börtönbüntetés terhe mellett megtiltotta volna a trianoni békeszerződés jogosságának nyilvános megkérdőjelezését Romániában. Nem más, mint Bogdan Diaconu volt független parlamenti képviselő, a nacionalista Egységes Románia Párt (PRU) elnöke terjesztette a parlament elé 2015-ben a tervezetet. A törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló, szakértőkből álló törvényhozási tanács kedvező véleményezést adott a tervezetre, azzal a megjegyzéssel, hogy törölni kellene belőle „az erdélyi románok Trianon előtti és a második világháború alatti, a magyar elnyomás által okozott szenvedéseire” utaló részt. A szakmai testület nem emelt kifogást az ellen, hogy egytől öt évig terjedő börtönnel sújtsák Romániában a békeszerződés jogosságának megkérdőjelezését vagy gyászjelvények használatát a történelmi eseménnyel összefüggésben. A még Victor Ponta vezette kormány 2015 októberében kiadott véleményezésében a parlament belátására bízta a döntést a törvénykezdeményezés ügyében. A véleményezésben a kabinet felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányos előírások garantálják ugyan a véleményszabadságot, de korlátozzák is. Példaként az ország vagy a nemzet gyalázását, háborús uszítást, nemzeti, faji vagy vallási gyűlöletkeltést, területi szeparatizmust célzó felbujtást említ. A képviselőházban kedden négy támogató és hat tartózkodó vokssal, nagy többséggel vetették el a tervezetet, miként 2015 novemberében a szenátusban is nagy szavazattöbbséggel, három támogató és hét tartózkodó szavazat mellett bukott el a törvénykezdeményezés. „A parlament törvényhozó sze­repével nem élhet vissza egyetlen választott képviselő sem, még azok sem, akik nacionalista eszméket vallanak. A törvényalkotásnak eu­rópai szellemben kell történnie. A képviselőház ma helyrehozott egy tévedést” – idézi az RDMSZ keddi hírlevele Szabó Ödön frakcióvezető-helyettest. A politikus a Diaconu-féle kezdeményezést kommentálva hozzátette: az elmúlt mandátumban az RMDSZ egyik legfőbb teendője az volt, hogy megállítsa a magyar közösség ellen irányuló támadásokat és erősítse a magyarok biztonságérzetét. A PRU-ra a választók csak mintegy három százaléka – kétszázezer ember – szavazott a tavalyi parlamenti választásokon, így aztán a nacionalista párt nem jutott képviselethez a parlamentben.