Nagy sajtóvisszhangot és közmegbotránkoztatást váltott ki az, ami nemrégiben történt az egyik fővárosi Cotroceni negyedbeli privát óvodában: videofelvételek tanúsága szerint ott egy óvónő (aki egyébként a létesítmény vezetője is volt) tettlegesen bántalmazott kisgyerekeket. A felvételek nyilvánosságra hozását, valamint a szülők feljelentését követően beindult a közigazgatási és a bűnügyi (rendőrségi) kivizsgálás, ami egyelőre eléggé „kacskaringósan” alakul(t). Ami abban a fővárosi magánóvodában történt, nem egyedi eset, az elmúlt hónapok során, ha nem is ilyen súlyos, de hasonló jellegű verbális és másabb fenyítésről már hírt adott a média, még állami hasonló jellegű intézménynél is. Különböző eljárások voltak, vannak folyamatban, amelyek során a vétkes személyek elbocsátására is sor került. Egyesek szerint a bukaresti azonban súlyossága tekintetében elszigeteltnek tekinthető, s ezt tartották többek között szem előtt a bukaresti V-ös kerület bíróságának bírái is, amikor tegnap elutasították az állítólagos igazgatónő előzetes letartóztatására vonatkozó ügyészi kérést és elrendelték az elkövetőnek hatósági felügyelet alá helyezését 60 napra. A szóban forgó keddi bírósági tárgyalás során olyasmi is elhangzott, miszerint a szülők tudtak arról, hogy az a bizonyos privát óvoda nem rendelkezik azon engedéllyel/akkreditálással, amelyet az ilyen intézmények esetében kötelezővé tesz a jelenleg hatályos országos nevelési, a 2011/1-es törvény (a köznyelvben tanügyi törvényként emlegetett jogszabály). Ez azért meglepő legalábbis részben, mert a botrány kirobbanásának pillanatában egyes szülők azt állították, hogy ők nem tudtak, hogy nem rendelkezik a törvény által előírt engedéllyel/akkreditálással ez az óvoda. De egyáltalán oktatási intézmény volt-e vagy sem ez a fővárosi létesítmény, amelynek bejáratánál egy tábla hirdeti, hogy ott óvoda (grădiniţă) tevékenykedik. A kérdésfelvetés indokolt és jogos, mert időközben a tanügyminisztérium, a fővárosi, valamint a kerületi tanfelügyelőség illetékesei azt nyilatkozták, hogy nincs tudomásuk erről az állítólagos magánóvodáról, és azt nem is ellenőrizték, mert rájuk csak az engedélyezett akkreditált tanintézmények felügyelete hárul. És kiderült még egy dolog: a fővárosban (de nem csak) még jó néhány hasonló jellegű privát intézmény (pontosabban vállalkozás) tevékenykedik ugyancsak napközi otthon vagy óvoda megnevezéssel, de azok tulajdonképpen nem ilyen típusú tanintézmények, legalábbis nem a már említett törvény értelmében. Mit rögzít a törvény? A tisztánlátás érdekében utalnunk kell az országos nevelésügyi törvény néhány szakaszára, illetve előírására. A 22-es szakasz értelmében az egyetem előtti országos oktatási rendszert az állami, a privát és a felekezeti engedélyezett/akkreditált tanügyi egységek összessége képezi. A 23-as szakasz értelmében az egyetem előtti oktatás országos rendszere a következő szinteket foglalja magában: a korai nevelés (0–6 életév), amelyet az iskola előtti szintet megelőző szint (0–3 év), valamint az iskola előtti (3–6 év) oktatás képezi, amely felöleli a kis-, közép- és nagycsoportot… Álljunk meg itt a felsorolással, mert ez esetben a 0–6 életév közötti gyermekeket „fogadó” oktatási egységekről van szó. A 27-es szakasz értelmében az iskola előtti megelőző szintek keretében szervezeti struktúrát három létesítmény jelenti: a bölcsőde és esetenként az óvoda és a napközi otthon. Mindezen nevelési egységek megszervezésének módszertanát, a minőségi szabványokat kormányhatározat révén állapítják meg a tanügyminisztérium kezdeményezésére. Továbbá a szóban forgó oktatási egységeknek az akkreditálására azon módszertan előírásainak az alapján kerül sor, amelyet a tanügyminisztérium dolgoz ki együtt a sport- és ifjúságügyi, valamint az egészségügyi minisztériummal. Tehát, hogy a kép tiszta legyen: az állami privát vagy felekezeti óvoda vagy napközi otthon működtetésének elengedhetetlen feltétele az engedélyezés/akkreditálás úgy, ahogy arról rendelkezik a 2011/1-es törvény. Van egy kiskapu… Ha vállalkozásról van szó, azaz magánszemély vagy kereskedelmi társaság által birtokolt/működtetett ilyen jellegű oktatási intézményről, akkor a Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatalnál való bejegyeztetési területként a 8510-es kódszámot (CAEN-kód) kell megjelölni. A tevékenység tényleges megkezdése előtt be kell szerezni a különböző jogszabályok által előírt engedélyeket. Az engedélyezési/akkreditálási eljárás komoly követelményeket támaszt a vállalkozás elé, de azt úgy lehet kikerülni, hogy fő tevékenységi területként nem az iskola előtti oktatást jelölik meg. Ez a tevékenység egyébként kizárja azt, amelynek a megnevezése a „gyermek napi gondozási tevékenységei”, s amely a katalógusban a 8891-es kódszám alatt szerepel. Ez a tevékenység tulajdonképpen nem oktatási tevékenység, hanem egy gyermek (beleértve az iskoláskorú gyermekeket vagy a testi fogyatékkal élő gyermekeket is) szokásos és rendszeres napi gondozása. Pontosan nincs meghatározva a tevékenység „leírásában”, hogy mi is ez a napi gondozás, az lehet felügyelet, étkeztetés stb., de semmiképp sem oktatási tevékenység, mert akkor átevezünk a 2011/1-es törvény által szabályozott területre. A gondozási tevékenység esetében nincs szükség szaktárcai engedélyre/akkreditálásra, s tulajdonképpen szakszemélyzetre (nevelőre, óvónőre stb.) sem igen. S abból sem lesz nagy baj, esetleg szabálysértés, hogy a cégéren megtévesztő megnevezés szerepel. Például az, hogy magánóvoda vagy magán napközi otthon. Nos, ezzel a lehetőséggel sokan élnek, s azt a gondozási intézményt oktatási egységként próbálják feltüntetni, „eladni”. Arról még viszont nem hallottunk, hogy az ilyen jellegű „megtévesztés” okán valakikkel szemben hatósági eljárás indult volna. Így pedig az az alkalmazott akár a tanügyi személyzeti, az óvó néni szerepet is „eljátszhatja”, a szülő pedig esetleg azt hiheti, hogy egy magas minőségi szinten működő és jobb körülményeket biztosító óvodába jár gyermeke. Majd amikor netalántán elnáspángolnak egy gyereket, nemcsak bűncselekményt jelentő testi sértésre derül fény, hanem arra is, hogy az az óvoda csak nevében óvoda. Hány ilyen gyermekgondozást ellátó, a 8891-es CAEN-kód égisze alatt tevékenykedő vállalkozás van az országban magát óvodának álcázva, azt nem tudni. Az valószínűsíthető, hogy vannak azok között olyanok is, akik tisztességesen az ügyfeleik tudomására hozzák, hogy ők kizárólag gyermekgondozási tevékenységgel foglalkoznak, az viszont nem ölelheti fel az iskola előtti oktatási tevékenységet, ilyenképpen pedig nem rendelkeznek (nem is rendelkezhetnek) szaktárcai engedéllyel/akkreditálással. Egyébként megyénkben négy olyan vállalkozás van, amelyek fő tevékenységi területként a napi gyermekgondozást jelölték meg (ezek közül három jogi személyiség nélküli vállalkozás, egy pedig kft.). Továbbá négy olyan vállalkozás szerepel a kereskedelmi törzskönyvi hivatal nyilvántartásában, amelyek esetében másodlagos tevékenységeként van megjelölve a 8891-es kódszám alatt „futó” napi gyermekgondozás (ebből kettő jogi személyiség nélküli vállalkozás, kettő pedig kft.). Ami pedig iskola előtti oktatási egységként (a 8510-es kódszám alatt bejegyzett) létesítményeket illeti, tudtunkkal megyénkben egyetlen olyan privát óvoda van, amely szaktárcai engedély alapján működik.