Nem a hallgatólagosságra
Megszűnik a törvénytervezetek hallgatólagos elfogadásának lehetősége a parlamentben. A házbizottság Ovidiu Gant, a német kisebbség képviselője, a kisebbségi honatyák frakcióvezető-helyettese kezdeményezésére döntött így, miután szerdán egy kisebbségellenes törvénytervezetet nyilvánított hallgatólagosan elfogadottnak a képviselőház. A magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu képviselő törvénytervezete megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. A parlamentben mindkét háznak el kell fogadnia a törvénytervezeteket ahhoz, hogy hatályba lépjenek. Ezeket témájuk alapján osztják el, és mindig a második házé a végső döntés joga. A jogalkotás felgyorsítása érdekében az első háznak nem kötelező megvitatnia minden törvénytervezetet, ezért amennyiben nem tűzi napirendre, fél év után hallgatólagosan elfogadott tervezetként küldi tovább a döntő háznak. Miután számos kisebbségi szervezet felháborodását váltotta ki, hogy a jogalkotás egyszerűsítési szándéka egy nyilvánvalóan kisebbségellenes jogszabálynak is a hallgatólagos elfogadását eredményezte, a házbizottság úgy döntött, hogy ezentúl azokat a tervezeteket is szavazásra bocsátják a ház plenáris ülésén, amelyeknek nem készült el időben a szakbizottsági jelentése. Bogdan Diaconu közfelháborodást keltő törvénytervezete ügyében a szenátusé lesz a döntő szó. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kifejezte meggyőződését, hogy a szenátus elutasítja a nyíltan magyarellenes tervezetet. Rámutatott: a képviselőház házbizottságának lett volna a feladata, hogy napirendre tűzze a törvényjavaslatot, ám szerinte ezt azért mulasztotta el, mert a testületben tavaly óta – a pártközi egyezmények miatt – nincs az RMDSZ-nek képviselője.