Némi félreértést váltott ki az, hogy a tanügyi személyzet decemberi bérjogosultságainak a kifizetésére nem került sor az eddig megszokott időpontban. Márpedig nincs szó késlekedésről vagy folyósítási gondokról, csupán arról, hogy hatályba lépett egy jobbára adminisztratív jellegű változás: ez évtől kezdődően a következő hónap 14. napján folyósítják a béreket, s amennyiben az munkaszüneti napra esne, akkor az azt megelőző munkanapon. [caption id="attachment_63361" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: László F. Csaba[/caption] Nyomatékolandó, hogy a múlt esztendei bérjogosultságok folyósításáról van pillanatnyilag szó, s ha minden igaz, akkor arra a mai napon sor is kellene kerüljön. Egyébként a bekövetkezett módosítás nem új keletű, s arról állítólag megfelelőképpen értesítették is a tanügyi hálózatban foglalkoztatott személyeket. Mindennek kapcsán azt is meg kell említenünk, hogy annak idején maguk a tanügyi szakszervezetek szorgalmazták, hogy ne az önkormányzatokon keresztül kerüljön sor a bérek folyósítására, s ezt annak okán, hogy az év első hónapjaiban a helyi költségvetések kései elfogadása okán elnapolódott a bérek kifizetése. Az ezentúl hatályos időpontot pedig, ahogy az lenni szokott, az állami közigazgatási intézményrendszerben a pénzügyminiszter rendelete révén állapították meg. Megjegyzendő továbbá az is, hogy a szóban forgó adminisztratív jellegű (de nem csupán) változtatással hozható összefüggésbe az is, hogy az áfából és a jövedelmi adóból a megyei, valamint a községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására, illetve a helyi költségvetések kiegyensúlyozására számfejtett összegek rendeltetései közt már nem szerepel az idei költségvetésben a tanügyi személyzet bérezése. Nagyobb fejkvóta Ami a tanügyi hálózat személyzetének a 2018-as esztendei bérezését illeti, a mérvadó ugyancsak a közszférai egységes bérezésre vonatkozó 2015/153-as kerettörvény lesz, pontosabban annak a vonatkozó előírásai, azok között lévén olyanok is, amelyeket utólagosan módosítottak és kiegészítettek. No meg számolni kell azzal is, hogy az oktatási intézményrendszerben is e hónaptól kezdődően sor kerül a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások átruházása az alkalmazottakra. A bérezés tekintetében megvan a maga szerepe az úgynevezett fejkvótának is. Azt annak idején a 2011/1-es törvény révén vezették be. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az egyetem előtti oktatás esetében az iskolai egységek alapfinanszírozására szánt pénzalapokat úgy számítják ki, hogy az egy tanulóra jutó szabványköltségeket beszorozzák a diákok számával. Magáról a jelenleg hatályos alkalmazási módszertani normákról a 2016/136-os kormányhatározat rendelkezett. Annak értelmében a 2017-es évre vonatkozóan az egy együtthatóra számított szabványköltség értéke 3740 lej volt (ezt az értéket emlegetik fejkvótaként). A szóban forgó értéket a kormány 2017. december 28-i ülésén megemelték, s az arra vonatkozó 2017/959-es kormányhatározat a Hivatalos Közlöny január 8-i számában jelent meg. Ennek értelmében a 2018-as esztendőben az egy együtthatóra számított szabványérték 4413 lej, azaz 18%-kal több, mint a múlt esztendőben. A különböző iskolatípusok, illetve oktatási formák esetében alkalmazandó egy tanulóra jutó szabványköltségeket is módosították, s azokat a minap megjelent kormányhatározat 1-es számú melléklete tartalmazza. Az anyanyelven történő oktatás esetében köztudott, hogy differenciált együtthatókat kell alkalmazni, s azokat a kormányhatározat 2-es számú melléklete tartalmazza, tovább a 3-as számú táblázatban vannak feltüntetve azon egy tanulóra jutó standard költségek, amelyek a szakmai felkészítéssel, a tanulók időszakos tudásszintjének a felmérésével stb. kapcsolatosak. Ez esetben szem előtt tartandó az adott iskolai egység típusa, valamint az adott megye besorolása a különböző hőmérsékleti zónákba. Amúgy a szóban forgó kiadások esetében az egy együtthatóra jutó szabványköltség értéke az idén 355 lej a múlt esztendei 330 lejjel szemben. Másabb ösztöndíj A múlt esztendő végén a szakmai oktatásban részt vevő tanulók költségeinek az állam általi szubvencionálási módozatára vonatkozóan is elfogadott a kormány egy kormányhatározatot. A 2017/951-es kormányhatározatról van szó, amely a Hivatalos Közlöny tegnapelőtti számában jelent meg, s amelynek előírásai a 2018–2019-es iskolai évtől kezdődően válnak hatályossá. (Ugyanakkor annak hatályba lépésével majd hatályon kívül helyeződik a hasonló jellegű 2012/1062-es kormányhatározat.) A most megjelent kormányhatározat értelmében a szóban forgó állami szubvencionálásra a szakmai ösztöndíj (bursă profesională) elnevezésű szociális védelmezési országos program révén kerül sor. Abban az ösztöndíjban minden egyes olyan tanuló részesülni fog, aki rendszeresen látogatja a szakmai oktatást, s ami havi viszonylatban 200 lejt jelent. Erre az ösztöndíjra a jogosultság az iskolai oktatás időtartama, a gyakorlati felkészítés és az iskolai vizsgákra való felkészülés és vizsgázás időtartama alatt kerül sor. A kormányhatározat előírásai értelmében a szóban forgó ösztöndíjban részesülő tanulók esetenként jogosultak lesznek, lehetnek másabb ösztöndíjakra is (például érdemösztöndíjakra, azokra, amelyekről rendelkezik a 2011/5576-os miniszteri rendelet), de nem szociális jellegű pénzügyi támogatásokra (például azokra, amelyekről a 2004/1488-as kormányhatározat rendelkezik). De mindez még a jövő zenéje... Hecser Zoltán