Immár közel kilenc éve, hogy megjelent a gyermekgondozási szabadságra és havi illetményre vonatkozó 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet. (Amúgy azt megelőzően is volt hasonló jellegű jogszabályozás.) Azt utólag módosításokkal a 2011/132-es törvénnyel szentesítették, ám azt követően is igen „eseménydús” sorsa volt ennek a jogszabálynak. Igen, mert azt többször is kiigazították, módosították, s ebbe a keretbe helyezhetők a méltányosság és az igazságosság elveit is érvényesíteni kívánó törekvések. Ilyen szándék testesül meg abban a nemrégiben megjelent 2019/89-es törvényben is, amely révén újólag módosították és kiegészítették a szóban forgó 2010/111-es sürgősségi kormányrendeletet. A Hivatalos Közlöny május 3-i számában jelent meg és tegnaptól vált hatályossá ez a törvény, amelynek kezdeményezője az RMDSZ képviselője, Csép Éva Andrea volt, s hozzá társult még 16 RMDSZ-es honatya, valamint egy kormánypárti, egy kisebbségi és két liberális párti képviselő is. Faramuci, ellentmondásos, illetve méltánytalannak bizonyuló helyzetet kívánt orvosolni a kezdeményező és az őt támogató honatyák. Az eddig hatályos törvényes előírások értelmében ugyanis előfordulhattak olyan esetek, amikor egy újszülött kétéves (vagy esetleg hároméves) gyerekgondozási szabadságának időtartama alatt az arra jogosult szülő havi illetményének kvantuma kedvezőtlenül alakul(hat). Mikor is következhet ez be? Tegyük fel, hogy a gyerekgondozását letöltő szülő annak időpontjától számított 12 hónapon belül újabb gyermekáldásnak örülhet, s azt követően ismét jogosultsága lesz a gyerekgondozási szabadságra. Nos, lévén hogy a gondozási illetmény kiszámítási alapját az azt megelőző idősza­kokban realizált jövedelem képezi, hátrányosan érintheti őt az újabb gyermekáldás, mert az előző időszaki gyermekgondozási szabadságára juttatott illetmény eleve kisebb volt, mint az egykori jövedelme. Másképpen fogalmazva: az egymást követő születések következtében anyagilag hátrányosnak és méltánytalannak bizonyulhat a majdani havi gyermekgondozási illetmény. A most hatályba lépett törvény értelmében amennyiben a szóban forgó esetben kiszámítandó havi illetmény kvantuma kisebb lenne, mint a megelőző gyermekgondozási szabadság időtartama alatt folyósítotté, akkor továbbra is az előbbi értékszinten kell folyósítani a havi illetményt. Megemelt értékhatár Ismeretes, hogy a jelenleg hatályos jogszabályozás értelmében a gyermekgondozási illetményen kívül lehet másabb jövedelme is a gyermekgondozási szabadságon lévő személynek. Hogy melyek azok a jövedelmek, arról tételesen rendelkezik a törvény, s azok között szerepelnek azon megadózandó olyan jövedelmek is, amelyek tényleges tevékenységek kifejtéséből származnak, de azok értéke nem haladhatta meg éves viszonylatban a 3750 lejt. Azért használjuk a múlt időt, mert a most hatályba lépett törvény értelmében a szóban forgó értékhatár 6250 lejre emelkedett meg. Érdemes utalni arra is, hogy az új törvény előírásai alkalmazandók azon kérések esetében is, amelyeket a törvény hatályba lépése előtt nyújtottak be, és amelyekre a végzést nem bocsátották még ki a megyei szociális felügyeleti és kifizetési ügynökségek. Továbbá amennyiben a 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet 24-es szakasza (3)-as bekezdésének előírása alapján visszafizetésre köteleztek egy gyermekgondozási illetményben részesült vagy részesülő személyt, amennyiben az értékszinten felüli jövedelemben részesült, de az megadózódott, mentesülhet az illetékes hatóságok által megállapított különbözet befizetése alól. Erről a most megjelent törvény III-as szakasza rendelkezik, akárcsak az eljárásról is. Jó tudni azonban azt is, hogy a 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazásának módszertani normáit jóváhagyó 2011/52-es kormányhatározat is újólagos módosításra és kiegészítésre szorul. Az arra vonatkozó kormányhatározatot július 5-ig kell meghozni. Hecser Zoltán