Hirdetés

Megszűnik a Bihari Napló és a Nyugati Jelen nyomtatott kiadása

Napilapként beszünteti megjelenését a romániai magyar újságírás két jelentős hagyományú, jelenlegi formájában éppen harmincöt éve alapított napilapja, a nagyváradi Bihari Napló és az aradi kiadású, ám több megyében terjesztett Nyugati Jelen – közölte kedden a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE).

Hírszerkesztő: Kiss Előd-Gergely
Becsült olvasási idő: 7 perc
Megszűnik a Bihari Napló és a Nyugati Jelen nyomtatott kiadása
Fotó: Bihari Napló közösségi oldala

Ezzel az egymástól függetlenül, ám hasonló okok miatt bekövetkezett változással az a másfél száz éve meg nem élt helyzet áll elő, hogy a teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar nyelvű nyomtatott napilap nélkül – emelte ki az egyesület.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

A MÚRE igazgatótanácsa szolidaritását fejezte ki az érintett lapoknál dolgozó kollégákkal, egyesületi tagokkal, kifejezve reményét, hogy a megváltozott helyzetben is megtarthassák munkájukat, akár a napilapok online változatainál, akár a most induló hetilapoknál.
Az egyesület szerint

a lapok nyomtatott kiadásának megszűnése érzékeny veszteség azoknak az elsősorban idős, vidéki, gyakran szórványban, akár nagyvárosi szórványban élő olvasóknak, akik számára ezek a napilapok jelentették az egyetlen élő kapcsolatot az írott magyar nyelvű kultúrával,

továbbá ezek a lapok voltak anyanyelvű tájékozódásuk legfontosabb forrásai.

„Sajnálatosnak tartjuk, hogy a napilapok helyzetének kedvezőtlen változásához – nem csupán a Bánságban és a Partiumban – egyre markánsabban járult hozzá az állam elégtelen működése, részben a nyomtatott lapokat sújtó adózási intézkedések – mint a részmunkaidős munkatársak alkalmazásának az ellehetetlenítése, ezáltal a terjesztési hálózatok tönkretétele – formájában, továbbá azáltal, hogy a Román Posta folyamatosan dráguló tarifák mellett végez elégtelen minőségű munkát. A postának állami vállalatként közszolgáltatást kellene végeznie, ezzel szemben profitorientált magánvállalatként pozicionálja magát” – olvasható a MÚRE állásfoglalásában.

Az egyesület rámutatott:

a most megszűnő, továbbá az ezekhez hasonló lapoknak dokumentáló szerepük is van, hiszen anyagaik megtalálhatóak, hosszú évek után is visszakereshetőek közgyűjteményekben, szemben az online médiumokkal, amelyeknek tartalma múlékony, még a jelentősebb lapok esetében is,

lásd az online térből nemrég eltűnt Transindex archívumát.

A MÚRE jelezte: az új esztendőben folytatni szeretné a politikai szereplőkkel 2024 tavaszán elkezdődött párbeszédet a romániai magyar sajtó jövőjéről és formájáról, valamint arról, hogy mit lehet tenni a ma még megjelenő magyar napilapok megtartása, illetve a január 1-től napisajtó nélkül maradó térség olvasói érdekében.

„Egy hónapja megtapasztaltuk, milyen veszélyt jelent, ha a szerkesztett tartalmak, a hagyományos médiatermékek helyett olyan közösségi oldalak befolyásolják a polgárt, amelyek a megtévesztés, az álhírek forrásai. Meggyőződésünk, hogy a sajtó megerősítése, beleértve a magyar nyelvű publikációkat, az ország számára stratégiai fontosságú – idézte a MÚRE igazgatótanácsának állásfoglalását az MTI.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!