A megelőző hetekhez viszonyítva némileg változatosabbnak, színesebbnek bizonyult az elmúlt hét, bár nagyobb horderejű események hazai viszonylatban nem következtek be. Szemrevételezve a történteket, a megnyilatkozásokat, az ilyen vagy olyan nyilatkozatokat, közleményeket, a magunk részéről úgy is fogalmazhatnánk, hogy fül(tanúi) lehettünk néhány érdekes, illetve meglepő fordulatot „tolmácsoló” nyilatkozatoknak. Azok közül ragadtunk ki egyet-kettőt, olyanokat, amelyeknek esetleg a jövőre nézve is meglehetnek a maguk következményei. Az utóbbi időben az egykori kormányfő, Victor Ponta nemigen nyilatkozott (eltekintve a közösségi oldalán olvasható, sokszor semmitmondó bejegyzéseitől), de a múlt vasárnap este meglepő fordulat következett be: az egyik kereskedelmi hírtelevízió­nak adott terjedelmes interjúban „visszatekintett” múlt esztendei lemondására, illetve annak mozgatórugóira is. Többek között azt állította, hogy hozzá hivatali úton (az egykori kormányfőhelyettes belügyminiszter, Gabriel Oprea révén) olyan bizalmas értesülések érkeztek, melyek szerint vele, kormányával szemben erőszakos tiltakozó akciók vannak készülőfélben, s arra ürügyként szolgálna a bukaresti Colectiv Klubban bekövetkezett tragikus kimenetelű tűzeset, s amely – mármint az erőszakos megmozdulás – nem idegen az államelnöktől sem. Mostani állítása szerint ennek akart elejébe menni, amikor benyújtotta lemondását a kormányfői tisztségről. Nem tudni, hogy miért most rukkolt ki ezzel a „történettel”, bár annak idején is tett homályos célzásokat arra vonatkozóan, hogy lemondásának hátterében „okkult erők” is álltak. Ugyanakkor az is feltételezhető, hogy az igazi szándék egy újabb burkolt, indirekt támadás volt Iohannis államelnök ellen. Az aktuálpolitikai ügyek kapcsán szóba került a közelgő parlamenti választás, illetve levélben történő szavazás. Ez utóbbi probléma továbbra is élénken foglalkoztatja egyes parlamenti pártok vezetőit (de nem csak), akárcsak a közvéleményt. Próbálkozások is születtek a vonatkozó jogszabályozás módosítását illetően, s ebben a keretben gyakran visszatérő témaként kerül napirendre a 2014-es esztendei államelnöki választás külföldi szavazásokon bekövetkezett nemkívánatos eseményei. (Azok kapcsán egyébként bűnüldözési eljárás van folyamatban, a megvádolt személyek között lévén az egykori külügyminiszter, Titus Corlățeanu, aki esetében viszont a szenátus nem szavazta meg mentelmi jogának megvonását.) Ponta azt állította, hogy az államelnökhöz közelálló egyes politikusok és közéleti személyiségek tudatosan eltúlozták a történteket, megpróbálták saját politikai céljaik érdekében kihasználni, illetve feszültséget kelteni a választópolgárok között. Lekicsinylően nyilatkozott a 2014-es esztendei külföldi részvételről, többek között azt hangoztatva, hogy igen sok külföldön élő hazánkfia azért tolongott ott, a választóhelyiségek bejáratánál, hogy az itthoniak a televíziók képernyőin viszontláthassák szavazás közben. Ez a kijelentése a külföldön élő románok érdekképviseletei részéről tiltakozást, felháborodást váltott ki, de itthon sem igen tapsolták meg. (Nem idetartozik, de érdemes utalni arra is, hogy ezzel a személyes véleményével, most a választások közeledtével esetleg árthatott pártja, a szociáldemokrata párt népszerűségének, s bizonyára párttársai nem vehetnek jónéven semminemű olyan megnyilatkozást, amely akár közvetve is, de megnyirbálhatja a választási esélyeket.) Bizonytalan az időpont… Akarva, akaratlanul, de bizonyos értelemben Victor Ponta mellett állt ki a határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter. Maria Ligor a múlt kedden, azaz augusztus 23-án azt állította, hogy: a világon minde­nütt a levél útján történő szavazás egy marginális ügy, hangot adva annak a véleményének is, miszerint nem lehet kétmillió személyre számítani a levélben történő szavazás tekintetében. Erre a bejelentésére egyébként a külügyminisztérium által szervezett ama kerekasztal-beszélgetésen került sor, amelynek tematikája a 2016-os parlamenti választások külföldön történő hatékony megszervezése volt. Ligor szerint még csak felbecsülni sem lehet azon diaszpórabeli román állampolgárok számát, akik be akarnának jelentkezni a választói törzskönyvbe. (Egyébként félhivatalos értesüléseink szerint az elmúlt hét végig a beiratkozók száma még a 7000-et sem érte el.) A kerekasztal-megbeszélésen részt vevő civilszervezetek képviselői szerint is a kilátásba helyezett jogszabálymódosítás értelmetlenné vált, illetve az elvesztette időszerűségét. Már csak annak okán is, mert amennyiben a választásokra december 11-én kerülne sor, akkor szeptember 11-én lejárna a választói törzskönyvbe való beiratkozás. Apropó választások időpontja: a kormány jelenlegi elképezései szerint a legalkalmasabb időpont december 11 lenne, lehetne, s ezzel állítólag egyetértenek egyes parlamenti (köztük az RMDSZ), valamint más politikai pártok, sőt civilszervezetek is. A szociáldemokrata párt csúcsvezetői viszont határozottan ellenzik ezt az időpontot, azt túlontúl későinek tartják többek között annak okán, hogy a jövő esztendei költségvetés elfogadására ilyen körülmények között legjobb esetben is csak január végén kerülhet sor. Ők december 4-ét tartanák elfogadhatónak, azzal viszont igen sokan nem értenek egyet, lévén hogy a különböző ünnepnapok okán hosszas hétvégére lehet majd számítani, ezért valószínűsíthető, hogy nagyarányú lehet a távolmaradás. Az még bizonytalan, hogy melyik napon is lesz a parlamenti választás, de az szinte biztosra vehető, hogy a levélben történő szavazásra vonatkozó jogszabály nem fog módosulni… Csütörtökön moldáviai látogatása során újságírói kérdésre válaszolva Cioloș kormányfő csak annyit mondott, hogy a jövő héten (azaz ezen a héten – sz. m.) fogja közölni álláspontját a szavazás időpontjára vonatkozóan. A magunk részéről ennek kapcsán csak annyit jegyeznénk meg, hogy amennyiben a holnaputáni kormányülésen nem születik meg a vonatkozó kormányhatározat, akkor már csak december 11. marad meg egyedüli lehetséges időpontnak. (Ez annak okán, mert a szóban forgó kormányhatározatot legalább 120 nappal a szavazás időpontja előtt el kell fogadni.) Az elmúlt héten Victor Pon­tának volt egy másik, másabb „fordulatos ügye” is: a Bukaresti Ügyvédi Kamara vezetősége kedden, augusztus 23-án napirendre tűzte Monica Macovei egykori igazságügy miniszter, jelenlegi EP-képviselő (aki egyébként ennek a kamarának a tagja is) ama beadványát, amely révén kérelmezte Victor Ponta kizárását a testületből. A kamara elnöke, Ioan Dragnea ügyvéd bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt Victor Ponta egy memorandumot nyújtott be, amelyben kifejti álláspontját, s ahhoz egy ügycsomót is mellékelt, amelyből az derül ki, hogy a tudományok doktori címe megvonására vonatkozó rendelet ellen eljárást kezdeményezett, kérelmezve annak hatása felfüggesztését a Bukaresti Ítélőtáblától. Erre a beadványra is tekintettel kell lenni Dragnea szerint ugyanakkor a vezetőtanács úgy döntött, hogy soraiból egy háromtagú bizottságot hoz létre, amely ezzel a bonyolultnak tűnő ügyre vonatkozóan egy jelentést fog beterjeszteni. Hozzáfűzte azt is, hogy kényesnek és körülményesnek ígérkezik a döntés meghozatala, s az végső soron a tagság szavazatán múlik. A kamara augusztus 31-i ülésén tárgyalnak a szóban forgó ügyről, s annak munkálataira meghívták Monica Macoveit és Victor Pontát is. A dolog pikantériája csupán az, hogy annak idején, amikor fény derült (de hivatalosan még bizonyítást nem nyert) a Victor Ponta által elkövetett plágiumra, akkor az szóban bejelentette, hogy lemond erről a titulusról. Utólag meggondolta magát, s így következett be a „másabb fordulat”. Egyébként az ő esetében a doktori cím megvonása akár ok is lehet az ügyvédi kamarából való kizárásra, ugyanis annak révén lett kamarai tag, s nem versenyvizsga eredményeként. „Negatívok is, pozitívak is”… Meglepő fordulatot produkált Románia Legfelsőbb Ügyésze, Augustin Lazăr is: ugyancsak augusztus 23-án azt nyilatkozta, hogy az elhíresült Hexi Pharma által gyártott és leszállított kórházi fertőtlenítőszerek hatékonysága tekintetében elvégzett tesztek eredményei nem egyértelműek. Tételesen azt állította, hogy a fővárosi Cantacuzino Kutatóintézet szakemberei által elvégzett elemzések eredményei „negatívak is, pozitívak is”. Az ország számos kórházából lefoglalt fertőtlenítőszerek jelentős hányadát vetették alá laboratóriumi vizsgálatoknak, elemzéseknek, és azok eredményei ezek szerint felemásnak bizonyultak. A főügyész szerint ilyenképpen nincs lehetőség részletes és érdembeli értékelésre, mert az nem jelentene egyebet, mint félreértelmezést, spekulációt. El kell érni azt, hogy az eredmények relevánsak legyenek. Ennek érdekében pedig külföldi szaklaboratóriumokba küldenek próbákat, olyanokba, amelyek nemzetközi akkreditálással is rendelkeznek. (Egyébként országunkban nincs ilyen akkreditált szaklaboratórium.) A dolgok ilyenszerű alakulása a jövőre nézve akár meglepetéseket is tartogathat, olyanokat is, amelyek esetleg a Hexi Pharma megvádolásának a részbeni „elhalványulásához” vezethetnek. Amúgy a főügyészi nyilatkozatot követően máris megfogalmazódtak bizonyos kételyek, fenntartások azon álláspontokat, meglátásokat, sőt hivatalos nyilatkozatokat is illetően, amelyek annak idején határozottan azt hangoztatták, hogy a Hexi Pharma termékek mindegyike minősége és hatékonysága tekintetében gondok mutatkoztak, mi több, törvénysértő súlyos mulasztások, tudatos megtévesztések álltak fenn. Ettől függetlenül (akárcsak Augustin Lazăr nyilatkozatától függetlenül) a bűnüldözési eljárás tovább folytatódik, azon a bizonyos keddi napon is a rendőri szervek az ország egyes kórházaiból újabb dokumentumokat vittek el… A főügyészi bejelentés, valamint az azt követő ellentmondásos kommentárok kapcsán élt a replika jogával a fővárosi ICECHIM kutatóintézet (amely a megelőző időszakokban mintegy 120 vegyi elemzést végzett az illetékes hatóságok kérésére a Hexi Pharma által forgalmazott egyes termékek esetében) vezérigazgatója, Sanda Velea, aki elégedetlenségének adott hangot az ilyen vagy olyan „értékeléseket” illetően. Nyomatékolta, hogy az általa vezetett intézetre tulajdonképpen egy másabb típusú elemzés elvégzése hárult, nevezetesen a Hexi Pharma termékek megfelelőségének értékelése, illetve megállapítása. Ilyen összefüggésben nyomatékolta azt is, hogy egy adott fertőtlenítőszerben az aktív anyag tartalmának csökkenése nem jelenti egyértelműen azt is, hogy annak hatékonysága csökkent. Következésképpen egy vegyi elemzéssel nem lehet szembeállítani egy mikrobiológiai elemzést. Ezek szerint akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy voltak olyanok, akik „összetévesztették a sündisznót a drótkefével”, s ezzel számos félreértést, bonyodalmat okoztak. Lesz még a jelek szerint haddelhadd. Hecser Zoltán