Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, tegnap délelőtt Budapesten az Országház előtt. Magyarországon és Kárpát-medence-szerte ünnepelt a magyarság. [caption id="attachment_67136" align="aligncenter" width="1000"] Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt Fotó: MTI[/caption] Idén is az Országház előtt, a nemzeti lobogó katonai tiszteletadás melletti felvonásával kezdődött a március 15-i nemzeti ünnepen a hivatalos megemlékezések sorozata. Zászlófelvonás A lobogót Áder János magyar köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység. Az eseményen részt vett több miniszter, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői. A téren számos család, turista jelent meg. Március 15., az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetének ünnepe, 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep. Díszünnepség a Kossuth téren Idén – a Múzeumkert felújítási munkálatai miatt – a március 15-i díszünnepséget is a Kossuth téren tartották, Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. – Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk föl soha – jelentette ki Orbán Viktor, aki beszédében kifejtette: Európa és Magyarország egy civilizációs küzdelem közepén áll. Egy népvándorlással néz szembe, amely az élet eddigi rendjét, az emberek életmódját sodorja veszélybe. – Nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal – folytatta, kiemelve: – Mi a keresztény kultúrából nőttünk ki, különbséget teszünk az ember és a tettei között. Sohasem gyűlöltünk és nem is fogunk gyűlölni senkit, továbbra is hiszünk a szeretet és az összefogás erejében. Miniszterelnöki üzenetek Levélben üzent március 15. alkalmából „a Kárpát-medence minden táján élő magyaroknak” Orbán Viktor magyar kormányfő, s a korábbi évek gyakorlatához híven, levélben köszöntötte az ünneplő romániai magyar közösséget Viorica Dăncilă miniszterelnök is. Március 15-e kiváló alkalom a romániai magyar közösség, valamint a nemzetiségek jó együttélésének megünneplésére – hangsúlyozza a magyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében Viorica Dăncilă. A kormányfő köszöntötte az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulójára emlékező magyarokat, és üzenetében rámutat: „hangsúly-áthelyezésre” van szükség a román–magyar viszonyban, a két közösséget összekötő, a kulturális együttműködést, a közös európai jövőt, a hagyományok népszerűsítését segítő tényezőkre kell fókuszálni. „A jelen Európájában a nemzetiségek és kultúrák közötti különbözőségek a megértés és az egymás iránti tisztelet forrásai kell hogy legyenek” – mutat rá üzenetében a miniszterelnök, hozzátéve, Románia támogatja az »egység a sokszínűségben« európai elvet, a nemzeti identitás szabad kifejezésre juttatását. Dăncilă üzenete kitér arra is, hogy a centenárium éve az egész romániai társadalom számára különös jelentőséggel bír. „Hangsúlyozni szeretném a nemzeti kisebbségek hozzájárulását a román társadalmat meghatározó közös kulturális örökséghez, a modern román állam felépítéséhez. A román kormánynak meggyőződése, hogy csak az állampolgárok közös erőfeszítésével tudunk olyan országot építeni, amilyenben élni szeretnénk. Kellemes ünnepet minden romániai magyarnak!” – zárja üzenetét a miniszterelnök. Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a március 15-i nemzeti ünnep előestéjén levélben üzent a Kárpát-medence minden táján élő magyaroknak, amelyben összetartozásunkról, valamint szabadságunk és ezeréves kultúránk megvédéséről írt. „Ritka fényjelenség a történelemben az olyan pillanat, amely századok múltán sem veszít tökéletességéből és tisztaságából. 1848. március 15-én az első kokárdáktól a Nemzeti dalon át a Tizenkét pontig minden a magyarság összetartozását és szabadságvágyát hirdette. Azóta pedig e napnak a fénye éppúgy meghatározza életünket, ahogy bevilágította az egymástól való elszakítottság és a diktatúra legsötétebb évtizedeit is” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: „reményt adott, amikor az új tavaszra váró magyarság pincékben, padlásokon, széna alatt vagy téglarakásokban őrizte nemzetünk piros-fehér-zöld zászlaját, és bebizonyította, hogy amikor kiállunk egymásért és vállt vállnak vetve küzdünk közös céljainkért, akkor nincsen számunkra lehetetlen.” A magyar kormányfő szavai szerint „ma ismét eljött az idő, amikor együtt kell megvédenünk szabadságunkat és ezeréves kultúránkat. Mert mi, magyarok ma sem kívánunk mást, mint hogy közösen ünnepelhessük hőseinket, és olyan világot építhessünk magunknak, amelyben szabadon használhatjuk nyelvünket és büszkén mondhatjuk el, hogy akárcsak őseink, mi is az erő, a hűség és a jövőbe vetett reménység színeiben akarunk élni a Kárpát-medencében.” „Engedjék meg, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket, és azt kívánjam: még sok száz évig zengjen Beregszásztól Újvidékig és Dunaszerdahelytől Csíkszeredáig, hogy »Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!« – zárta levelét Orbán Viktor magyar miniszterelnök. HN-összefoglaló A cikk a Hargita Népe március 16-i számában jelent meg.