Levélben kért magyarázatot a kormányfőtől és az illetékes tárcavezetőktől Korodi Attila parlamenti képviselő azzal a hírrel kapcsolatban, miszerint a kormány visszavonná a csíksomlyói búcsú felterjesztését az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális világörökség listájára. [caption id="attachment_34976" align="aligncenter" width="1400"] Hívek tömege a csíksomlyói búcsún. Nem vállalt örökség?Fotó: László Róbert[/caption] Levélben fordult Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője Dacian Cioloș miniszterelnökhöz, valamint Corina Șuteu művelődési és Lazăr Comănescu külügyi tárcavezetőhöz, magyarázatot kérve arra a hírre, miszerint a kormány visszavonná a csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklat felterjesztését az UNESCO kulturális világörökség listájára. A képviselő a dokumentumban kiemelte, a csíksomlyói pünkösdi búcsú Kelet-Közép-Európa legnagyobb búcsúja, évente 300 000 katolikus zarándokol a csodatevő Szűzanya szobrához, amely tavaly volt 500 éves. A levélíró kitért a vallási vetülete mellett az egyházi eseménynek a történelmi és néprajzi jelentőségére, valamint a térség lakosai fejlődésére gyakorolt hatására is. Hangsúlyozta, az eseményen évről évre többen vesznek részt, és ha felkerül az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájára, akkor hídként működhetne Románia és Kelet-Közép-Európa között. Korodi felhívta a miniszterelnök és a miniszterek figyelmét arra, hogy az öt évvel ezelőtt elindított procedúra a végéhez közeledik, év végén esedékes az UNESCO-nál a végső szavazás, és arra kérte a kormány tagjait, hogy az előző kormányokhoz hasonlóan támogassák a csíksomlyói búcsú felkerülését a fent említett listára. Hozzátette, amennyiben kifogásolnivalójuk van, azt közöljék egyértelműen. Levele zárásaként hangsúlyozta: Románia multikulturális államként határozza meg magát, s azzal, hogy a csíksomlyói búcsú felkerülne az UNESCO kulturális világörökség listájára valóban Európa-szerte büszkélkedhetne. HN-információ