borús égbolt
Kossuth-díj Ferenczes István költőnek
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth-nagydíjat adományozott Törőcsik Mari színművésznek, ugyanakkor Kossuth-díjat adományozott több, a kultúra területén tevékenykedő alkotónak, köztük Ferenczes István költőnek, a Székelyföld folyóirat alapító-főszerkesztőjének.
[caption id="attachment_85751" align="aligncenter" width="1000"]
Ferenczes István (jobbról) a kitüntetettek között a magyar Parlament kupolatermében Fotó: MTI[/caption]
A magyar nemzeti ünnep alkalmából magas állami kitüntetéseket adtak át a magyar Parlament kupolacsarnokában március 15-én. Az eseményen részt vettek a magyar állami vezetők közül Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Idén a Kossuth-nagydíjat Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a nemzet művésze, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színművész, érdemes és kiváló művész részére több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve elismeréseként.
Áder János magyar köztársasági elnök Kossuth-díjat adományozott: Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész; Csiszár Imre Jászai Mari-díjas rendező, érdemes és kiváló művész; Gyöngyössy Katalin Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész; Hildebrand István Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, érdemes művész; Kálmándy Mihály, a Magyar Állami Operaház énekese; Kátai Zoltán énekmondó, zeneszerző; Kisléghi Nagy Ádám festőművész, érdemes művész; Koltay Gergely zenész, zeneszerző, szövegíró, a Kormorán zenekar alapítója és vezetője; Kovács Miklós kékfestő mester, népi iparművész, a népművészet mestere; Madarassy István ötvös- és szobrászművész; Mihály Gábor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész; Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró; Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező, érdemes művész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézetének egyetemi tanára; Szigethy Gábor színháztörténész, rendező, író, irodalomtörténész, szerkesztő; Tamás Menyhért József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére.
A díjazottak között van Ferenczes István József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki az erdélyi líra hagyományait posztmodern életérzéssel ötvöző, egyedülálló költői életműve, a székelyföldi magyar irodalmi életben betöltött jelentős szerepe, szerkesztői és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként kapta a magas elismerést.
Ferenczes István 1945. január 1-jén született a Hargita megyei Csíkpálfalván.
A Kolozsvári Pedagógiai Főiskolán biológia szakon szerzett diplomát 1967-ben, majd szülőfalujában tanított. 1968-tól a Hargita című megyei napilap újságírója volt 1975-ig, amikor politikai okokból eltávolították a laptól. Verseit és riportjait az Ifjúmunkás, az Utunk, az Igaz Szó, a Korunk és a Megyei Tükör is közölte. 1975–1979-ben szakirányító volt az Agronómus Házban, majd 1990-ig a Bukarestben megjelenő hetilap, a Falvak Dolgozó Népe székelyföldi tudósítójaként dolgozott. 1990-ben kinevezték a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosának. 1992 és 1996 között szabadúszó, 1996–1998-ban a Hargita Megyei Tanácsnál elnöki tanácsadó volt. 1997-ben Csíkszeredában megalapította a Székelyföld című kulturális folyóiratot és a Hargita Kiadóhivatalt, amelynek 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője, illetve igazgatója volt. 1990-től a Magyar Írószövetség tagja, 2001 és 2007 között elnökségi tag is volt.
A kortárs erdélyi magyar irodalom meghatározó képviselője. Líráját a pazar nyelv, a látomásos képiség, az erdélyi és a csángó népköltészet felhasználása, a dalszerűség jellemzi. Gyermekeknek szóló verseiből több kötete is megjelent (Mikor Csíkban járt a török, Indián a Hargitán, A pepita hangya, Tündérkert virágai). Ordasok tépte tájon címmel riportnovelláiból adott közre válogatást, Székely tántorgó című kötetében esszéket, tárcákat, vallomásokat publikált. Legutóbbi kötete, riport-dokumentum memoárja Veszedelmekről álmodom címmel 2018-ban látott napvilágot.
Művészetéért 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 2005-ben megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot, 2015-ben pedig a Magyarország Babérkoszorúja díjat. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
HN-összefoglaló
Ferenczes István (jobbról) a kitüntetettek között a magyar Parlament kupolatermében Fotó: MTI[/caption]
A magyar nemzeti ünnep alkalmából magas állami kitüntetéseket adtak át a magyar Parlament kupolacsarnokában március 15-én. Az eseményen részt vettek a magyar állami vezetők közül Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Idén a Kossuth-nagydíjat Törőcsik Mari, a nemzet színésze, a nemzet művésze, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas és Balázs Béla-díjas színművész, érdemes és kiváló művész részére több évtizedes pályafutása során kimagasló szakmai hozzáértéssel és alázattal megformált alakításai, ikonikus filmfőszerepek és felejthetetlen színpadi figurák sorát felvonultató, kivételesen gazdag művészi életműve elismeréseként.
Áder János magyar köztársasági elnök Kossuth-díjat adományozott: Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész; Csiszár Imre Jászai Mari-díjas rendező, érdemes és kiváló művész; Gyöngyössy Katalin Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész; Hildebrand István Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, érdemes művész; Kálmándy Mihály, a Magyar Állami Operaház énekese; Kátai Zoltán énekmondó, zeneszerző; Kisléghi Nagy Ádám festőművész, érdemes művész; Koltay Gergely zenész, zeneszerző, szövegíró, a Kormorán zenekar alapítója és vezetője; Kovács Miklós kékfestő mester, népi iparművész, a népművészet mestere; Madarassy István ötvös- és szobrászművész; Mihály Gábor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész; Müller Péter József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró; Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, zongoraművész, operarendező, érdemes művész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Színházművészeti Intézetének egyetemi tanára; Szigethy Gábor színháztörténész, rendező, író, irodalomtörténész, szerkesztő; Tamás Menyhért József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére.
A díjazottak között van Ferenczes István József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki az erdélyi líra hagyományait posztmodern életérzéssel ötvöző, egyedülálló költői életműve, a székelyföldi magyar irodalmi életben betöltött jelentős szerepe, szerkesztői és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként kapta a magas elismerést.
Ferenczes István 1945. január 1-jén született a Hargita megyei Csíkpálfalván.
A Kolozsvári Pedagógiai Főiskolán biológia szakon szerzett diplomát 1967-ben, majd szülőfalujában tanított. 1968-tól a Hargita című megyei napilap újságírója volt 1975-ig, amikor politikai okokból eltávolították a laptól. Verseit és riportjait az Ifjúmunkás, az Utunk, az Igaz Szó, a Korunk és a Megyei Tükör is közölte. 1975–1979-ben szakirányító volt az Agronómus Házban, majd 1990-ig a Bukarestben megjelenő hetilap, a Falvak Dolgozó Népe székelyföldi tudósítójaként dolgozott. 1990-ben kinevezték a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosának. 1992 és 1996 között szabadúszó, 1996–1998-ban a Hargita Megyei Tanácsnál elnöki tanácsadó volt. 1997-ben Csíkszeredában megalapította a Székelyföld című kulturális folyóiratot és a Hargita Kiadóhivatalt, amelynek 2010-es nyugdíjazásáig főszerkesztője, illetve igazgatója volt. 1990-től a Magyar Írószövetség tagja, 2001 és 2007 között elnökségi tag is volt.
A kortárs erdélyi magyar irodalom meghatározó képviselője. Líráját a pazar nyelv, a látomásos képiség, az erdélyi és a csángó népköltészet felhasználása, a dalszerűség jellemzi. Gyermekeknek szóló verseiből több kötete is megjelent (Mikor Csíkban járt a török, Indián a Hargitán, A pepita hangya, Tündérkert virágai). Ordasok tépte tájon címmel riportnovelláiból adott közre válogatást, Székely tántorgó című kötetében esszéket, tárcákat, vallomásokat publikált. Legutóbbi kötete, riport-dokumentum memoárja Veszedelmekről álmodom címmel 2018-ban látott napvilágot.
Művészetéért 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 2005-ben megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot, 2015-ben pedig a Magyarország Babérkoszorúja díjat. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
HN-összefoglaló
.jpg)
