A belpolitika terén továbbra sem látszik feloldódni a két palota, a Victoria és a Cotroceni Palota, azaz a kormány és az államelnök közti feszültség a kölcsönös vádaskodás. Személyekre kivetítve viszont némileg másként fest a helyzet, mert a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea és a kormányfő, Viorica Dăncilă, illetve Klaus Iohannis államelnök közti viszályról van szó tulajdonképpen. E tekintetben pedig már csak hab volt a tortán az államelnökhöz közelálló Nemzeti Liberális Párt elnökének a saját nevében megfogalmazott ama feljelentése, amelyben a kormányfőt többek közt hazaárulással, Liviu Dragneat pedig titkos információk nyilvánosságra hozatalával vádolta. Aki jártas a hazai belpolitikai bugyraiban az eddig is tudatában lehetett annak, hogy a kormány, kormánykoalíció és az államelnök közti hovatovább feszültebbé vált viszonyt nemigen lehet fellazítani. Nem, mert egy olyan helyzet alakult ki, amely nem teszi lehetővé a megbékélést: hol az egyik fél tesz tudatosan vagy akaratlanul is olyan lépést, amely okán tekintélycsorbulást érzékel a másik fél, hol pedig ez fordítva történik. Az államelnököt például már jóideje zavarja az igazságszolgáltatási jogszabályoknak az erőltetett módosítási és kiegészítési szándéka a kormánykoalíciót alkotó parlamenti pártok részéről (esetenként az RMDSZ segédletével) mostanság pedig a kormányfőnek a külpolitika terén történő szerepköri „túlvállalásai” a kormánykoalíciót pedig ingerlik azok a bírálatok, (amelyek egyébként jobbára indokoltnak is tűnnek) ingerlik, amelyek a kormányprogram gyakorlatba ültetési módozatára vonatkoznak. Mindezek okán követelte, követeli továbbra is az államelnök, hogy mondjon le Dăncilă kormányfő. Az izraeli nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe való áthelyezése kapcsán ugyancsak kialakult egy igen éles konfliktus, amit tetőzött az, hogy a külügyminiszter visszautasította az államelnök tárgyalásra felszólító meghívását. A múlt kedden mégis sor került egy ilyen jellegű tárgyalásra, de magasabb szinten, ugyanis egy másabb meghívásnak eleget téve ugyanebben a témakörben Dăncilă kormányfő érkezett a Cotroceni Palotába. Hogy ténylegesen mi hangzott el azon a tárgyaláson azt kevesen tudják, tudhassák, de a vájtfülűek számára egyértelműnek bizonyult, hogy szót nemigen értettek. Ez kikövetkeztethető abból is, hogy a tárgyaló felek mindegyike külön-külön közleményt hozott nyilvánosságra, s azokat ugyan lehet „szívélyes nyilatkozatokként” titulálni, de tisztában kell lenni azzal, hogy amikor nem születik meg két tárgyaló fél között egy közös nyilatkozat, akkor valami csak nincs rendjén. Valahogy úgy vagyunk vele, mint két példányban megírt szerződéssel, amelyik egyikén csak az egyik fél aláírása szerepel, a másokon pedig csak a másik félé. S akkor mit is lehet kezdeni azzal a szerződéssel?… Csütörtökön Szófiában tartózkodott az államelnök, s onnan üzent vissza (igaz egy újságírói kérdésre válaszolva) a kormányfőnek újólagosan felszólítva arra, hogy mondjon le. Apropó szófiai nyilatkozat: a kormánypárt elnöke Liviu Dragnea annak okán szemrehányást tett Iohannis államelnöknek azt hangoztatva, hogy a szófiai tárgyalásokról lett volna illendő és indokolt nyilatkoznia. Feleslegesnek minősítendő ez a vádaskodás ugyanis nem egy államelnöki sajtónyilatkozat során hangzott el az, ami elhangzott, hanem egy hazai újságíró által feltett konkrét kérdésre adott válaszként. Pénteken egy másabb üzenetet intézett, ha közvetett módon is a kormánykoalíciót alkotó pártokhoz Klaus Iohannis: a kihirdetés végett hozzá megküldött ama törvényt, amely révén módosítani és kiegészíteni kívánták a népszavazás megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó 2000/3-as törvényt alkotmányossági aggályok okán megküldte a taláros testületnek. Abban szerinte alkotmányt is sértő előírásokon túl logikai és nyelvtani „botladozásokat” is vélelmezett Klaus Iohannis. Amúgy az alkotmányossági aggályokat tartalmazó beadványa igen terjedelmes. Visszatérve a konfliktus gerjesztésére mindenképp szerencsétlennek bizonyulhat a liberálisok elnökének, Ludovic Orbánnak a már említett feljelentése. Egyébként ennek a feljelentésnek a sorsát illetően azt is megkockáztatnánk, hogy az talán nem is fog eljutni a bírósági szervek asztalára, az ügyészi szervek nem látván majd alapos és elegendő okot a bíróság elé állításra. Kipellengérezés A Bukaresti Egyetem rektora, az egykori tanügyminiszter, Mircea Dumitru a „közvélemény elé állította” Viorica Dăncilă kormányfőt „a hibás beszéd propagálásával” vádolva meg. Tulajdonképpen kipellengérezte a kormányfőt, amikor azt állította, hogy képtelen magát közérthetően kifejeznie, mondandóját szabatosan, választékosan kifogástalan mondatszerkesztéssel és logikai következetességgel megfogalmaznia. Azt hangoztatta, hogy ő személy szerint nagyon ritkán érti meg, hogy mit is akar mondani, mit is akar továbbítani Viorica Dăncilă a nagyközönség felé. Hozzáfűzte, hogy az annál is sajnálatosabb mivel Dăncilă alapfoglalkozása szerint tanár, s egy tanár számára megengedhetetlen, hogy ne tudja magát megértetni a tanulókkal. És ez még inkább érvényes egy olyan politikusra, aki politikai karrierjét megelőzően hosszú éveken át oktatott. Hozzáfűzte azt is, hogy a kormányfő „beszédhibás” esete nem egyedi a hazai politikai elit soraiban, de ettől függetlenül megbocsájthatatlan vétség egy kormányfő esetében. Van szabványkérés Azon talán csodálkoznunk sem kell, hogy a nagy dirrel-dúrral behirdetett „regadó” eltörlését követően igen körülményesnek és időigényesnek bizonyul(t) az addig befizetett pénzösszegek visszatérítése az arra jogosult személyeknek. Annak idején ez jobbára peres eljárásokat igényelt, s ugyancsak bonyolultnak mutatkozott. Időközben megszülettek olyan jogszabályok is, amelyek révén az eljárás leegyszerűsödött volna. A gyakorlat viszont mást mutatott, s mindennek okán március végén megjelent a 2018/25-ös sürgősségi kormányrendelet egyszerű kérés benyújtásához „kötötte” a visszafizetés konkrét lehetőségét. A leegyszerűsített eljárás gyakorlatba ültetésének konkrét előfeltételét jelentette viszont annak a kérésnek a formanyomtatványa. Azt a környezetvédelmi és a közpénzügyi miniszter közös rendeletével kellett volna jóváhagyni a már említett sürgősségi kormányrendelet értelmében április 15-ig. Eltelt április 15, 20 majd 30 is, de az a fránya közös rendelet csak nem akart megjelenni. Végül is a Hivatalos Közlöny múlt szerdai, azaz május 16-i számában jelent meg szinte érthetetlen időeltolódással az a 2018/394/1937-es közös rendelet, amelyet a környezetvédelmi államtitkár április 27-én a közpénzügyi miniszter pedig április 26-án látott el kézjegyével. A rendelet mellékletét képezi annak a visszaigénylési kérésnek a formanyomtatványa, amelyet az érintett személynek (azaz adófizetőnek) kell benyújtania a lakhely szerint illetékes közpénzügyi hatósághoz. A kérést benyújthatja az érintett adófizetőnek a törvényes képviselője is. Jó tudni azt is, hogy a visszafizetésre nem kézpénz formájában kerül sor, hanem a jogosult összegeknek bankon történő átutalására. A kérésben fel kell tűntetni egyébként a banki folyószámla IBAN- kódját. Azt nem tudni, hogy mi okozta ezt a kormányzati, illetve miniszteri tétovázást, de azt igen, hogy nemrégiben az Európai Bizottság kilátásba helyezte Romániával szemben a szankcionálást. Félhivatalos értesülések szerint május 17-én Romániát levélben figyelmeztették arra, hogy megkésett az egykor befizetett illetékek teljes visszatérítésével. Ilyenképpen pedig megsértette az Európai Unió működési egyezményének a 110-es szakaszát. A történtek okán pedig arra szólította fel a román hatóságokat, hogy két hónapon belül intézkedjenek a jogos összegek visszatérítéséről. Bejegyzés felfüggesztés Május 20-án vált hatályossá a 2017/14-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén újólag módosították és kiegészítették a közúti közlekedésre vonatkozó 2002/195-ös sürgősségi kormányrendeletet. A szóban forgó kormányrendelet értelmében bevezetésre került egy új fogalom is, nevezetesen a gépjármű bejegyeztetése felfüggesztésének a fogalma, amely abban áll, hogy időlegesen megtiltódik annak a gépjárműnek a közutakon való használata. Erre a módosító, illetve kiegészítő jellegű előírásra egy uniós jogszabályozási csomagnak a hazai jogalkotásba való beültetése okán került sor. A kormányrendelet kapcsán a belügyminisztérium Hajtási Jogosítványi és Gépkocsi Bejegyzési Igazgatóságának (DRPCIV) igazgatója, Florin Catană a múlt csütörtökön azt is elmondta, hogy ezentúl lehetővé válik a jármű átírás finalizálása elmulasztásának a szankcionálása is. Igen, mert amennyiben a vásárlás időpontjától számított 90 napon belül nem kerül sor a gépjármű bejegyeztetésének az új tulajdonos nevére való átíratására, akkor felfüggesztődik a bejegyeztetés. Hasonlóképpen akkor is, ha az a gépjármű nem rendelkezik érvényes műszaki felülvizsgálattal (ITP) vagy azt az arra jogosult hatóságok megsemmisítették. Amúgy a jelenlegi jogszabályozások értelmében a bejegyeztetési eljárás leegyszerűsödött. Ez a felfüggesztés a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a szabálysértés megállapításának a pillanatától az a gépjármű már nem közlekedhet a közúton, tehát a tulajdonosnak gondoskodnia kell majd annak elszállítatásáról, majd azt követően az ITP megszerzéséről és utólag a felfüggesztés megszüntetésének a kérelmezéséről. Közvetlenül nem tartozik a fentebbi témakörhöz, de érdemes utalnunk arra is, hogy május 20-tól vált hatályossá az a 2018/402-es miniszteri rendelet, amely révén újólag módosították és kiegészítették a gépjárművek besorolásának az igazolására és az ITP-re vonatkozó szabályzókat jóváhagyó 2005/2133-as miniszteri rendeletet. Ennek a mostani rendeletnek a jogalapját ama 2017/260-as törvény képezte, amely révén módosították és kiegészítették a bejegyeztetett gépjárművek besorolásának igazolására és a használati kategóriákra vonatkozó 2000/81-es kormányrendeletet. Úgyszintén a mostani rendeletnek a révén beépülnek a hazai jogszabályozásba az Európai Parlament és Tanács 2014/45-ös irányelvének a vonatkozó előírásai is. A szóban forgó rendelet tulajdonképpen a gépjárművek műszaki felülvizsgálására, s azon belül ennek a tevékenységnek az elvégzésére feljogosított vállalkozásokra vonatkozóan tartalmaznak újdonságszámba menő és jobbára megszigorító jellegű elírásokat. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy az ITP elvégzésére szakosodott vállalkozások ténykedését az eddigieknél szigorúbban fogják monitorizálni az illetékes szakhatóságok. Nagyobb ráfigyelés Gazdasági szakelemzők többsége szerint is az állami érdekeltségű cégek (beleértve a területi-közizgatási egységek érdekeltségi körébe tartozóakat is) esetében mindmáig csak részben sikerült érvényt szerezni az azok testületi vezetésére vonatkozó 2011/109-es sürgősségi kormányrendeletnek, valamint az azok szintjén megszilárdítandó pénzügyi fegyelemre vonatkozó 2014/47-es törvénnyel jóváhagyott 2013/26-os kormányrendeletnek. Így például a testületi vezetés meghonosítására vonatkozó előírások gyakorlatba ültetését országszerte számos területi-közigazgatási egység (köztünk megyénkbeliek is) elodázták. A szóban forgó cégek felügyeletének monitorizálásának megszigorítása érdekében született meg a közpénzügyi miniszternek ama 2018/1952-es rendelete, amely a Hivatalos Közlöny május 15-i számában jelent meg. Ennek értelmében meghatározták az azok helyzetjelentésére vonatkozó S1100-as űrlap benyújtásának rendszerét. A minap megjelent rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződött a közpénzügyi miniszternek a megelőző hasonló jellegű 2016/2874-es rendelete. Ugyancsak május 15-én jelent meg a közpénzügyi miniszternek az a 2018/1951-es rendelete, amely révén módosította és kiegészítette a többségi állami tulajdonban lévő cégeknek egyes gazdasági-pénzügyi mutatói közlésének az eljárását szabályozó 2016/2873-as rendeletét. Intelligens városok Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint Romániában 24 város sorolandó be az úgynevezett „intelligens város” (smart city) kategóriába. E tekintetben készült egy rangsorolás is, nevezetesen hat nagy tevékenységi terület, illetve a már felfuttatási stádiumban lévő projektek függvényében. Az első helyre 60 projekttel Gyulafehérvár került, azt követi Kolozsvár 10, Arad 9, Nagyszeben és Nagyvárad 8-8 projekttel és Bukarest 6 projekttel. Gyulafehérvár esetében a kezdeményezések száma meghaladta a 60-at a helyi és a nemzetközi partnerek száma pedig a 30-at. Egyébként a közösség fejlesztési pénzalapok lehívásának a sikeressége tekintetében a Világbank is példaként emlegeti Gyulafehérvárt. Amit a sikerek közt emlegetnek az az intelligens közvilágítás, a levegő minőségének a monitorizálása, a közlekedés monitorizálási rendszere, a smart parking. A második helyet elfoglaló Kolozsvár esetében azzal példázódnak, hogy Románia viszonylatában ott vezették be első ízben az Antonia elnevezésű virtuális közhivatalnokot, amely a nap 24 órájában áll a lakosság rendelkezésére, valamint a közterületeken az ingyenes Wi-Fi bevezetését, továbbá az elektromos autóbuszok megvásárlását. Hecser Zoltán