Perpatvarban ugyancsak gazdag volt az eltelt hét is, s ilyen körülmények között talán nem túlzás azt állítanunk, hogy „csendháborítás” mentesnek bizonyult az idei nyár, s „uborkaszezonnak” a sajtó vagy a politikai elemzők, megfigyelők számára. Új színfoltot hozott az eddigi szócsatákba, amely az elmúlt hét első napjától terebélyesedett ki és vált egyre ingerültebbé és vádaskodóbbá a kormánypárt és Bukarest főpolgármestere, Gabriela Firea között, de a tulajdonképpeni sárdobálás jobbára csak az egyik oldalról, Firea oldaláról mutatkozik meg. A sertéspestis körüli hangzavar sem igen akar lecsitulni, s a járvány terjedésével egyidejűleg az is egyre inkább „zajosabbá” vált. A költségvetés-kiigazítás körül sem látszanak lecsillapodni a kedélyek, annak ellenére sem, hogy az végül is elfogadásra került, s most bekerült a képbe a Nép Ügyvédje, de ő még egyelőre úgymond kivár. Pénteken a kormányfő közölte, hogy az augusztus 31-én lemondott kutatásügyi miniszter Nicolae Burnete helyébe ideiglenes jelleggel Viorel Ştefan kormányfőhelyettest javasolja, s a kinevezésre vonatkozó dokumentumokat megküldte az államelnöki hivatalnak. Spanyolországban járt az elmúlt héten a kormányfő, s az ottani látogatása némileg kapcsolatba hozható a költségvetés-kiigazítás körüli csetepatéval. Kezdenénk talán azzal, hogy erre a külföldi útra ugyancsak diszkrét, de egyben furcsának is nevezhető körülmények között került sor: a kormányfő, a kormány múlt hétre vonatkozó előzetesen nyilvánosságra hozott programjában a spanyolországi út nem szerepelt, arról a hazai közvélemény tudomására először szemfüles újságírók adtak hírt, méghozzá a spanyol királyi háztól származó értesülésekre hivatkozva. Ezért is állíthatta azt az államelnök, hogy ő erről a látogatási szándékról nem tudott, őt hivatalosan nem értesítették, s így őt nem illeti szemrehányás azért, mert a látogatás napjára a kormányfőt a maga részéről a Cotroceni-palotába invitálta újabb egyeztetésre. A kormány illetékesei ezt felrótták neki és alantasnak tartották a megbeszélés időpontjának megjelölését. (A hivatalos ismérvek, illetve protokolláris ismérvek mentén inkább az államfőnek lehetne igaza.) A spanyolországi útról mindmáig nem tudni, hogy az munkalátogatás volt-e vagy hivatalos látogatás, márpedig a kettő között van némi különbség. A kormánykörökből származó közlemények szerint is hol az előbbit emlegették, hol az utóbbit. Egyébként a szerdai kormányülésen került hivatalos bejelentésre a spanyolországi látogatás, s annak időtartamát szeptember 6–7-ben jelölték meg. Ez sem így történt: állítólag már szerda este Spanyolországba érkezett a kormányfő, de látogatásáról az első beszámoló csak 6-án délelőtt érkezett, arról nem is beszélve, hogy aznap valamikor a késő esti órákban hazai is érkezett. Ez egyébként abból derült ki, hogy szeptember 7-én, pénteken itt helyben tett „munkalátogatást”, nevezetesen Argeș megyében, ahol több vállalatot is felkeresett. Visszatérve a spanyolországi látogatásra, még két dolgot érdemes megemlíteni: egyrészt azt, hogy a kutumától eltérő módon nem találkozott az ottani romániai vendégmunkásokkal, illetve az ott letelepedett hazánkfiaival (igaz, azok egy része megjelent fogadtatására, de távolról sem kitörő örömmel, hanem csúfondároskodó transzparensekkel a kezükben), másrészt pedig azt, hogy arról a bizonyos látogatásról nem adtak ki közös közleményt. (A kormány honlapján csupán két szűkszavú közlemény jelent meg a kormányfő megbeszéléseiről, illetve arról, hogy Viorica Dăncilăt fogadta a VI. Fülöp spanyol király.) Több hűtőláda… Az afrikai sertéspestis körüli szócsata tovább borzolja a kedélyeket, s ebben az összefüggésben arra is utalhatunk, hogy annak okán az elmúlt héten Johannis államelnök két igen keményhangú közleményt is nyilvánosságra hozott. Sajnos érződnek a bizonytalankodás, a kapkodás és fegyelmezetlenség jelei. Láthattunk a televíziók jóvoltából például olyan esetet is, hogy ott hevertek a gazdaság udvarán elpusztult sertések, meg olyant is, hogy Călărași külvárosában az út mentén próbáltak elégetni két „kimúlott” sertést, s ugyancsak Călărași-on szabadjára engedték a fülszámozatlan (azaz a jogszerűtlenül tenyésztett) sertéseket. A közlekedésrendészet pedig egy véletlenszerű ellenőrzés során azonosított be egy olyan sertésszállítmányt, amelyet tiltott zónából indítottak útjára természetesen minden hivatalos formaság mellőzésével. Hallani arról is, hogy „megelőzési” célzattal egyes településeken nyakra-főre vágják le a sertéseket, s megpróbálnak túladni a húson vagy azt valamilyenképpen lefagyasztani. Kereskedelmi hírforrások szerint augusztus folyamán országos viszonylatban mintegy 35 százalékkal több hűtőládát adtak el, mint a megelőző hónapban. Zsugorodhat az illetmény A minap derült ki, hogy annak idején, amikor a 2018/18-as, valamint a 2018/25-ös sürgősségi kormányrendelet révén újólagosan „módosítgatták” az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény egyes előírásait is, szem elől tévesztődött egy dolog, aminek okán hátrányos helyzetbe kerülhetnek azon szülők közül egyesek, akik igénybe kívánják venni a gyerekgondozási szabadságot és magától értetődően részesülni kívánnak a gyermekgondozási illetményben. Azokról van szó, akik a béren és független, illetve mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmeken kívül szerzői jogdíjban is részesülnek. Az ez utóbbiból származó jövedelem április 1-jétől kikerült a független tevékenységek fogalomköréből, s mint jövedelmi forrás úgymond „önállósult” (úgy, ahogy arról rendelkezik az Adótörvénykönyv 70-es szakasza). Igen ám, de ezzel egyidejűleg kikerült azon jövedelmek soraiból is, amelyek összege a gyerekgondozási illetmény kiszámításának alapját képezik. Ilyen esetek be is következtek, és konkrétan tudni olyan személyekről, akik az elmúlt hetek során váltak jogosulttá a gyermekgondozási illetményre, s annak megállapított kvantuma számukra kellemetlen meglepetést okozott. Ezt pedig annak okán, mert a kiszámítási alapból kikerült a szerzői jogdíj. A munkaügyi minisztérium pénteken keltezett közleményében az olvasható, hogy készülőfélben van az a jogszabálytervezet, amely révén módosítani kívánják a gyerekgondozási szabadságra és illetményre vonatkozó 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet előírásait, oly módon, hogy a kiszámítási alapba bekerüljön a szerzői jogdíj is. Eső után köpönyeg, mert annak a majdani sürgősségi kormányrendeletnek semmiképp sem lehet visszamenőleges hatálya… Rápótlás a roncsprogramra Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter a múlt hét végén bejelentette, hogy a roncsprogramra újólag rápótoltak, tételesen 200 millió lejt. Ez lehetővé fogja tenni 30 ezer új személygépkocsi megvásárlását azt követően, hogy a program, megelőző szakasza során összesen 21 ezer új járgány talált gazdára. A kiselejtezési díjat 700 lejről 1000 lejre emelik meg azon személygépkocsik esetében, amelyek szén-dioxid-kibocsátása igen alacsony. (Érdekes és szinte érthetetlen módon a program kipótlására vonatkozóan a környezetvédelmi alap honlapján semminemű hivatalos közleményt nem hoztak nyilvánosságra, de a környezetvédelmi minisztérium honlapján sem.) Hecser Zoltán