Donald Trump amerikai elnök váratlanul elbocsátotta James Comey-t, a Központi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatóját. Az Egyesült Államok legmagasabb rangú rendfenntartási tisztségviselőjét éppen annak a nyomozásnak a közepén mentette fel Donald Trump, amelyben az FBI azt vizsgálja: volt-e kapcsolat kampánystábja és a választási folyamatba való orosz beavatkozás között. Trump a Comey-nak írt levelében azzal indokolta elbocsátását, hogy helyre kell állítani az FBI-ba vetett közbizalmat, illetve jelezte, hogy Jeff Sessions igazságügyi miniszter és helyettese javaslatára döntött így. Comey az utóbbi hónapokban össztűz alatt állt mind a republikánusok, mind a demokraták részéről azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepe volt Hillary Clinton volt külügyminiszter, demokrata elnökjelölt külügyminiszteri levelezési gyakorlatának vizsgálatában. Trump a Comey-nak írt levélben nem említette az FBI-vezető szerepét a Clinton elleni nyomozásban, de a Fehér Ház közleményében szerepelt Rod Rosenstein igazságügyi miniszterhelyettes emlékeztetője, amelyben élesen bírálta Comey-t a Clinton-ügy kezelése miatt, egyebek között azért, mert az FBI igazgatója tavaly júliusban nem volt hajlandó eljárást indítani Clinton ellen, közvetlenül az elnökválasztás előtt viszont sajtótájékoztatón számolt be az általa megismert, Clintonra nézve hátrányos információkról. „Az FBI hírnevét és hitelét súlyos kár érte, és ez hatással volt az egész igazságügyi minisztériumra is” – írta Rosenstein. Trump megválasztása óta mindvégig nevetségesnek nevezte a kampánystábja orosz kapcsolata ügyében folyó FBI-nyomozást és a hasonló kongresszusi vizsgálatokat. A Comey-nak írt levelében emlékeztetett arra, hogy az FBI-vezető háromszor is biztosította őt afelől: nem áll nyomozás alatt az orosz beavatkozás ügyében. A Fehér Ház közölte azt is, hogy az új FBI-vezető személyéről azonnal elkezdődtek a konzultációk. Comey-t Barack Obama elnök nevezte ki 2013-ban 10 évre az FBI élére. Az elnöki kinevezés nem garancia arra, hogy az illető kitölti a 10 évet, de Comey előtt csak egy FBI-igazgatót menesztettek. Comey-t – aki három évtizedet töltött el a rendfenntartásban – a 2016-os elnökválasztási kampányig mindkét párt dicsérte függetlenségéért és tisztességéért, azóta azonban megkérdőjelezték ítélőképességét és pártatlanságát. A demokraták – akik eddig Comey-t okolták azért, hogy Hillary Clinton elvesztette az elnökválasztást – az FBI-igazgató menesztése mögött politikai okokat sejtenek, és az esetet ahhoz hasonlították, mint amikor Richard Nixon elnök 1973-ban kirúgta azt a különleges ügyészt, aki a Watergate-ügyön dolgozott. Az FBI igazgatója szerint nem befolyásolta az elnökválasztás eredményét, hogy nem sokkal a szavazás előtt nyilvánosságra hozta a Donald Trump riválisáról, Hillary Clintonról szóló információkat. A szenátus igazságügyi bizottsága előtt kijelentette, ezeket az információkat ma is nyilvánosságra hozná. A Trump-csapat esetleges orosz kapcsolatairól szólva Comey elmondta: a vizsgálatok még mindig tartanak, a részletekről tájékoztatta Rod Rosenstein helyettes igazságügyi minisztert. Konkrétumok említése nélkül azt állította: az orosz kormány jelenleg is részt vesz az amerikai politika alakításában. Az FBI feje szerint „szándékai és képességei miatt Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a földkerekség bármely nemzetére”. A Kreml szóvivője időközben közölte: James Comey elbocsátása az Egyesült Államok belügye, és Moszkva reméli, hogy az nem lesz hatással az orosz–amerikai viszonyra. A szóvivő rámutatott, hogy Donald Trump elnök szuverén döntést hozott, amelynek semmi köze sincs Oroszországhoz. Az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint sokan elhamarkodottan nyilatkoztak úgy, hogy az FBI-iagzgatónak a Trump csapatához vezető állítólagos „orosz nyom” feltárására irányuló vizsgálat miatt kellett felállnia. A szenátor a gyanú Oroszországra terelését az amerikai belpolitikai küzdelem egyik eszközének nevezte. Rámutatott, az elbocsátás hátterében az állhat, hogy a Fehér Ház szerint a választások alatt az FBI vezetője nem nyomozott, hanem politizált.