Európai uniós direktívák beépítése a hazai jogszabályozásba óhatatlanul kibővíti az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság (ANPC) feladatkörét is. Ez úgy értendő, hogy az elmúlt évek során meghozott és gyakorlatba ültetett egyes hazai jogszabályok értelmében a fogyasztóvédelem ténykedésének hatósugarába bekerültek a gazdasági-társadalmi tevékenységek másabb vetületei is. Például a banki hitelezésnek azon vetületei, amelyek összefüggésben vannak, illetve kihathatnak a fogyasztók érdekeire. Ilyen értelemben pedig utalhatunk többek között a 2010/50-es, valamint a 2016/52-es sürgősségi kormányrendeletekre. Lépést tartani az időközben megjelent jogszabályokkal, azt is jelenti, hogy a fogyasztóvédelmet mint az államigazgatás központi hatóságát időről időre úgymond át kell szervezni. Amúgy annak megszervezésére és működésére a 2012/700-as kormányhatározat vonatkozik. Azt utólag a már említett okokból kifolyólag többször is módosították és kiegészítették. Nemrégiben egy újabb ilyen jellegű kormányhatározat jelent meg. Átfogalmazott előírások A kormány május 18-i ülésén elfogadott 2017/353-as kormányhatározatról van szó, amely a Hivatalos Közlöny május 30-i számában jelent meg. Kezdenénk azzal, hogy a kormányhatározatnak a szakhatóság feladatköreire vonatkozó egyik előírását átfogalmazták olyan értelemben, hogy annak a központi és a területi fizetésképtelenségi bizottságai révén biztosítódik a magánszemélyek fizetésképtelenségi eljárásainak a lebonyolítása megfelelően a 2015/151-es törvény előírásainak. (Ez a törvény a magánszemélyek fizetésképtelenségi eljárásaira vonatkozik.) Továbbá bevezettek a feladatkörök esetében egy új bekezdést, amely értelmében a fogyasztóvédelmi szakhatóság biztosítja a hitelközvetítők, azon entitások bejegyeztetését, akik kinnlevőségek behajtási tevékenységet folytatnak. Továbbá biztosítania kell a jövőben ebben a kérdéskörben az együttműködést és az információcserét a tagországokkal, megfelelően a hitelszerződésekre vonatkozó 2010/50-es és 2016/52-es sürgősségi kormányrendeletek vonatkozó előírásainak. A már említett módosított előírás úgymond egyik szükséges kelléke, illetve eszköze a magáncsőd gyakorlatba ültetésének, amely vonatkozásában a szóban forgó 2015/151-es törvény fontos és lényeges szerepet „osztott ki” a szakhatóságnak. (Amúgy ennek a törvénynek a hatályba léptetése többé-kevésbé objektív okokból megkésett, illetve elnapolódott, s időközben annak egyes előírásait is módosították. Jóval többen lesznek Nem vitás, hogy az alig néhány soros jogszabály-módosításnak, valamint -kiegészítésnek nem kis hordereje van, mert bonyolult pótlólagos feladatokkal ruházza fel a fogyasztóvédelmi szakhatóságot. Ilyen körülmények között szükségessé vált a hatóság személyzeti állományának a bővítése is. A kormányrendelet értelmében 298 új állás teremtődik meg, s ilyenképpen a teljes létszámállomány 940 főt fog számlálni (nem számítva bele a tisztségviselőket, akik száma egyébként 4, elnök, két alelnök és főtitkár). Ebből a központi apparátusban 397 főt foglalkoztatnak, 543-at pedig a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségeknél. Eddig a központi apparátusban 131 személyt foglalkoztattak, a regionális felügyelőségeknél pedig 511-et. Ezek szerint a foglalkoztatott személyek száma mindenekelőtt a központi apparátusban fog megnőni. Ez lényegében azzal magyarázható, hogy ott egy meglevő vezérigazgatóságon belül a már említett pótlólagos feladatok megfelelő „ügykezelése” szükségessé tette két különálló igazgatóság létrehozását. A magánszemélyek fizetésképtelenségének kérdéskörével foglalkozó igazgatóságról, illetve a nemzetközi együttműködési és információcsere témakörét átfogó igazgatóságról van szó. Egyébként nemcsak a személyzetállománya, hanem a járművek állománya is nőtt a fogyasztóvédelmi szakhatóságnak: eddig a felülvigyázati, ellenőrzési és kivizsgálási ténykedések végett 108 személygépkocsival rendelkeztek, ezentúl viszont 120-szal, de másabb feladatok ellátását is szem előtt tartotta a kormány, amikor a személygépkocsi-állomány kibővítéséről döntött. Amúgy a kormányhatározat szövegében az is szerepel, hogy a személyzetbővítésre a törvény feltételei közepette megszervezett versenyvizsga alapján kerül sor. Nem köztisztviselőkről van szó, hanem közalkalmazottakról, s akiknek bérezését ugyancsak a hatályos jogszabályok alapján fogják megállapítani. Hecser Zoltán