Csonka hetet hagytunk magunk mögött, s talán ezzel is magyarázható, hogy a „nagypolitikában” nem következett be egyetlen nagyobb érdeklődést, visszhangot kiváltó esemény sem. (Amúgy a dolgok ilyenszerű alakulása okán a kormányülést is el kellett halasztani a hét utolsó munkanapjára, augusztus 18-ra.) A maga nemében a hétfői, keddi félig-meddig érvényes munkaszüneti napok egyes közintézmények tevékenységében zavart, feszültséget okoztak, s ebben a tekintetben mindenekelőtt az útlevél-kibocsátási és nyilvántartási közösségi közszolgálatokat kell megemlítenünk. Volt két olyan történés is, amely ugyancsak felborzolta egyesek kedélyét, és úgymond témát adott most az uborkaszezonban egyes kereskedelmi hírtelevízióknak. E tekintetben pedig nem hiányzott a „káka tövén csomókeresés” hangvétel sem. [caption id="attachment_55287" align="aligncenter" width="539"] Florian Coldea Fotó: ziuaveche.ro[/caption] Távolról sem áll szándékunkban beállni azok sorába, akik majd minden politikai vagy társadalmi történés hátterében összeesküvéseket vélnek felfedezni, sem azok sorába, akik botrányszagú, korrupciós jellegű összefonódásokat próbálnak „kibogozni”, például egy kinevezés, egy visszahívás, vagy éppenséggel tartalékállományba helyezés kapcsán. Ezzel együtt és ezen túl azonban az ilyen történésekben óhatatlanul beleszövődnek fura és akár visszásnak is nevezhető felhangok. A múlt szerdán látott napvilágot az az értesülés, miszerint Sevil Shhaideh kormányfő-helyettes régiófejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős miniszter férje államtitkári kabinetvezetői tisztségbe került. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium egyik államtitkára, Daniel Botănoiu kabinetjének igazgatója lett. A miniszter asszony férjének, Akram Shhaidehnek ez a hirtelenjében bekövetkezett megbízatása nemcsak meglepetést, hanem megrökönyödést is kiváltott egyes körökben, annál is inkább, mert annak idején állítólag az ő személye jelentette az akadályát annak, hogy ne Sevil Shhaidehet bízza meg Johannis államelnök a kormányalakítással. (Emlékeztetnénk, a szociáldemokrata párt elnöke próbálkozott meg ennek az elképzelésnek a véghezvitelével, de az nem nyerte el az államelnök tetszését, s a visszautasításban állítólag az is közrejátszott, hogy a potenciális jelölt egykor a szíriai államapparátusban kormányzati funkciót töltött be, testvére pedig jelenleg is ilyen típusú tisztséget lát el.) Amúgy az államtitkár azt hangoztatta, hogy a törvény értelmében az adott tisztségviselő szuverén joga kabinetjei munkatársainak a nevesítése, arra vonatkozóan pedig nem létezik semminemű feltételrendszer, meghatározott időre szóló munkaszerződéssel válnak közalkalmazottá. Ez valóban így van, és rendszerint a magasrangú tisztségviselők kabinetjének munkatársai együtt jönnek, és együtt mennek főnökükkel. Botănoiu még annyit hozzáfűzött, hogy frissében kinevezett kabinetigazgatója szakmailag jól felkészült, annak idején Romániában szerzett agrártudományi és gazdaságtudományi doktori címeket, 2013–2014 között pedig a mezőgazdasági szaktárca kötelékeiben is tevékenykedett. Ugyanakkor kiváló ismerője a juhexport-lehetőségeknek, s ez irányú tapasztalatait jól lehet majd hasznosítani. Amúgy Akram Shhaideh eddig a konstancai székhelyű regionális ivóvízszolgáltatónál tevékenykedett, állítólag középvezetői beosztásban. Tény, ami tény, most ő is a fővárosba került, viszonylag kényelmes és jól megfizetett állásba, ilyenképpen pedig végbemehetett a „családegyesítés”. Reaktiválva másként Nagyobb visszhangot váltott ki az az értesülés, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat egykori „második emberét”, Florian Coldea tartalékállományos tábornokot kinevezték a Mihai Viteazul Nemzeti Információs Akadémia (ANIMV) egyetemi előadótanárának. Most utólag derült ki, hogy még június 30-án jelentkezett ennek a funkciónak a betöltésére és eleget téve az összes kötelező kritériumoknak, felvettnek nyilvánították. Annak kapcsán fogalmazódtak meg fenntartások, hogy eleget tett-e vagy sem az előírt kötelező kritériumoknak. Oknyomozó újságírók megpróbáltak utánajárni a történéseknek, s arra a következtetésre jutottak, hogy a jelölt ügycsomója „soványkának” bizonyult, mármint tartalmi szempontból. De ennek ellenére mégis jól teljesített: a jogszabály által megkövetelt 35 ponttal szemben 36,076-ot érve el. Amit hiányolnak, az állítólag a szakdolgozatok száma, pontosabban az egyetemi kurzusok száma. A nyilvánosságra hozott lista szerint Coldea, aki egyébként közel 20 évig tevékenykedett a hazai hírszerzésben, s közel tíz éve betanít az akadémián is, csak egyetlen ilyen kurzust közölt (az viszont tartalmának jellege okán nem nyilvános, azaz minősített). Egyes politikai elemzők már eleve rosszallják azt is, hogy Coldea egy kiskapun próbál visszatérni a hírszerző szolgálathoz még akkor is, ha annak főiskoláján kíván tevékenykedni. Mindezt annak okán, hogy ez esztendő januárjában úgymond rákényszerült tartalékállományba helyezésének a kérelmezésére, azt követően, hogy az egykori képviselő, Sebastian Ghiță (aki jelenleg Szerbiában „várakozik” a romániai illetékes hatóságok által kérelmezett kiadatására) botrányszagú információkat hozott nyilvánosságra a SRI egykori első helyettesének bizonyos ténykedéseivel kapcsolatosan. Hogy pusztán hangulatkeltésről és egy újabb botrány kirobbantásáról van-e, lenne-e szó, azt pillanatnyilag nehéz lenne eldönteni. Ám mindenképp megjegyzendő, hogy a bíráló bizottság egyik tagja, Remus Pricopie egykori tanügyminiszter, egyetemi tanár a Politikai Tudományok Nemzeti Iskolájának (SNSPA) rektora határozottan kijelentette, hogy semminemű „nagyvonalúság” nem történt Coldea ügycsomójának elbírálásában, s az ugyancsak szolidnak bizonyult, arról nem is beszélve, hogy hazai személyiségeken túl neves külföldi szakértők részéről is érkeztek ajánlások. Ez mind szép és igaz, de a kétely magvait elvetették, s nem tudni, hogy azok kikelnek-e vagy sem… Csak tiszta lappal A minap a kezünkbe került egy álláshirdetés: Románia Parlamentje versenyvizsgát hirdetett öt takarító személyzeti állás betöltésére. Abban a hirdetésben felsorolták hét beiratkozási feltételt, mármint a versenyvizsgára vonatkozóan. Azok között szerepel többek között a romániai állampolgárság, a román nyelv ismerete, szakképzettségi bizonylat megléte, de még az is, hogy a jelentkezőnek büntetlen előélettel kell rendelkeznie, s erre vonatkozóan az ügycsomóban ott kell lennie az erkölcsi bizonyítványnak is. Tegyük fel, hogy ezelőtt két-három évvel valakit elítéltek egy közlekedési baleset okozása miatt, büntetését ugyan már letöltötte, de az a személy nem jelentkezhet a takarítói állásra kiírt versenyvizsgára. Dicséretes ez a messzemenő igényesség, egyetlen gond azonban mégis van, nevezetesen az, hogy az igen „behatárolt”. Igen, mert azoknak, akik után elseprik a szemetet és letörlik a port azok a „büntetlen előéletű” takarítók, nem kell büntetlen előélettel rendelkezniük. A honatyákról van szó, és ez esetben egy olyan honatya ül történetesen a képviselőház elnöki székében, aki ugyan igényelhet és kaphat is erkölcsi bizonyítványt, de abban semmiképpen sem fog ott szerepelni, hogy „büntetlen előéletű”. Nem, mert Liviu Dragnea börtönbüntetésre ítéltetett, igaz, a végrehajtást felfüggesztették… Hecser Zoltán