Sajtótájékoztatón összegezte az elmúlt időszakban a kisebbségi jogvédelem terén történteket Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány vezetője. Elmondta, hogy több, évekkel ezelőtt indított peres eljárás ért véget az elmúlt hetekben.

Mint részletezte, egy, a sepsiszentgyörgyi parkolóautomatákon levő háromnyelvű felirat ügyében amiatt folyt peres eljárás, mert szúrta a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) szemét, hogy egymás mellett voltak a feliratok. Alapfokon veszített Sepsiszentgyörgy polgármestere, de fellebbezett, és másodfokon belépett a perbe a Székely Figyelő is. A Bukaresti Ítélőtáblán született jogerős ítélet azt mondja ki, hogy a jogszabály, amire az ADEC hivatkozik, kizáarólag a középületek névtábláira és a településjelző táblákra vonatkozik, más feliratokra nem. Árus Zsolt szerint az ítélet azért is fontos, mert több hasonló peres eljárásban hivatkozási alap lehet. Hozzáfűzte: azt tervezi, hogy a legfelsőbb bíróságtól igényel kötelező érvényű értelmezést.

Árus ugyanakkor emlékeztetett: a világjárvány elején használatos kijárási nyilatkozat ügyében is per zajlott. Mint részletezte, azt kifogásolta a diszkriminációellenes tanácsnál, hogy a nyilatkozat, noha magánokiratnak számít, nem tölthető ki magyarul. A testület megállapította, hogy valóban diszkriminált a minisztérium, viszont bírósági ügy lett ebből, és a Legfelső Ítélő- és Semmítőszék a minisztériumnak adott igazat. Az ítélet hivatalos indoklásában ugyanakkor azt is kimondták, hogy abban igazuk van az alpereseknek, hogy a rendőrség és a csendőrség megyei parancsnokságai úgynevezett dekoncentrált közintézmények, tehát érvényesek rájuk a közigazgatási törvénykönyv vonatkozó előírásai. Ennek értelmében a rendőrségek és csendőrségek igenis kötelesek a magyarok által lakott megyékben, illetve településeken használni a magyar nyelvet is az állampolgárokkal való kommunikációban, szóban is, meg írásban is – mutatott rá Árus Zsolt.