Sok minden történt az elmúlt héten, s minden eseményt számba venni már önmagában is körülményes lenne. Javában zajlik a választási kampány, s annak egyre nagyobb teret szentelnek egyes kereskedelmi hírtelevíziók, ugyanakkor országszerte is különböző ilyen jellegű rendezvényekre került sor. Szerdán a kormány elfogadta az idei költségvetés második kiigazítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeleteket. Nem tétlenkedett Johannis államelnök sem, aki egyebek mellett munkalátogatást tett Iaşi-ban, és ott részt vett több rendezvényen is. Csütörtökön rábólintott a névlistára is, amelyen azon személyek nevei szerepelnek, akiket meghívtak a Románia Nemzeti Ünnepe alkalmával rendezett hivatalos fogadásra. Arra december 1-jén a Cotroceni-palotában kerül sor. A névjegyzéken nem találni az államelnök által „penali” minősítéssel illetett személyeket (például Victor Ponta, Liviu Dragnea, Vasile Blaga vagy Tãriceanu). Hallatott magáról a DNA is, és nem is akármilyen módon: előráncigáltak egy régebbi, de igen nagy horderejű és nagy visszhangot kiváltó (bűn)ügyet. Kezdenénk a DNA „híradásaival”. Hétfőn, november 21-én közleményt hoztak nyilvánosságra, amelyben felelevenítik azt a 2014. szeptemberi közleményt, amelyben ismertették a Microsoft néven elhíresült ügyet. Dióhéjban: 2004 áprilisában egy olyan kereskedelmi szerződés megkötésére került sor a Microsoft céggel, amely révén ez előbbi Románia kormányának egy különleges egyezményt ajánlott fel a Microsoft-termékek licenceire vonatkozóan különleges árakon. Utólag arra való hivatkozással, hogy a Fujitsu Siemens Computers Románia területén egyedüli forgalmazója a Microsoft IT-licenceknek, ez a cég kiszámlázott a román kormánynak egy több mint 54 millió dolláros összeget, míg a Microsoft a szóban forgó cégnek csak 25,8 millió dolláros összeget. Ezt követően a szerződésekhez utólagosan csatoltak kiegészítő okiratokat, és sor került újabb összegek kifizetésére. A lényeg az, hogy szövődményes és törvénysértő ténykedések nyomán a román államot állítólag közel 67 millió dollár értékű kár érte. 2014-ben indult meg a DNA eljárása, az ügyben érintettek közül egyeseket már el is ítéltek, köztük Dorin Cocoșt (Elena Udrea volt férjét), Gabriel Sandu egykori távközlési minisztert. Másokat is meggyanúsítottak annak idején, de időközben bekövetkezett némi „lecsillapodás”. Nos, a szóban forgó közleményben az is szerepel, hogy bűnüldözési eljárást indítottak a Microsoft Románia két képviselőjével, Hătăran Silviuval és Artopolescu Ovidiuval szemben, valamint a Fujitsu Siemens Computers GmbH képviselőjével, Florica Claudiu Ionuțtal szemben. (Sokan ez utóbbit tartják a bűnténysorozat „főkolomposának”, s állítólag ő volt az, aki a legnagyobb személyes haszonra tett szert, de eddigelé „feljelentői” minőségében megúszta a bűnvádi eljárást.) Ugyanaznap megjelent egy másik közlemény is, amely értelmében a DNA kezdeményezte Bejinariu Eugen képviselő „kiadatását” a parlamenttől, akit azzal vádolnak, hogy miniszteri rangú kormányfőtitkári minőségében a 2003–2004-es időszakban elkövette a szolgálati visszaélés bűncselekedetét, akkor, amikor kezdeményezett két olyan kormányhatározatot, amelyek révén jóváhagyták bizonyos kereskedelmi szerződések megkötését Románia kormánya és a Fujitsu Siemens Computers GmbH között. Valószínűsíthető, hogy az idén már a képviselőházban már nem kerülhet sor ama indítvány jóváhagyására vagy elutasítására, mely szerint megfosztanák mentelmi jogától Bejinariut (a jelenlegi honatya ismét indul a parlamenti választásokon, a szociáldemokrata párt egyik képviselőjelöltje Suceava megyében.) Csütörtökön a DNA egy újabb közleményt hozott nyilvánosságra, s abban az áll, hogy Nica Dan, Ticău Silvia Adriana és Atanasiu Alexandru egykori miniszterek (2000 és 2005 közötti időszakokban) ugyancsak elkövették a szolgálati visszaélés bűncselekedetét. Amúgy a közleményben az is fel van tüntetve, hogy miben is állt a szóban forgó bűncselekmény elkövetése a nevezett személyek mindegyike részéről. Minden jel arra mutat, hogy a „Microsoft-ügyben” egy újabb lavina elindulására, elindítására lehet számítani, mert okkal feltételezhető, hogy még vannak olyan egykori tárcavezetők, akik bekerülhettek a DNA látókörébe. Díjszabások Félidőn is túl van már a választási kampány, hisz nem egészen két hét múlva, azaz december 11-én az urnákhoz kell, kellene járulni. Mármint a szavazásra jogosult állampolgároknak, már amennyiben arra indíttatásuk vagy kedvük van. A kampány velejárója a pénzköltés. A költségkeretet törvény szabályozza, s annak értelmében egy képviselőjelölt vagy egy szenátorjelölt kampányára legfeljebb az országos bruttó minimálbér hatvanszorosát lehet költeni, azaz 75 000 lejt. Következésképpen azok a pártok, amelyek teljes listával jelentkeztek, azaz jelölteket állítottak mind a 130 szenátori székre, mind pedig a 428 képviselői székre, mintegy 42 300 000 lejt költhetnek el. Esetleg ennél többet is, mert a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a listára több jelöltet írjanak fel, mint a majdani honatyák száma, nevezetesen 25%-kal többet. Ez azt jelenti, hogy egy párt jelöltjeinek száma akár 700 körül is lehet. A szociáldemokrata párt esetében 634 név szerepel a jelöltlistán, következésképpen ez a párt 47 550 000 lejt költhet el. Mire is lehet, szabad elkölteni ezt a pénzt? A jogszabály szerint az írott sajtóban, a rádióban és a tévében politikai hirdetésekre, reklámokra a rendelkezésre álló összeg legfeljebb 40%-át, legfeljebb 30%-át pedig az online hirdetésekre. Hozzávetőleges számítások szerint az előbbi három média esetében ez minimum 16 920 000 lejt és legfeljebb 21 150 000 lejt jelent egy pártra vonatkozóan. Nem kis pénz ez, de mekkorák a díjszabások: az Antena 3 egy 30 másodperces választási spotnak csúcsidőben való közléséért 1400 eurót kér, ugyanezért a Romania TV 1000 eurót, a B1 TV 150 eurót, a Realitatea TV pedig 350 eurót. A választási adások keretében lehetséges a jelöltek bemutatkozása/ismertetése, valamint különböző filmre vett anyagok közlése is. Ez esetben az Antena 3 díjszabása 1200 euró/perc, a Realitatea TV esetében pedig 44,66 euró/perc. Amúgy a kampány végén a törvényesen elköltött pénzeket adott feltételek és kritériumok közepette, illetve igazoló okiratok révén vissza lehet igényelni. Egyesek szerint a vonatkozó törvényes előírások nem nevezhetők tökéleteseknek, ettől függetlenül azokat amúgy sem tartják „szentírásnak” egyes politikai pártok. És van, amivel nem is számol a törvény: belefér-e a törvényes pénzkeretbe a technokrata kormányfő szereplése, aki amúgy nem párttag, nem is jelöltette magát, de mindenáron meg szeretné nyerni a választásokat? Legalábbis minden jel erre mutat… Dúl a csata… Apropó, kampány: az még hagyján, hogy még a mandátumokat töltő honatyák „tereptevékenység” okán a választási hadjárat élharcosaiként szerepelnek, de mások munkahelytől való távolmaradása mivel is magyarázható. Egyes helyhatósági tisztségviselőkről van szó, akik hol itt, hol ott bukkannak fel pártjuk országjáró kampányában. Nagyvárad polgármestere, a liberális Ilie Bolojan járja az országot, legutóbb Suceaván kampányolt, Arad polgármestere, az ugyancsak liberális Gheorghe Falca az utóbbi hetekben gyakorlatilag a fővárosba tanyázik. Kíváncsiak lennénk arra, hogy fizetés nélküli szabadságon vannak-e vagy pihenőszabadságukat töltik eme „hasznos” módon? Erre a kérdésre bizonyára soha nem fogunk választ kapni. Meg nem erősített értesülések szerint a liberálisok egyes vidéki szervezeteiben a csalódottság, az elerőtlenedés jelei ütötték fel a fejüket. A rendezvényeik esetenként már-már gyászos hangulatúak, egyesek elégedetlenek azzal is, hogy a központ, azaz a csúcsvezetés kizárólag Dacian Cioloșra alapoz, a kampányban rendszerint Ciolos személyére, illetve érdemeire hivatkoznak. Mindezt tetőzi az is, hogy egy minap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredményei szerint az USR lekörözte a liberális pártot, az előbbire a választópolgárok 19%-a szavazna, az utóbbira 18%. (Egyébként e két párt együttesen sem ér el olyan arányt, mint a PSD, amelyre a választópolgárok 40%-a szavazna.) Közben durvább, kényesebb összecsapásokra is sor került: a bukaresti 42-es szavazókörzet bürója például úgy döntött, hogy a liberális párt törvényt sértett akkor, amikor a közösségi oldalakon egy olyan üzenetet továbbított a PSD címére, amely szövege megengedhetetlen és elfogadhatatlan. Ennél is tovább ment az USR elnöke, Nicușor Dan, aki csütörtökön bejelentette, hogy bepereli Victor Pontát, valamint Sebastian Ghițát azon állításuk okán, miszerint őt és pártját közvetett módon a magyar származású neves, de egyben vitatott személyiségű üzletember, Soros György finanszírozza. Hegy alatt abrakolna… A magunk részéről hajlandók lennénk akár kételyeket is megfogalmazni a múlt héten a fővárosban megtartott szakszervezeti tiltakozó jellegű tüntetések egybeesése okán. Látszólag egymástól független akciókról van szó, amelyeket a Sanitas Szakszervezeti Föderáció, a Pro Lex Szakszervezet, illetve a Köztisztviselők Országos Szakszervezete (SNFP) szervezett. A követelések sem voltak azonosak, az egészségügyiek, valamint a köztisztviselők esetében jobbára bér jellegűekről volt szó, a helyi rendőrség esetében viszont a nyugdíjazási életkor csökkentésén volt a hangsúly. Az egybeesés tekintetében mindenekelőtt az furcsállandó, hogy ugyanaznapra ütemeztek be a szakszervezeti vezetők a tiltakozó akciókat, s valószínűsíthető, hogy arról előzetesen a háttérben egyeztettek. Úgyszintén az is feltételezhető, hogy ugyancsak a háttérben meghúzódtak „buzdítók” is. Nem kívánjuk boncolgatni, elemezni a követelések indokoltságát, megalapozottságát, annál is inkább nem, mert azok esetenként jogosak. Az időzítés viszont megkérdőjelezhető: egyrészt annak okán, hogy egy leköszönőfélben lévő kormány már nemigen lehet partner az ilyen viszályok rendezésében, másrészt pedig valahogy nem ildomos egy választási kampányt ilyen jellegű akciókkal „beszínezni”, mert esetleg annak színezete is másként hathat. Amúgy ezeknek a tüntetéseknek semminemű kézzelfogható eredménye nem volt, csupán a munkaügyi miniszter, Dragoș Pîslaru pótolt rá eddigi ígéretsorozatára újabbal és magyarázkodott is. Egyrészt azt hangoztatta, hogy tanulmányozzák a helyi rendőrség rendőrei nyugdíjazási korhatárának csökkentési lehetőségét, de ez törvénymódosítást feltételez(ne). Másrészt a bérkövetelésekre szerinte a gyógyírt a majdani közszférai bérezési törvény jelenthetné, amely véglegesítésén éppen ebben a periódusban fáradozik tárcája, illetve a kormány. Maga a miniszter is belefáradhatott, mindenekelőtt az ígérgetésekbe. Egyébként már az év eleje óta kilátásba helyezett és utólag többször is beharangozott közszférai bérezési törvény tekintetében egy újabb fordulat is bekövetkezett: a múlt hétfői lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy a kormányt, a munkaügyi minisztert a liberális párt csúcsvezetése ukmukfukk felszólította a szóban forgó törvénytervezet legfeljebb három héten belüli véglegesítésére, valamint a párt által megfogalmazott 10 elv beépítésére annak szövegében. Lehet, hogy volt némi foganatja ennek a felszólításnak, legalábbis ez feltételezhető Pîslaru tárcavezetőnek ama múlt hétfői bejelentéséből, miszerint december első napjaiban pont kerül a törvénytervezet véglegesítésére, s erre adott minden feltétel. Amúgy utalt arra is, hogy már részletesen ismerik a közszférai személyzet minden egyes bérszintjét, azaz minden egyes személy fizetését, és elkészült annak a kormányhatározatnak a tervezete is, amely értelmében létrehozták a közszférai bérezési és személyzeti regisztert. (Ezt a kormányhatározatot a múlt szerdán el is fogadták, de még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, azaz még nem hatályos.) Ami pedig a majdani bérezési törvényt illeti, a tárcavezető többek között azt hangoztatta, hogy annak gyakorlatba ültetése nyomán a közigazgatásban, a szociális ellátórendszerben, valamint a művelődési intézményekben tevékenykedők bére 60-70%-kal fog majd növekedni. Hozzáfűzte azt is, hogy 2021-ig 14 milliárd lejt tudnak béremelésre előirányozni, ami a közszféra szintjén 29%-os átlagos növekedést jelentene. Hogy ki mit tud béremelésre előirányozni, az nem most fog eldőlni, hanem majd az új parlament, illetve kormány színrelépését követően. Legalábbis mi így látjuk, de másképpen képzeli el a liberális párt elnöke, Alina Gorghiu: hétfőn este az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy pártja azt szeretné, ha a közszférai egységes bérezési törvény alkalmazására már 2017. január 1-től sor kerülhessen. „Szorít az idő, de nem a mi hibánkból, s azt hiszem, hogy két-három napra megfeledkezhetnénk a választási kampányról. Én személy szerint vállalom, hogy részt vegyek egy rendkívüli ülésszakon és megszavazzak egy olyan törvényt, amely hasznos lehet mindenki számára” – így Alina Gorghiu. A szociáldemokrata párt elnöke, Liviu Dragnea azon nyomban lecsillapította a „tüzelő” elnök asszonyt, azt hangoztatva, hogy pártja nem kíván partner(e) lenni ennek a törvénynek a „világrahozatalában”. Legalábbis most nem és nem ilyen „kényszerítő” körülmények közepette. E törvénytervezet ügyében megszólalt Anca Dragu közpénzügyi miniszter is, aki szerda délután újságírói kérdésre válaszolva azt állította: „Nem lesz jóváhagyva. Nem lehet jóváhagyni.” Tehát ő egyféleképpen tudja, a munkaügyi miniszter pedig másként. Megkockáztatnánk: idén a szóban forgó törvénytervezetnek a parlament általi elfogadására már nem kerülhet sor. Úgyszintén kétségeket fogalmazhatunk meg az országos garantált bruttó minimálbér jövő esztendei kvantuma idei megállapítását illetően is. Hecser Zoltán