Klaus Johannis államfő megerősítette, hogy ragaszkodik októberben nyilvánosságra hozott feddhetetlenségi feltételeihez, miszerint Romániában nem fog kormányalakítási megbízást kapni elítélt vagy bűnvádi eljárás alatt álló politikus. [caption id="attachment_41057" align="aligncenter" width="605"] Klaus Johannis államfő. Előre szólt...[/caption] A parlamenti választások után tartott első sajtóértekezletén Johannis közölte, hogy a kormányalakítás előkészítése érdekében mára konzultációra hívja a parlamenti mandátumhoz jutott pártokat. Az államfő tehát – a következő sorrendben – a PSD-vel, a PNL-vel, az USR-vel, az ALDE-val, az RMDSZ-szel, a PMP-vel, illetve a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjával kíván tárgyalni. A PSD távol marad az egyeztetéstől A PSD pártelnöke, Liviu Dragnea már kilátásba helyezte, hogy a Szociáldemokrata Párt nem vesz részt az egyeztetésen – indoklása szerint azért, mert nem akarnak „fantáziagyakorlatokat” tartani, és mert furcsállja, hogy Johannis olyan pártokat is meghívott, amelyek nincsenek a jelenlegi parlamentben. Ezalatt az USR-t értette, amely új politikai alakulatként először jutott mandátumokhoz. Az – esetleges – távolmaradásra azonban nyomósabb ok lehet Johannis ragaszkodása ahhoz, hogy nem nevez ki jogerősen elítélt személyt miniszterelnöknek – eszerint Dragneát például nem nevezhetné ki. Az államelnökkel való egyeztetésen egyébként az RMDSZ képviseletében Kelemen Hunor szövetségi elnök, Kovács Péter ügyvezető elnök és Biró Rozália SZKT-elnök vesz részt. Az államfő köti az ebet a karóhoz Klaus Johannis feddhetetlenségre vonatkozó üzenete a győztes Szociáldemokrata Pártnak (PSD) szól, amely vasárnap a voksok több mint 45 százalékát szerezte meg. Liviu Dragnea pártelnököt, akit a szociáldemokraták szerint leginkább megillet a kormányfői tisztség, áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a 2012-ben tartott, az akkori államfő leváltásáról szóló népszavazással kapcsolatos korrupciós perben. Az államfő hozzátette: éppen azért beszélt a feddhetetlenségi feltételekről a választások előtt, hogy „ne legyen vita erről” a voksolás után. A választási kampány hajrájában ugyanakkor a média is felfedezte: egy 2001-ből származó törvény is előírja, hogy a bukaresti kormány tagjainak ne legyen priuszuk. Újságírói kérdésre válaszolva Johannis tisztázta: a törvény esetleges megváltoztatását „másodlagos” kérdésnek tartja, a maga részéről akkor sem fog eltekinteni a miniszterelnök-jelölttel szemben megkövetelt feddhetetlenségi feltételeitől, ha a parlament időközben elhárítja Dragnea kormányfő-jelöltségének törvényi akadályát. Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy a PSD körüli parlamenti többség esetleg felfüggeszti őt hivatalából, az államfő azt válaszolta: nem fél semmilyen törvényes politikai lépéstől. Kritikus időpont A kormányalakítási konzultációk megkezdését a választás hivatalos végeredményének közzététele előtt szintén a PSD elleni támadásként értékeli a román média. Dragnea ugyanis többször is jelezte, hogy csak az új parlament alakuló ülése után készül kormányalakítási tárgyalásokra menni az államfőhöz. Az egyeztetések időzítésének azért van jelentősége, mert az alkotmány szerint az elnöknek csak akkor kell minden frakciót kormányalakítási tárgyalásra hívnia, ha egyik párt sem szerzi meg a parlamenti mandátumok több mint ötven százalékát. Ha viszont van olyan frakció, amelynek egyedül is többsége van, akkor az államfő csak azzal a párttal konzultálhat kormányalakításról, és nem teheti meg, hogy más pártból jelöl miniszterelnököt. A PSD még reménykedik abban, hogy pártja a maradék szavazatok elosztása révén, vagy a más pártok jelöltjeként mandátumhoz jutó törvényhozók átcsábításával átlépheti az 50 százalékot a parlament jövő héten esedékes megalakulásáig, és így erősebb tárgyalási pozícióval a kezében járulhat az államfő elé.