Csonka hetet hagytunk magunk mögött, ugyanis a kormány megtoldotta egy nappal az esedékes törvényes munkaszüneti napok számát (igaz, a december 2-i napot utólag a közszférában le kell dolgozni). Voltak, és nem is kevesen, akik munkával ünnepeltek, például lázas tevékenységgel egyik-másik építőtelepen. És jelentősebbnek bizonyuló eseményekre is sor került: hétfőn ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), amelyen többek között kiértékelték a nemzetvédelmi stratégia gyakorlatba ültetésének alakulását, és amelyen arról is döntöttek, hogy 2017-ben országunk 1688 katonával vesz részt külföldi hadműveleti missziókban, a belügyminisztérium pedig 758 rendőrrel és csendőrrel. Ugyanaznap tájékozó jellegű találkozóra került sor a kormányfő és egyes miniszterek, valamint a munkavállalói, illetve a munkaadói érdekképviseletek illetékesei között a majdani közszférai bérezési törvénytervezettel kapcsolatosan, de az puszta formalitásnak bizonyult; kedden igen „termelékeny” kormányülésre került sor, amely során öt törvénytervezetre bólintottak rá, elfogadtak 6 sürgősségi kormányrendeletet, 21 kormányhatározatot és 7 memorandumot. Az államelnöki hivatalnál is bekövetkezett egy-két zűrzavarosnak bizonyult intézkedés. Mint ismeretes, Románia nemzeti ünnepe, december 1-je előkészületei formabontónak bizonyultak. Már a múlt hétfői lapszámunkban utaltunk arra, hogy az államelnök döntése értelmében az ilyenkor szokásos Cotroceni-palotában megrendezendő fogadás alkalmával „nem kívánatos személyeknek” nyilvánították mindazokat, akik aktív vagy passzív szereplői ilyen-olyan bűnügyi eljárásoknak, azaz eltekintettek az ártatlanság vélelmétől. Ez a döntés felborzolta a kedélyeket, pró és kontra vélemények fogalmazódtak meg, kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy két részre osztotta a román társadalmat. Mindezt tetőzte, hogy a katonai díszszemle rendezője a hatályos jogszabályok értelmében a honvédelmi minisztérium, ennek ellenére az államelnöki hivatal is meghívókat bocsátott ki. Magyarázatként hivatkoztak a minap megjelent 2016/215-ös törvény előírásaira. Ezzel csupán annyi a baj, hogy december 14-től válik majd hatályossá. Az is furcsállandó, hogy az államelnök maga sem tartotta be az általa megszabott kritériumokat: a meghívottak között volt Traian Băsescu egykori államelnök, akivel szemben több bűnügyi eljárás is folyamatban van, de nem volt ott a „makulátlan” Gabriela Firea, Bukarest főpolgármestere, az egyik legnépszerűbb hazai politikus. És ha már a kritériumrendszernél tartunk, felvetődhet egy igen érdekes kérdés: hová sorolná Iohannis azokat a neves politikusokat, honatyákat, akiket annak idején a parlament „nem adott ki” a bűnüldöző szerveknek, így velük szemben nem folytatták le az eljárásokat, de ugyanakkor azokat, akik az adott ügyekben ugyancsak szerepeltek, jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek? Visszatérve a december 1-jei katonai díszfelvonulásra: Iohannis államelnököt, valamint Cioloș kormányfőt nemcsak szerény taps fogadta, hanem zajos lehurrogás is. Volt váratlan távolmaradás is az ünnepségektől: a magyar külügy vezetője, Szijjártó Péter arra utasította a diplomatáit és másabb munkatársait, hogy ne vegyenek részt azokon a fogadásokon, rendezvényeken, amelyeket az adott államban működő román nagykövetség szervezett, illetve a romániai ünnepségeken. A bukaresti külügyminisztérium ennek kapcsán kiadott egy közleményt, amelyben többek között az áll, hogy „Meglepődve és értetlenül vettük tudomásul Magyarország Külügyi és Külgazdasági Minisztériumának döntését”. Lehet, hogy már csak annak okán is meglepődhettek, hogy a tavaly is Szijjártó Péter volt a magyar külügy vezetője… Nincs új a nap alatt… Amit „művelt” az elmúlt több mint tíz hónap során a Cioloș-kormány a közszférai bérezési törvénytervezettel, az túltesz a vörös kakas meséjén is. Rengeteget „serénykedtek” (s jócskán adtak akaratlanul is munkát a szakújságíróknak is), de érdemben annál kevesebbet mutattak fel. A múlt hétfői szinte értelmetlennek tűnő háromoldalú találkozó egyetlen konklúziója talán csak az volt, hogy december 12-én ismét találkoznak, és talán érdemben egyeztethetnek. Majd december 14-én talán valamelyes döntés is megszületik a kormány részéről. A hétfői találkozón egyébként a majdani közszférai bérezési törvénytervezet alapján álló elveket ismertették a kormány részéről, valamint egy tanulmányt, de ez utóbbit – legalábbis a kormány közleménye szerint – csak eligazító, tájékoztató jelleggel. Amúgy a találkozóról az érdekképviseletek illetékesei elégedetlenül távoztak, feleslegesnek tartva az ilyen jellegű „eszmecserét”. November 30-ra virradóan azonban elektronikus úton továbbították nekik a törvénytervezet szövegét tanulmányozás, észrevételezés és esetleges javaslatok megfogalmazása céljából a majdani december 12-i tárgyalások „napirendjeként”. November 30-án Pislaru munkaügyi miniszter „e küldemény” kapcsán az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy ő tartotta magát azon szeptember 21-i ígéretéhez, miszerint november végére elkészül a törvénytervezet munkapéldánya, s azt a társadalmi partnereik rendelkezésére bocsátják. Ugyanakkor cáfolta, hogy rá valamilyen befolyást gyakorolt volna valamelyik parlamenti párt is, illetve megszabott volna olyan kritériumokat és feltételeket, amelyek őt és munkatársait valamire is kötelezték volna. Ahogy fogalmazott: a kidolgozott törvénytervezet „kampányfüggetlen és pártsemleges”. A szakszervezeti vezetők viszont komoly kifogásokat fogalmaztak meg a törvénytervezet számos megfogalmazása kapcsán, s azt ebben a formájában elfogadhatatlannak tartják. Hogy sikerül-e december 14-ig megegyezésre jutni a háromoldalú tárgyalások során, azt nehéz lenne megjósolni, de az nem vitás, hogy kompromisszumkészség szükségeltetik mindegyik fél részéről, de talán mindenekelőtt a kormány részéről. Amúgy a munkaügyi miniszter szerint a törvénytervezetet ugyan véglegesíti a Cioloș-kormány, de annak benyújtása a majdani kormányra hárul, s elfogadása értelemszerűen a majdani parlamentre. Tehát az biztosra vehető, hogy a szóban forgó törvény nem válhat hatályossá 2017. január 1-jén. A jövő esztendei országos garantált bruttó minimálbér vonatkozásában viszont a miniszter határozottan kijelentette, hogy az arra vonatkozó jogszabályt a Cioloș-kormány fogja elfogadni. 2,47 lej volt a „tét”… Az elmúlt hónapok során a kormány nem egy esetben az Alkotmánybíróságnál kilincselt, s annak okán próbált megtorpedózni bizonyos törvényeket, hogy azok előírásai gyakorlatba ültetésére nincs költségvetési fedezet, s a törvényalkotók nem tartották tiszteletben a pénzforrások biztosítására vonatkozó jogszabályozásokat. Az Alkotmánybíróságnál az esetek túlnyomó többségében süket fülekre talált a Cioloș-kormány ilyen jellegű „rimánkodása”. Vessünk egy pillantást egy ilyen példára: a Hivatalos Közlöny november 25-i számában jelent meg ama 2016/234-es törvény, amely révén újólag módosították az egykori munkaszolgálatosokat megillető jogosultságokról rendelkező 2002/309-es törvényt (azokról a személyekről van szó, akik az 1950 és az 1961-es időszakban a katonai szolgálatukat a munkaszolgálati alakulatoknál teljesítették). A mostani módosítást még az elmúlt év októberében kezdeményezte Neacșu Marian szociáldemokrata képviselő, és törvényjavaslata megindokolásában többek között az szerepel, hogy az egykori munkaszolgálatosokat megillető havi illetmény indexálására az utóbbi időben nem adott lehetőséget a jogszabály, s ennek okán az azon a szinten maradt, amelyet megállapított 2008 októberétől kezdődően a 2008/1147-es kormányhatározat. A megindokolásban továbbá az is szerepel, hogy éves viszonylatban az állami költségvetés szempontjából nem jelent nagy összeget az illetmény megemelése, hisz országos viszonylatban kb. 135 460 egykori munkaszolgálatos részesülhet abban. A kormány viszont másképp látta, azt hangoztatva, hogy nincs pénzügyi fedezet az illetmény megemelésére, ami éves viszonylatban 68 millió lej értékű pluszkiadást jelentene, s ennek okán szeptember 16-án az Alkotmánybírósághoz fordult. A taláros testület az október 13-án meghozott döntésével nem adott helyet a kormány alkotmányossági aggályainak, s ilyenképpen sor kerülhetett a szóban forgó törvény államelnök általi kihirdetésére és megjelentetésére a Hivatalos Közlönyben. A most megjelent törvény értelmében egyébként minden egyes munkaszolgálatosként letöltött hónapra öt lej értékű adómentes illetményre jogosult lett december 1-jétől minden egyes egykori munkaszolgálatos (számuk egyébként jelenleg 132 900 körül van), az eddigi 2,53 lejjel szemben. Hozzávetőleges számítások szerint december 1-jétől a szóban forgó illetmény havi átlaga 80 lej körül lehet. Azt nem tudjuk, hogy a kormánynak esetleg utólag volt-e bűntudata vagy sem, amikor úgymond megtagadta az egykori munkaszolgálato­soktól azt az állami költségvetés szempontjából már-már jelentéktelennek tűnő juttatáskiegészítést, de azt igen, hogy most egy amolyan „jóvátételi” döntéssel rukkolt ki, igaz, nem e kategória, de ugyancsak kellő anyagi elismerésre jogosult személyeket illetően. A hadirokkantakról, a háborús veteránokról, a hadiözvegyekről van szó, akik juttatásait egy, a múlt keddi kormányülésen elfogadott sürgősségi kormányrendelet révén megemelték. A szóban forgó sürgősségi kormányrendelet még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de amúgy is a megemelt illetményekre való jogosultság csak 2017. január 1-jétől következik be. A hadirokkantak esetében, amennyiben az I-es rokkantsági fokozatba való besoroltakról van szó, a havi illetmény az eddigi havi 148 lejről 259 lejre emelkedik, amennyiben II-es rokkantsági fokról, akkor a jelenlegi 132 lejről 231 lejre, s amennyiben III. fokú rokkantsági fokról, akkor a jelenlegi 112 lejről 196 lejre. A háborús veteránok és azon hadiözvegyek esetében, akik nem kötöttek utólag újabb házasságot, a havi illetmény a jelenlegi 92 lejről 161 lejre fog emelkedni. (Megjegyeznénk, hogy a szóban forgó illetmények kvantumait legutóbb 2008-ban emelték meg.) Ugyanazon a kormányülésen elfogadtak egy kormányhatározatot is, amely értelmében továbbra is folyósítandó az az éves 335 lejes kvantumú támogatás, amely megilleti a háborús veteránokat, a hadiözvegyeket, valamint a szolgálaton kívüli hadikárosultakat a villamosenergia-fogyasztási, fűtési és egyéb költségeik részleges fedezése végett. (A szóban forgó kormányhatározat sem jelent meg még a Hivatalos Közlönyben.) Kommunikációs zavarok Sokszor megtörténik, hogy kormányzati illetékesek bejelentései félreérthetők, homályos a megfogalmazás, s nemegyszer tényként kezelnek szándékot, elképzelést. Itt van például a mezőgazdasági területek értékesítésére vonatkozó törvény (az utólag módosított és kiegészített 2014/17-es törvény). Annak egy újólagos módosítását helyezte kilátásba annak idején a Cioloș-kormány mezőgazdasági minisztere, Achim Irimescu, majd utólag többször is hol azt hangoztatta, hogy a módosító jellegű jogszabály a finalizálás szakaszához érkezett, hol pedig azt, hogy az finalizálták is. Legutóbb mintegy tíz nappal ezelőtt kész tényként jelentette be, az eladást megszigorító jogszabálytervezet finalizálását. Ha ez így igaz, pontosabban így lett volna igaz, akkor azt a fránya tervezetet meg kellett volna jelentetni a szaktárca honlapján, ám azon mindhiába keresnénk. Ezek szerint ugyancsak eldobta a sulykot a tárcavezető, amikor” terményként” állított be olyasmit, ami „még nem érett be”. Máskor a receptorokkal, a sajtósokkal, pontosabban azok „hallásával” van/lehet baj: kész tényként kezelnek bizonyos értesüléseket. A múlt hónap elején például arról olvashattunk, hogy az Országos Turisztikai Hatóság hivatalos tájékoztatása szerint Románia 12 települését tartotta érdemesnek arra, hogy üdülőteleppé minősítse, s ezt hamarosan kormányhatározatban rögzítik. Ez nagy vonalakban megfelel a valóságnak, de abban a közleményben semminemű utalás nincs arra vonatkozóan, hogy „erről hamarosan egy kormányhatározat rendelkezik”. Tulajdonképpen egy sajtóközleményről volt szó, amely október 25-én jelent meg, s abban tételesen arra van utalás, hogy „folyamatban van egy kormányhatározat kidolgozása 12 új turistatelep atesztálására vonatkozóan”. Lévén, hogy ezt a kormányhatározat-tervezetet csak kilátásba helyezték, nemigen lehet szó annak hamarosan történő elfogadásáról sem. (Egyébként a kormányhatározat tervezetének szövege meg sem jelent a szaktárca honlapján.) Választási esélyek Pénteken este hozták nyilvánosságra annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amelyet november 20–27. között az Avantgarde szakcég végzett a parlamenti választásokon való részvétellel és az azon szereplő politikai pártok esélyeivel kapcsolatosan. A felmérés szerint 41-43%-os részvételre lehet számítani, s ez az arány legjobb esetben sem fogja meghaladni a 45%-ot. A szociáldemokraták továbbra is vezetnek, valós esélyeik vannak a leadott és érvényes szavazatok 43%-ának megszerzésére, őket követik a liberálisok 27%-kal, a Románia Megmentéséért Szövetség (USR) 8%-kal, a Tăriceanu nevével fémjelzett ALDE 6%-kal, Băsescu pártja, a PMP 5%-kal és az RMDSZ ugyancsak 5%-kal. Az ultranacionalista Románia Egységpárt (PRU) a felmérés szerint 3%-ra számíthat. A felmérést levezénylő Marius Pieleanu szociológus szerint amennyiben a részvétel meghaladná a 45%-ot, az esetleg kedvezőtlen(ebb) helyzetbe hozhatja a szociáldemokratákat, de az ő malmukra hajtaná a vizet a PRU esetleges bejutása a parlamentbe, akárcsak 5%-nál nagyobb részarány elérése a PMP által. A legnépszerűbb politikus a felmérés szerint a szociáldemokraták elnöke, Liviu Dragnea, aki a megkérdezettek 43%-ának szimpátiáját élvezi, őt követi Tăriceanu 38%-kal, majd Alina Gorghiu 29%-kal és Traian Băsescu 27%-kal. Kelemen Hunor ezen a listán 9%-os népszerűségi indexszel a 8. helyet foglalta el. És még egy érdekes számadat: a felmérés szerint a megkérdezettek mintegy háromnegyede úgy vélekedik, hogy az ország jelenleg rossz irányba halad. (A közvélemény-kutatás nem terjedt ki a diaszpórára.) Hecser Zoltán