Politikai nyilatkozatban szólalt fel a parlamentben Korodi Attila képviselő azzal kapcsolatban, hogy Csíkkozmáson nemrégiben eltávolíttatták a Községháza feliratot. [caption id="attachment_19047" align="aligncenter" width="620"] Már csak szegek jelzik a kozmási polgármesteri hivatal homlokzatán a korábbi Községháza feliratot. Nem lesz izolált jelenség[/caption] „Nemrég választókerületem egyik településén, Csíkkozmáson egy olyan eset történt, amely az egész erdélyi magyar közösséget megrázta” – így indította csütörtökön a parlamentben előadott politikai nyilatkozatát Korodi Attila képviselő. A Szövetség Hargita megyei törvényhozója emellett kitért más, a magyar közösségeket ért igazságtalanságokra is, olyan eseteket sorolva, amikor egy civilszervezetre róttak ki büntetést, amiért gyermekek nyári táborában az ételfelszolgáló pultoknál nem írták ki románul is az egyes fogások nevét, vagy amikor különféle szimbólumokat (például Kovászna megyében az autókra ragasztott SIC-matricát – szerk. megj.) reklámtábláknak neveztek. Említette a korábban a református egyháznak ítélt egyik ingatlan körüli bonyodalmakat (a Mikó-ügyet – szerk. megj.), illetve azt, amikor nem nyomtatták ki a román nyelv kisebbségi oktatására készült tankönyveket. Janus-arcú kisebbségvédelem Korodi kijelentette, annak ellenére, hogy ma van a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó törvény meg a magyar nyelv napját ünneppé nyilvánító jogszabály is, a helyzet valójában „négy éve egyre csak rosszabbodik”. Ezt a kisebbségvédelem terén tapasztalható képmutató magatartásnak tudja be: „Olyan Romániában élünk, amelyet kisebbségvédelem szempontjából modellnek nyilvánítanak, de ez sajnos csak a kifelé mutatott arca. Olyan országban, amelyik gyakorlatilag minden európai kisebbségvédelmi egyezményt igyekezett elfogadni, ellenben alkalmazás terén már nem tanúsított ekkora igyekezetet. Olyan Romániában, ahol nagyon sokszor találkozunk olyan helyzetekkel, amelyekben a törvények nem jelentenek semmit – gondoljunk csak a Colectiv-szerencsétlenségre –, mert állandóan találhatók különféle kiskapuk. Olyan Romániában, ahol az igazság címszava alatt óriási igazságtalanságokat követnek el, mint például a fent említett csíkkozmási eset” – mondta. (Mint arról korábban beszámoltunk, Csíkkozmás önkormányzata egy törvényszéki határozat értelmében kénytelen volt eltávolítani a helyi polgármesteri hivatal homlokzatáról a Községháza feliratot. Az ügyben a Méltóságot Európában Polgári Egyesület (ADEC) nevében Dan Tănasă tett feljelentést, arra hivatkozva, hogy a községháza kifejezés a magyarországi közigazgatásban használatos, román nyelvre nem fordítható, jelentése eltér a polgármesteri hivatalnak megfelelő „primărie” szó jelentésétől, ezért törvénytelenül használják több székelyföldi településen – szerk. megj.) Távolodás helyett a közeledésre kell figyelni A parlamenti képviselő kijelentette: egy élhető, fejlett, demokratikus Románia érdekében az országnak irányváltásra van szüksége. „Alkalmazni kell egyszer s mindenkorra nagyapáink és dédnagyapáink örökségét, az 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatban vállaltakat. A román társadalomnak meg kell végre értenie, a magyar kisebbség jogainak érvényesítése nem elvesz a többség jogaiból, sőt ellenkezőleg, közelebb hozza az országot az igen sokat emlegetett nyilatkozatban szereplő vállalásokhoz” – mondta. Ehhez szerinte gyors megoldásokra és párbeszédre van szükség. [box type="shadow" ]Kelemen Hunor évértékelője: a kisebbségi jogok terén 2015 fekete év A kisebbségi jogok érvényesítése terén 2015 a visszalépés évének tekinthető Romániában, amely ebben a vonatkozásban továbbra is következmények nélküli országnak bizonyult – hangoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtöki évértékelő sajtóértekezletén Kolozsváron. Ennek alátámasztására felidézte: az év azzal kezdődött, hogy a belügyminisztérium közvitára bocsátott stratégiájában minden autonómiatörekvést közbiztonsági veszélynek nyilvánított, és a kézdivásárhelyi „össznemzeti hisztériával” fejeződött be, amikor a magyarságot a kollektív bűnösség elvén felelőssé tették az állítólagos terrorista merényletkísérletért. Kelemen szerint román politikusok számos esetben tettek a többség és kisebbség közti feszültséget szító gesztusokat, és „egyesek” az igazságszolgáltatás eszközeivel is a megszerzett jogok megvonására, karcsúsítására törekedtek. Megjegyezte, a politikai pártoknak nincsenek eszközei a bírósági döntésekkel szemben, de az RMDSZ nem hagyhatta szó nélkül, ha a törvényeket nem alkalmazzák vagy alkalmazásukat próbálja visszaszorítani a bíróság, a himnuszénekléstől a közösségi jelképekig és a különböző magyar feliratok eltüntetéséig. Évértékelőjében többek között kiemelte, hogy az áprilisi RMDSZ-kongresszuson meghirdetett „újratervezés” a 2016-os választásokon fog kiteljesedni, amikor a Szövetség „sok új arccal, más politikai stílussal” próbál majd megfelelni a magyar közösség elvárásainak. A magyar összefogás lehetőségét firtató kérdésre válaszolva bejelentette, hogy az RMDSZ „szinte biztosan” 2016-ra is – mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokra – meghosszabbítja együttműködését az MPP-vel. Erről pénteken terveznek keretmegállapodást kötni Biró Zsolttal, a polgári párt elnökével. Kelemen megemlítette: hétfőn Szilágyi Zsolttal, az EMNP elnökével is találkozik.[/box] HN-összefoglaló