Európa és Afrika közös feladatának nevezte Marco Minniti olasz belügyminiszter Rómában egy, a migrációról tartott miniszteri értekezleten annak elérését, hogy a bevándorlók tömegei el se induljanak Afrikából Európába. Németország, Franciaország, Málta, Ausztria, Svájc, Szlovénia, Olaszország, valamint Algéria, Tunézia és Líbia belügyminisztereinek zárónyilatkozata leszögezi, a migráció ellenőrzése érdekében intenzívebbé kívánják tenni az együttműködést és információcserét. „A migráció kezelésének megosztott felelőssége közös, gyors és határozott lépéseket sürget annak elkerülésére, hogy ezrek veszélyeztessék életüket, miközben Észak-Afrikát vagy Európát igyekeznek elérni” – áll a nyilatkozatban, amely hangsúlyozza, hogy 2016-ban több mint 4500-an haltak meg vagy tűntek el a Földközi-tengeri átkelés közben, és az idén minden korábbinál nagyobb migrációs áramlattal számolnak a dél-olaszországi partok irányában. A dokumentum elsőrendűnek nevezi az embercsempészekkel szembeni közös fellépést, az afrikai államoknak erre szánt megfelelő eszközökkel és technológiával, és ezzel egy időben a migrációt kiváltó okok megszüntetését a kiinduló országok gazdaságának fellendítésével. A célok között jelöli meg az afrikai fiatalok képzési és foglalkoztatási lehetőségeinek növelését, valamint a migráció veszélyeit ismertető afrikai információs kampányt. A római migrációs csúcs résztvevői úgynevezett összekötő csoportot hoztak létre a közös kezdeményezések megvalósításának nyomon követésére. Az olasz belügyminiszter kijelentette, a találkozó folyamatot indított el, hogy ne legyünk tovább az illegális migráció „szenvedő alanyai”. Hozzátette, ahhoz, hogy a bevándorlók el se induljanak Afrikából Európába, jelentős befektetésekre van szükség az afrikai államokban a kiinduló országokban éppúgy, mint a tranzit-államokban. Megjegyezte, hogy Líbia tranzitországnak számít, mivel innen érkezik az olaszországi migránsok több mint kilencven százaléka, de egyetlen líbiai sincsen közöttük. Május közepéig Olaszország átadja Líbiának az első parti járőrözésre alkalmas hajókat, valamint Róma nemzetközi migrációs szervezetekkel együttműködésben befogadó táborok felállítását tervezi Líbiában. Dimitris Avramopolus, az EU belügyi és migrációs biztosa megerősítette, hogy az Unió 200 millió euróval támogatja a migráció megfékezésében szerepet vállaló afrikai országokat, és az összeg nagyobb részét Líbiának szánják. Időközben azonban a Corriere della Sera lap nyilvánosságra hozta az Olaszország és Líbia között február 2-án aláírt migrációs megállapodás részleteit, eszerint Líbia 800 millió eurós segélycsomagot követel a partjairól induló menekülthullám leállítására az Uniótól és Olaszországtól. Fájez esz-Szarrádzs, a líbiai nemzeti egységkormány miniszterelnöke a migránsok megállítására helikoptereket, hajókat, parti járőrözésre alkalmas motorcsónakokat, mentőautókat, terepjárókat és más járműveket, műholdas telefonokat, búvárfelszerelést, éjszakai távcsöveket, valamint katonai radarrendszert is kért. Utóbbit az olasz lap szerint csak ENSZ-felhatalmazással lehet átadni Tripoli kormányának a Líbiával szembeni fegyverkorlátozás miatt. Az idén már több mint húszezer menekült érkezett Líbiából Olaszországba. Két nappal ezelőtt, 24 óra alatt több mint 3000 embert mentettek ki 25 különböző akcióban a Földközi-tengeren. Az év eleje óta több mint ötszázan vesztek a tengerbe. Menekültügyi kérdésben szintén aggasztó, hogy rendkívül megromlott az EU és Törökország viszonya, ezért a két fél által egy évvel ezelőtt megkötött migrációs alku sérülhet – Ankara részben máris befagyasztotta az egyezményt, és annak felrúgásával fenyeget. A vállalás szerint Törökország vissza kellene fogja a területén áthaladó, Görögország felé irányuló vándorlást, és vissza kellene fogadja azokat, akik az egyezmény megkötése után mégis átjutottak. Cserében az EU 3 milliárd eurót, a török uniós csatlakozás istápolását és a török állampolgárok számára vízummentességet ígért. Ha Ankara mégis eláll az egyezménytől, ismét beindulhat a migráció a nyugat-balkáni útvonalon.