Az Európai Központi Banktól (BCE) származó információk szerint az Unión belül Romániában a legkisebb a bankosítási fok (ebbe a kategóriába tartozik még európai viszonylatban Bulgária és Szerbia). Ugyanakkor igen fejlett a bankosítás például Szlovéniában, Csehországban és Észtországban. Amúgy a hazai bankrendszer az utóbbi 15 esztendő során jelentős változáson ment át, egyrészt csökkent a kereskedelmi bankok kirendeltségeinek és ügynökségeinek a száma, akárcsak az alkalmazottaké, fuzionálásokra és felvásárlásokra került sor, másrészt pedig technológiai forradalom következett be, s az válik egyre mélyrehatóbbá és szerteágazóbbá. Nos, ez utóbbi kevésbé terjed ki vidékre, már csak azért is, mert ott még a bankautomaták is hiánycikknek számítanak, s ennek okán (is) állítják a szakértők, hogy országunk bankosítási foka „gyengécske”. A Román Nemzeti Bank (BNR) által közölt adatok szerint az ország 2861 községe közül csak 695-ben áll legalább egy bankautomata (ATM). Olyan községek is vannak, amelyek lakosságszáma meghaladja a 7000-et, de nem rendelkezik bankautomatával, és olyanok is, amelyektől legalább 10 kilométerre van a legközelebbi bankautomata. A lakossági elégedetlenség közismert, köztudott, de a kereskedelmi bankok nemigen szorgoskodnak a bankautomata-hálózat bővítése érdekében. Sőt mi több, hallani arról is, hogy nem egy községben leszerelték a bankautomatát. Amúgy vidéki viszonylatban összesen 1045 bankautomata „üzemel”, s azok 695 községben vannak elhelyezve. Ezek szerint vannak olyan községek is, ahol két vagy három bankautomata is rendelkezésre áll, de országos viszonylatban 2166 községben az „hiánycikknek” számít. Mindez azt jelenti, hogy a vidéken lakók körülbelül háromnegyede nem fér hozzá a bankautomatára alapozott banki szolgáltatáshoz. (Ne feledjük, hogy az ország lakosságának több mint fele vidéken él!) A számítások szerint ugyanakkor Románia minden negyedik községéből egynek van bankautomatája. Az már csak hab a tortán, hogy az ország legnagyobb hálózatával rendelkező, állami tulajdonban levő, kereskedelmi bank, a CEC Bank arra is hivatott lenne, hogy biztosítsa Románia lakossága számára a banki alapszolgáltatásokat, főleg olyan körülmények között, amikor a 2018-as esztendőben 75 millió eurónyi nyereséggel „büszkélkedhetett”. Területi megoszlás Romániában az első félév végén több mint 10 500 ATM üzemelt, s annak 90%-a városokon találtatott. Ez utóbbiak esetében sem lehet beszélni arányos és kiegyensúlyozott megoszlásról. Nem, mert a jegybank adatai szerint igen nagy a szórásmező, vannak olyan municípiumok és városok, amelyek esetében az automaták száma 30–50 között mozog, de olyanok is, amelyek esetében az meghaladja a 200-at. Ennél is szemléletesebbek azok a statisztikai adatok, amelyek a 10 000 lakosra jutó automaták számáról „tudósítanak”. A kihelyezett ATM-ek száma tekintetében az első helyet, 1863-mal Bukarest foglalja el, ennek ellenére az nem találtatik a bankosítási toplistán. Legalábbis nem az automaták tekintetében. Nem, mert a 10 000 lakosra jutó bankautomata-szám toplistáján csak a 13. helyet foglalja el 9 bankautomata/10 000 lakossal. Amúgy a toplistát az Argeș megyei Mioveni város, a Dacia „fellegvára” foglalja el, ahol 51 automatát működtetnek, s ilyenképpen 10 000 lakosra 16 jut. (Mioveni-nek a lakosságszáma egyébként súrolja a 32 000 főt.) A toplista második helyére három város „tömörül”, azok, amelyek esetében 10 000 lakosra 11 bankautomata jut. Ezek a következők: Pitești, Focșani és Déva. A harmadik helyen hét municípium, illetve város találtatik, azok, amelyek esetében 10 000 lakosra 10 bankautomata jut. Ezek között van Csíkszereda és Székelyudvarhely, tehát megyénk két legnagyobb városi települése (amúgy Csíkszeredában 43 ATM létezik, Székelyudvarhelyen pedig 34). Azokon kívül ebbe a csoportba tartozik többek között Kolozsvár, Temesvár és Târgoviște. Vannak viszont olyan municípiumok és városok, amelyek esetében 10 000 lakosra 5 vagy annál is kevesebb bankautomata jut. Ezek között van például Vajdahunyad, Galac vagy Giurgiu. Ami a bankokat illeti: az utóbbi évek során a hálózat bővítése révén kialakult toplistát a BCR vezeti, azt követve a BRD és a CEC Bank. A bankpiaci elemzők szerint hazai viszonylatban a lakossági érdeklődés jobbára a készpénzes fizetésre koncentrálódik, még annak ellenére is, hogy a bankok digitalizálási szintje egyre erőteljesebbé válik. Idetartozik az is, hogy egy nemrégiben elvégzett piackutatás szerint az ország lakosságának mintegy 90%-a használ okostelefont, ugyanakkor a megkérdezett személyek mintegy 80%-a mobiltelefon révén vesz igénybe bizonyos fizetési szolgáltatásokat, ami egyébként a legjobb digitális alternatívát jelenti, és amely kompenzálhatja, legalábbis részben, a bankautomaták elégtelen voltát. Visszatérve a bankautomaták számára. Az első félév végén a városokon található 9488 automatának körülbelül egyharmada 5 városba „tömörült”, Bukarestről, Kolozsvárról, Temesvárról, Iași-ról és Konstancáról van szó. Újólag nyomatékolandó azonban, hogy a mérvadó a 10 000 lakosra jutó ATM-szám. Hecser Zoltán