A múlt heti történések nagyobb jelentőségű politikai-társadalmi események főszereplője a kormány, valamint Dacian Cioloş kormányfő volt. Mondjuk ezt többek között annak okán, hogy hétfőn és kedden kormányzati kezdeményezésre került megszervezésre a helyi közigazgatás fóruma, kedden azzal egyidejűleg a parlamentben, Dacian Cioloş bemutatta és nyilvános vitára bocsátott egy stratégiai dokumentumot, a Versenyképes Románia: A fenntartható gazdasági növekedésnek egy projektje elnevezésűt. Ezen az eseményen jelen volt és beszédet mondott Klaus Johannis államelnök, valamint Mugur Isărescu, a jegybank elnöke és Ionel Valentin Vlad, a Román Akadémia elnöke. Ugyancsak kedden a kormányfő kirukkolt egy váratlan bejelentéssel: rendkívüli sajtóértekezletén közölte, hogy érdemei elismerése mellett kezdeményezte három miniszter, valamint egy tárca nélküli miniszter felmentését tisztségéből, amiről előzetesen tájékoztatta Johannis államelnököt egyidejűleg a helyükbe javasoltak névsoráról. Fontosabb és érdekesebb eseményt jelentett az Alkotmánybíróságnak ama szerdai döntése, amely országos viszonylatban számos helyi tisztségvizelőt érdekelhet/érinthet. A hét eleji, két, a maga nemében nagy jelentőségű kormányzati rendezvény nem váltotta ki, legalábbis feltételezéseink szerint nem, a kormány által remélt visszhangot, s ebben a kormányátalakítás játszott közre. A politikai pártok, akárcsak a közvélemény figyelme óhatatlanul ráterelődött a váratlanul bejelentett kormányátalakításra. Valami ugyan kiszivárgott kedden a déli órákban, ugyanis egyes kereskedelmi hírtelevíziók már azt rebesgették, hogy elköszön a miniszteri bársonyszéktől X, Y vagy Z tárcavezető. Ezekből a „szőnyeg alatti” értesülésekből egyesek beigazolódtak, mások nem. A délutáni órákban, pontosabban 17 órakor az országstratégiát ismertető szereplését követően, visszaérkezve a kormánypalotába állt a mikrofon elé Dacian Cioloș: mondókáját azzal kezdve, hogy egy készülődési időszak, az építkezés időszaka után szerinte a kormány egy újabb szakaszba lépett, az eredmények „leszállításának” a szakaszába. (Az utóbbi hetek során nem először használta ezt a kifejezést.) Majd utalt arra, hogy vannak olyan területek, amelyek esetében a mandátum elkövetkező néhány hónapja során újabb lendületre van szükség, s „ezért döntöttem ma úgy, hogy a kormányban néhány változást eszközöljek, ez esetben négy változtatást”. Majd rátért a lényegre: megköszönte eddigi tevékenységét Adrian Curaj tanügyminiszternek, Marius Bostan távközlési miniszternek, Dan Costescu közlekedésügyi miniszternek és határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszternek, Dan Stoenescunak, és „elköszönt” tőlük. Ugyanakkor nyilvánosságra hozta azon személyiségek neveit is, aki szándékai szerint beülnek majd a megüresedendő miniszteri bársonyszékekbe: a Bukaresti Egyetem rektorát, Mircea Dumitrut (aki többek között a gyanúsan megszerzett doktori címek felülvizsgálata tekintetében tanúsított bátor és tárgyilagos kiállást) tanügyminiszternek javasolta; Sorin Bușe 57 éves mérnököt, nagytapasztalatú autóipari szakembert (aki egyébként 1990-ben Kanadába emigrált, s 2008-ig ott tevékenykedett autóipari cégeknél, majd azt követően itthon a Renault cégcsoport keretében) szállításügyi miniszternek; a távközlési minisztérium élére egyelőre nem talált megfelelő szakértőt, s ennek okán a miniszteri teendők ellátására „jobb kezét”, a kormányfői kancellária vezetőjét, Dragoș Tudorachet kérte fel, aki ez utóbbi minőségében kormánytag is (egyébként Tudorache azok egyike, akit Brüsszelből hozott haza a kormányfő, s aki az Európai Bizottság egyik vezérigazgatóságánál IT-szakterületen töltött be vezető tisztségeket). A tárca nélküli miniszteri tisztségbe egy karrierdiplomatát javasolt, Maria Ligor asszonyságot, aki mostanig Románia kanadai nagykövete volt, azt megelőzően pedig hosszú ideig spanyolországi nagykövet. (E két nagyköveti funkció lehetővé tette számára a diaszpórában elő románok helyzetének alapos ismeretét, s ezért is szemelte ki a szóban forgó tárca nélküli miniszteri tisztségbe a kormányfő.) Másnap kormányülésre került sor, s azon az eddigi tárcavezetők vettek részt, többek között 35 kormányhatározat elfogadásában és 12 memorandum jóváhagyásában. Ez egy eléggé faramuci helyzetnek bizonyult… A Hivatalos Közlöny július 7-i, csütörtöki számában megjelent államelnöki dekrétumok értelmében visszahívták a kormánytagi funkcióból a már említett négy tárcavezetőt, s ugyanakkor kormánytagi funkcióba nevezték ki Mircea Dumitrut, Petre Sorin Bușet és Maria Ligort (akit ugyanaznap államelnöki dekrétummal „hazarendeltek”), Dragoș Tudorachet pedig ideiglenes jelleggel kijelölték távközlési miniszternek. A történtek kapcsán egy dolog pontosítandó: a távozó miniszterek esetében nincs szó menesztésről, sem pedig leváltásról, mint ahogy azt közölték tévesen egyes sajtóorgánumok, hanem visszahívásról. Ennek pedig meg van a maga jelentősége, erkölcsi, szakmai, de közjogi szempontból is, lévén, hogy „a menesztés” tulajdonképpen egy szankcionáló jellegű döntés, s annak a jogalapját is más törvényes előírás képezi. Nem ide tartozik, de a maga nemében érdekesnek (de akár furának) is tűnhet: a múlt esztendőben felállt Cioloș-kormányból eddig távozott 8 miniszter közül annak idején egyik sem Brüsszelből érkezett, azaz az uniós technokraták képezik továbbra is a kormányzat „magját”… TV2 Bukarestből… Az anyaországi sajtóban röppent fel az a hivatalos értesülés, amely Túrós Lórándtól, a hazai Audiovizuális Országos Tanács (CNA) egyik tagjától származik, s amely szerint július 5-én a CNA tárgyalta a Chili TV, az Izaura TV, a Joy TV, a Kiwi TV, a Mozi+, a Prime, a Super TV2 és a Zenebutik ügyét. Ezek bejegyzését a közismert üzletember, az Amerikai Egyesült Államokban filmproduceri karriert befutó Andrew G. Vajna országunkban alapított cége, a CEE Broadcasting Co. Kft. kérvényezte. Az anyaországi jelenlegi filmügyi kormánybiztos által 2015 decemberében megvásárolt tévétársaság május elején jelentette be, hogy idén még öt új csatornát indít. Ha ez így igaz, akkor a TV2-csoport 8 csatornája Romániában került bejegyzésre, s következésképpen a romániai médiatörvénynek kell megfelelniük. Egyes magyarországi sajtóorgánumok szerint a kormánybiztosnak ez a lépése nem egyedi, hisz a több mint 100 magyar nyelvű adó többsége külföldön van bejegyezve. Szakértői vélemények szerint két szempont játszhat közre abban, hogy honnan sugároznak az adók. Az egyik a tartalmi szabályozás, a másik a médiahatóságnak fizetendő műsorszolgáltatási díj. Kajánkodó feltételezések szerint Vajnának ezt a lépését a spórlási szándék diktálta, ugyanis országunkban gyakorlatilag nincs vagy minimális a műsorszolgáltatási díj. A Népszabadság becslései szerint Vajna „trükkjén” milliókat bukhat a magyar állam, a nyolc TV2-es csatorna esetében 80–160 milliós összegről lehet beszélni. Az sem mellékes, hogy a kormánybiztos által létrehozott, országunkban bejegyzett cég fogja működtetni a csatornákat, akkor az adózni is Romániában fog. Július 5-én a CNA-nál közölt adatok szerint a CEE Broadcasting Co. Kft. minimum 7,1 millió euró bevételre számít a romániai csatornáknál, és ha ez a cég nyereséges lesz, természetes, hogy a nyereségadót is itt kell majd befizetnie. Egyébként a szóban forgó céget Bukarestben jegyezték be június 3-án, s annak székhelye a Iancului sugárút 72. szám alatti épület egyik szobájában található, a jegyzett törzstőkéje pedig 145 000 lej. A tulajdonos a budapesti székhelyű Magyar Broadcasting Co. Kft., két ügyvezetője van: Vajna András György (azaz Andy Vajna), valamint a romániai származású, magyar állampolgárságú és Érden lakó Daróczi László Gabriel. A cég fő tevékenységi területe televíziós: programok sugárzási tevékenység (CAEN 6020). Ezenkívül még feltüntettek a bejegyzési okiratban még közel 20 úgynevezett másodlagos tevékenységet. (Az anyacégről annyit tudni, hogy azt Budapesten jegyezték be 2012-ben 3 milliós törzstőkével, és fő tevékenységi területe vagyonkezelés, azaz a 6420-as CAEN-kód.) Amúgy a birtokunkba jutott adatok szerint a bukaresti cég a kis adófizetői kategóriába tartozik, és a fiskalitás szempontjából nem tartozik az áfafizetői körbe. Hogy végül is jó húzás volt-e vagy sem ez a romániai bejegyeztetés, azt nem tudni, de minden jel arra utal, hogy nem véletlenül esett a szemfüles üzletember választása Romániára. Behúzhatják az ajtót… Június 27-i lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy nem nyerte el Klaus Johannis államelnök tetszését ama törvény, amely révén módosították és kiegészítették a helyi választottak jogállására vonatkozó 2004/393-as törvényt, s amely értelmében a szóban forgó tisztségviselők (polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácselnökök és alelnökök, helyi és megyei tanácsosok) akkor is tisztségben maradhatnak, ha őket bizonyos bűncselekmények elkövetése okán szabadságvesztésre ítélték, de annak végrehajtását felfüggesztették. Nos, ennek a maga nemében kiváltságos helyzetnek az „érvényre juttatását” tartotta aggályosnak, és éppen ezért június 22-én beadványt intézett az Alkotmánybírósághoz. (Az államelnöki érveket annak idején ismertettük.) Az Alkotmánybíróság július 6-án, szerdán napirendre tűzte az államelnöki beadványt, és az ülésről utólag kiadott hivatalos közleményből az derül ki, hogy a taláros testület egyetértett az államelnökkel, azaz helyet adott alkotmányossági aggályoknak. A szóban forgó közleményben többek között az áll, hogy a bíróság által meghozott büntetés végrehajtási módozata nem jelent egyebet, mint a büntetés-végrehajtás egyéniesítésének az eszközét, és távolról sem jelentheti azt, hogy nem „esett csorba” a helyi választott integritásán. A lényegek lényege pedig az, hogy a taláros testület szerint a szóban forgó módosító és kiegészítő jellegű törvény semmibe veszi az Alkotmány 16-os cikkelye (1)-es, (2)-es és (3)-as bekezdéseinek az előírásait. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta azt az előírást is, miszerint a polgármesteri és a megyei tanácselnöki mandátum esetében csak a megvesztegetés elfogadása és a megvesztegetés (a büntető törvénykönyvre vonatkozó 2009/286-os törvény 289-es, illetve 290-es szakasza) bűntények elkövetése okán megszületett ítélet nyomán kell lemondania az illető személynek a tisztségéről. Következésképpen a büntető törvénykönyvben feltüntetett másabb korrupciós és szolgálati bűncselekmények elkövetése okán kirótt börtönbüntetés esetében is megszüntetendő a megyei tanácselnöki vagy polgármesteri mandátum. Nem vitás: országszerte vannak olyan helyi választottak, akik rákényszerülhetnek arra, hogy maguk mögött behúzzák az iroda vagy a tanácsterem ajtaját. Úti célok… Július 4-ről 5-re virradóan a tengerparti határrendészet a felügyeleti rendszer (Scomar) radarjának segítségével egy tárgyat észlelt, amely magatehetetlenül „vergődött” a tenger vizén, mintegy 22 kilométerre Mangalia kikötővárostól. Gyorsnaszáddal azon nyomban mentőakciót indítottak és rá is találtak egy összeeszkábált bárkára, amelyen egy személy tartózkodott, illetve próbált „hajózni”. Utólag kiderült, hogy egy fehéroroszországi állampolgárról van szó, aki egy ukrajnai kikötőből indult útnak, s valahol Dél-Amerikában szeretett volna kikötni, illetve menedékjogot kérni. Jócskán eltévedt, illetve nem jutott messzire, de a jelek szerint megelégedett a Romániában végződött kikötéssel is: rövid kórházi kezelést követően még kedden menedékjogot kérelmezett, s annak elbírálásáig egy galaci befogadó állomáson tölti napjait. Egy ilyen szerencsétlen hajóút, de végeredményben szerencsés kimenetelű „megérkezésben” biztos, hogy nem lesz része a liberális honatyának, Mircea Lubanovicinak. Neki is messze van a célállomása, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államok, ahová el is utazott, méghozzá repülőgéppel július 6-án, szerdán és csak az őszi parlamenti ülésszak megkezdése után két nappal, azaz szeptember 3-án fog visszatérni. Úgyszintén az ő esetében szó sincs, szó sem lehet menedékjog kéréséről, lévén, hogy ő diplomata útlevéllel a zsebében szállt fel a repülőgépre állítólagos szolgálati teendői ellátása érdekében. Igen, mert a képviselőház vezetőségének utolsó ülésén, június 27-én jóváhagyták a honatya kiutazását az Amerikai Egyesült Államokba arra való tekintettel, hogy ő annak idején a diaszpóra képviselőjeként került be a parlamentbe. Állítólag még csak be sem kell számolnia a több mint két hónapos küldetéséről, lévén, hogy ő egy virtuális választókerületben tartózkodik. Van olyan is, aki nem utazik sehova, pontosabban nem szabadságol az idén: szerdán a kormányfő arról tájékoztatta a minisztereket, hogy ő az idén nem megy pihenőszabadságra, de amennyiben ők kívánni élnek ezzel a jogukkal, akkor egyszerre ne hiányozzanak, mint két-három hét, és tartózkodjanak az országban. Ez utóbbi nehezen elképzelhető azon kormánytagok esetében, akiknek családtagjai (jobbára a férjekről van szó) Brüsszelben élnek. Utazni azonban Dacian Cioloș is fog: ezen a héten részt vesz az EU–Ázsia csúcstalálkozón, amelyre Mongólia fővárosában Ulanbatorban kerül sor, de útba ejti Vietnamot is, ahol mintegy 20 üzletember kíséretében gazdasági kooperálási lehetőségekről tárgyal majd. Másabb jellegű utazások is esedékesek ebben az időszakban: Johannis államelnök a július 5-én megjelent 2016/640-es dekrétumával Románia szlovéniai nagykövetévé nevezte ki az RMDSZ szakpolitikusát, Niculescu Antont (aki egyébként annak idején betöltötte a külügyminisztérium államtitkári tisztséget, valamint különböző diplomáciai tisztségeket). Budapesti állomáshelyére érkezik rövidesen Marius Gabriel Lazurca, akit az államelnök a július 7-én megjelent 2016/645-ös dekrétumával Románia magyarországi nagykövetének nevezett ki. Hecser Zoltán