Hazai terményekkel telített a piac?
Az elmúlt héten, szerdán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium a Mediafax hírügynökségnek megküldött sajtóközleményében azt hangoztatta, hogy a zöldségpiacok ebben az időszakban hazai termékekkel telítettek. „A románok most a románok által termesztett gyümölcs- és zöldségféléket vásárolhatják meg” – áll a szaktárca közleményében.
Túl a kakofonikus megfogalmazáson, azt sem tudjuk mire vélni, hogy a minisztérium illetékesei miért tartották indokoltnak és időszerűnek a szóban forgó közleményt. Lehet, hogy a lakosság megnyugtatása végett, mert abban utalás van arra is, hogy az Országos Növényegészségügyi Szakhatóság 385 elemzést végzett a zöldségpiacokon árusított hazai gyümölcs- és zöldségféleségekből vett próbák során. A laboratóriumi eredmények szerint azok megfelelnek a szabványoknak és nem jelentenek semminemű kockázatot a lakosság egészségére nézve. Ezek szerint minden a legnagyobb rendben van; az üzletek polcait, a zöldségpiacok standjait eluralta a hazai paradicsom, paprika, krumpli, káposzta, zöldpaszuly, karfiol, padlizsán, zöldborsó és zöldségek, valamint egyes gyümölcsök, nevezetesen a cseresznye, az őszibarack és a kajszibarack.
Mégsem ezt látjuk…
Mi viszont az elmúlt hét végén – ellátogatva egyes megyénkbeli zöldségpiacokra és a nagy üzletláncok jó néhány áruházába – nem találtuk ennyire egyértelműnek és megnyugtatónak a helyzetet. Valóban bő a kínálat, ha nem is mindegyik, de sok hazai termesztésű idényáru esetében is. Az eper már lecsengett, s ha hihettünk volna a címkézésnek, akkor mifelénk nem is igen árultak mást, legalábbis a zöldségpiacokon, mint „szatmári epret”. Egyébként hasonló a helyzet a csúcsidényben lévő cseresznyét illetően is: a helyi piacokon mindegyik árus, pontosabban viszonteladó „décsei cseresznyét” kínál esetenként igen borsos áron (Csíkszeredában még 18 lej/kilogrammos áron is). Ilyenképpen pedig kis túlzással azt is állíthatnánk, hogy a Beszterce-Naszód megyei Magyardécsén megtermett cseresznye teljes mennyiségét Hargita megyébe hozták. Az is igaz viszont, hogy néhány napja megyénkben is megjelentek Vrancea megyei árusok, akik az ott termesztett cseresznyét kínálták, kínálják kilónként 8–12 lejes áron. A cseresznye kapcsán azt is megjegyeznénk, hogy az üzletláncok áruházaiban nemigen találni hazai termesztésűt, de olaszországit igen.
Lehet, hogy az ország más vidékein nagy a felhozatal a hazai barackból, de mifelénk az áruházakban jobbára görögországi és olaszországi kapható jelenleg, de időközben kínáltak Albániából importált barackot is. Van „hazai” is, legalábbis az egyik viszonteladó szerint, aki ama kérdésünkre, hogy honnan hozta a barackot, azt válaszolta, hogy a „kikötőből”. Értsd ezalatt: egy hazai kikötőből…
A dinnye is „jelentkezett”: az áruházakba Olaszországból és Görögországból érkezett, a piacokon egy hazai közismert „lelőhely” (Dăbuleni) van feltüntetve. Ugyanakkor a jogszabály elrendelte hivatalos felcímkézés továbbra is „hiánycikk”…
Az áru nem a tavalyi, de az ár sem…
A minisztérium közleménye nem tért ki a szabadpiaci árak szintjére, alakulására. Talán érdemes lett volna erre is ráfigyelni, annál is inkább, mert 2018-hoz viszonyítva azok viszonylag jelentős mértékben megemelkedtek. Így például a paradicsom ára továbbra is viszonylag magas, 4–8 lej/kilogrammos áron kínálják a zöldségpiacokon, némileg drágábban, mint a tavaly. A gyökeresek esetében akár 50%-os áremelkedésről is beszélhetünk. A csíkszeredai piacon pedig egy kilogramm egresért akár 15 lejt is elkértek.
Folytathatnánk a sort, de álljunk meg itt és várjuk meg július 10-ét, amikor az Országos Statisztikai Intézet nyilvánosságra hozza a fogyasztói árak júniusi alakulására vonatkozó közleményét. Amúgy meglehet, hogy a majdani árindex nem fog összecsengeni azzal, amivel a fogyasztók, vásárlók szembesülnek a piacon vagy az áruházakban. Ezt különben sokszor maguk az érintettek is elismerik, legutóbb például a hústermelők érdekképviseletének egyik illetékese említette meg, hogy a sertéshús kiskereskedelmi ára ténylegesen jóval nagyobb arányban emelkedett, mint ahogy azt az INS sajtóközleménye „tálalta”…
Hecser Zoltán