Alacsony, 40 százalék alatti részvételi arány jellemezte a parlamenti választásokat, amelyet nagy fölénnyel, mintegy 46 százalékkal nyert a Szociáldemokrata Párt. A PSD így „vörösre váltotta” a megyék politikai színét a térképen, amelyet csak az RMDSZ négy megyében elért győzelme, illetve a PNL három megyében elért „sikere” árnyal. Az USR, az ALDE és a PMP is sikerrel lépte át a küszöböt. [caption id="attachment_40988" align="aligncenter" width="523"] A PSD–ALDE koalíció fogja képviselni a legnagyobb parlamenti erőt, a jövendő miniszterelnök személye ugyanakkor már nem ennyire egyértelmű[/caption] Hatpárti palament alakulhat a vasárnapi választásokat követően, amelyeket nagy fölénnyel nyert meg a Szociáldemokrata Párt. Összesen 7,2 millióan szavaztak, a részvételi arány alacsony, 39,5 százalékos volt. A Központi Választási Iroda (BEC) hivatalosan még nem végleges, de már teljes mértékben mérvadónak tekinthető adatai szerint a PSD minden előzetes felmérést felülmúlva, 46,17 százalékkal nyerte meg a választásokat, 36 megyében végzett az élen. Szövetségese, az ALDE is kényelmesen bejut a parlamentbe 6 százalék körüli eredményével. Magabiztosan lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt az RMDSZ színeiben indult – a Magyar Polgári Párt két jelöltjét is parlamentbe juttató – magyar összefogás. Az RMDSZ-listára a voksok 6,35 százalékát adták, ami nagyjából megfelel a magyarság országos 6,5 százalékos számarányának. A jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20,31 százalékon áll, ez az eredmény messze elmarad a feltételezett 30 százaléktól. Az idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 8,92 százalékot ért el, „az internetgeneráció lázadóit” tömörítő párté a külföldön leadott szavazatok többsége. Bejut a parlamentbe a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) is, amely 5,42 százalékot szerzett. A nacionalista Egységes Románia Szövetség (PRU) ugyanakkor csak 2,84 százalékot tudott elérni. Szinte mindent vitt a PSD, diktálhat A választások nagy győztesei tehát a szociáldemokraták: csupán hét megyében szerzett többséget más párt: az RMDSZ négy (Maros, Kovászna, Hargita, Szatmár), a PNL pedig három (Kolozs, Szeben, Fehér) megyében és a diaszpórában vitte el a szavazatok többségét. Liviu Dragnea, a PSD elnöke győzelmi beszédében bejelentette, hogy pártja igényt tart a kormányzásra, és természetesen a Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális ALDE-val akar koalícióra lépni. Elemzők szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy az RMDSZ-t is meghívják a kormányba, és Liviu Dragnea PSD-elnök is úgy nyilatkozott az exit-poll eredmények közzététele után: kizárja a közös kormányzás lehetőségét a PNL-vel, az USR-vel és a PMP-vel, de az RMDSZ-szel nem. Erre a feltevésre Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy sajtónyilatkozatában tegnap úgy reagált: semmilyen tárgyalás nem folyik jelenleg a két párt között. A PNL kudarcot vallott, Gorghiu lemond Bejelentette lemondását a PNL elnöki tisztségéről Alina Gorghiu, miután pártja a várakozásoknál gyengébben szerepelt a parlamenti választásokon. A PNL a remélt 30 százalék és az előzetes közvélemény-kutatások által jósolt 25 százalék körüli eredmény helyett hozzávetőlegesen 20 százalékra esett vissza. A pártelnök gesztusa lényegében elismeri, hogy hibás volt a PNL választási stratégiája, amely – az USR-vel együtt – a szakértői kormányt vezető Dacian Cioloșra építette a kampányt, abban a reményben, hogy jobboldali parlamenti többség alakul ki a parlamentben, amely újabb kormányfői mandátumot szavaz meg Cioloșnak, immár egy politikai kormány élén. Gorghiu rövid bejelentésében csak annyit mondott, hogy az adott helyzetben „nem tehet mást”, minthogy lemondjon pártelnöki mandátumáról. Jól szerepelt az RMDSZ Jól mozgósított, s így magas számarányos eredményt ért el a magyar összefogás listája. A képviselőház és a szenátus tekintetében az RMDSZ Hargita megyében 85,27, illetve 84,81 százalékot, Kovászna megyében 74,46, illetve 74,11 százalékot, Szatmár megyében 40,08, illetve 39,9 százalékot, Maros megyében 38,72, illetve 38,38 százalékot ért el. Kétszámjegyű az eredmény Szilágy, Bihar és Kolozs megyében is. Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, ezek az eredmények azt jelzik, hogy megfordult a magyar szavazatok apadási tendenciája. Az RMDSZ elnöke szerint az, hogy kikerültek a csökkenési spirálból, több dolog eredményre. „Az elmúlt években igyekeztünk a döntéseinkkel a társadalmi elvárásokra válaszolni. Akkor is, amikor az összefogásról volt szó, akkor is amikor az újításokról volt szó, amikor egy hiteles megvalósítható programról volt szó, akkor is, amikor a belső szolidaritást kellett erősíteni” – fogalmazott. Megjegyezte: az MPP-vel való összefogás, a szórvány és a tömb összefogása meggyőzte a magyar embereket arról, hogy az RMDSZ és partnerei elkötelezettek a magyar ügy iránt. „Az a fontos, hogy közösségünk jogai megerősödjenek, és újabb jogokkal tudjuk ezeket bővíteni. Holnaptól vár egy olyan munka, ami a következő négy esztendőben nem szólhat egyébről csak a közjóról, közérdekről, és a magyar érdek képviseletéről” – jelentette ki. Orbán kalapot emelt Levélben, „kalapemeléssel” gra­tulált Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének és Biró Zsoltnak, az MPP elnökének Orbán Viktor. A választáson elért eredmény az egész romániai magyarság közös sikere, a két magyar szervezet együttműködése pedig hasznos példaként szolgálhat a magyarság egészének – fogalmazott a magyar kormányfő. Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a megválasztott képviselők élni tudnak a magyar választóktól kapott bizalommal, és erős érdekképviseletet teremtenek, amely hozzásegíti a magyar közösséget jogai érvényesítéséhez. A miniszterelnök az RMDSZ és az MPP vezetőjét is biztosította arról, hogy Magyarország kormánya a jövőben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja munkájukat, illetőleg a Kárpát-medencei magyar embereket – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda. Sajtó és elemzők: az érdektelenség döntött A választópolgárok érdektelensége, az urnáktól való tömeges távolmaradása döntötte el a parlamenti választások eredményét – summáznak az országos napilapok. Az Adevărul kiemelte, hogy a 40 százalék alatti részvétel az egyik legalacsonyabb a rendszerváltás utáni romániai választások történetében. A PSD győzelmi aránya előzmény nélküli a párt történetében, a választások nagy vesztese a PNL, a 20 százalékos eredmény ellenzékbe küldi a liberálisokat, és utópia, hogy Dacian Cioloș kormányfő tisztségében maradjon. A Hotnews.ro hírportál szerint Klaus Johannis elnöknek nem maradtak eszközei meg­akadályozni Liviu Dragnea PSD-el­nököt abban a törekvésében, hogy kormányfő legyen. Dragneát korábban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy korrupciós perben, és Johannis novemberben kilátásba helyezte, hogy nem lesz Romániának elítélt miniszterelnöke. Drag­neának a választások utáni első nyilatkozata viszont azt jelzi, hogy kormányfő akar lenni. Ezért Johannis vagy kiegyezik Dragneával egy olyan miniszterelnök-jelöltben, aki Dragnea irányítása és befolyása alatt áll, vagy a felek mereven kitartanak álláspontjaik mellett, ami politikai válságot idézhet elő. Az Evenimentul Zilei a liberálisok nagyarányú vereségét nevezte a választások legnagyobb meglepetésének. Az elemzők meglepőnek tartják a PSD nagyarányú győzelmét, és azt főként az alacsony részvételnek tudják be, a párt szavazóbázisa ugyanis az elmúlt 15-20 évben konstans, és mintegy 3 millió voksot eredményez, ez az arány viszont most jóval többet nyomott a latban, mint a korábbi választásokon. Erdélyi elemzők szerint a magyar pártok összefogása, „az Or­bán-kormány népszerű­ség­át­vi­te­le” és a román hatalomnak az utóbbi időben történt barátságtalan megnyilvánulásai állnak annak a hátterében, hogy az RMDSZ színeiben indult magyar összefogás listája a magyarok romániai számarányának megfelelő támogatottságot szerzett.