Az elmúlt hét során bekövetkezett fejlemények tükrében talán nem túlzás azt állítani, hogy hovatovább elmérgesedni látszik az igazságügy-miniszter, Tudorel Toader és a még regnáló főügyész, Augustin Lazăr közti, illetve Corina Creþu régiófejlesztésért felelős európai biztos és a kormánypárt (pontosabban annak egyik-másik tisztségviselője) közti viszály. Az már csak hab a tortán, hogy a kormánykoalíción belül is egyre inkább érződnek (bár eltussolni kívánják) nézetkülönbség, s ugyanakkor a szociáldemokrata párt berkeiben is továbbra is fúj „a harasztot zörgető szél”… Hétfőn és kedden Bukarestben tartózkodott Corina Crețu európai biztos, több mint háromórás megbeszélést folytatva Dăncilă kormányfővel és más tisztségviselőkkel, ugyanakkor részt vett és beszédet mondott az EuroIMPACT elnevezésű konferencián. Múlt szerdai lapszámunkban arról írtunk, hogy a tárgyalópartnerek békülékeny hangnemet ütöttek meg és sikerült tisztázni a felmerülő problémákat. Ezt lehetett kiolvasni mind a kormányfő, mind az európai biztos, de más magasrangú hazai tisztségviselő nyilatkozataiból is. Talán egyetlen olyan személy volt, akiknek nem tetszett az, ami történt, de akinek igen, nagy befolyása van a kormánypárt elnökére, valamint a kormányfőre. Darius Vâlcovról van szó, aki állítólag „megfúrta” a közeledést, s befolyása révén kétségbe vonta párttársai körében Corina Crețu jóindulatú szándékait, segítőkészségét. Lényegében arról van szó, hogy valamilyen okból kifolyólag egyes infrastrukturális beruházásokat mégiscsak PPP-rendszerben hoznák tető alá, és nem vissza nem térítendő uniós pénzalapokból történő támogatással. Így például a kormánypárt főtitkár-helyettese, Codrin Ștefănescu csütörtökön azt próbálta bizonygatni, hogy Brüsszel érdeke az lenne, hogy a romániai regionális nagy kórházakat tízszer annyiért építenék fel, mint amennyiért az lehetséges lenne. (E tekintetben egyébként a biztos látogatása során a bukaresti hatóságokkal ellentmondásos vitába keveredett, ami utólag is folytatódott.) Nos, ezt vette rossz néven az európai biztos, aki pénteken azt hangoztatta, hogy ellene és az Európai Unió ellen egy vádaskodási hullám következett be Romániában, őt egykori párttársai „árulónak” tartják, azt hangoztatják, hogy nem támogatja saját országát. Újólag nyomatékolta azt is, hogy a bizottságnál Románia részéről csak egyetlen jelentősebb projekt találtatik a kiértékelés fázisában, a 6-os metróvonal. Nem részleteznénk az igen kínos és gusztustalan fejleményeket, a lényeg az, hogy péntek este a biztos Facebook-bejegyzésében azt közölte, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordul, s egy olyan pert kíván kezdeményezni, amely során „a párt vagy Ștefănescu úr bizonyítsa be nekem és a közvéleménynek, miként is árulom el Románia nemzeti érdekeit”… Ügyészből két Lazăr is van Tudorel Toader tárcavezető, amikor ismertette a főügyész, Augustin Lazăr menedzseri tevékenységét kiértékelő jelentését és javasolta a főügyész visszahívására vonatkozó eljárást, azt is hangoztatta, hogy néhány napon belül be fog mutatni egy Augustin Lazărre nézve olyan kompromittáló dokumentumot, amely révén úgymond lekötelezte Johannis államelnököt. Ennek a dokumentumnak a bemutatását utólag elodázta. Időközben az is kiderült, hogy Nagyszeben egykori polgármesterével, Klaus Johannissal szemben 2016-ban megszüntetett ügyészségi kivizsgálásról van szó, s az ügycsomó lezárását állítólag az akkor ugyancsak Szeben megyében tevékenykedő vezető ügyész „Lazăr” rendelte el. Utólag kiderült, hogy valóban volt egy ilyen dokumentum, de azt egy másik Lazăr családnevet viselő ügyész szignózta, nevezetesen Cristian Lazăr. Ez utóbbi egyébként elismerte, hogy ő rendelte el az ügycsomó lezárását, s arra nyomós oka volt. Amúgy a vitatott téma nem is ez volt, hanem az, hogy miként kerülhetett be a majdani főügyész személyi azon ügycsomójába, amelyet annak idején eljuttattak Johannis államelnökhöz Augustin Lazăr főügyésszé való kinevezése érdekében. Az eddig nyilvánosságra került hivatalos értesülések szerint az a fránya ügyészi rendelkezés annak a mappának az iratai között nem volt, amelyet megküldtek az akkori igazságügyi miniszternek, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak (CSM). Ha ez így igaz, márpedig a jelek szerint így igaz, akkor honnan tudhatja Toader, hogy valamiképpen „becsempésződött” abba a mappába, amely a későbbiek során odakerült az államelnök asztalára. De egyáltalában ott volt-e abban a mappában, mert az államelnöki hivatal részéről ezzel kapcsolatosan semminemű nyilatkozatot nem hoztak nyilvánosságra. És van még egy jó kérdés: ha egyáltalában ott volt, ott van az államelnökhöz eljuttatott mappában, akkor azt hogyan lett volna képes a nagy nyilvánosságnak bemutatni Toader tárcavezető?... Ő egyelőre kitart állítása mellett, s megpróbál egyszersmind ködösíteni is, zűrzavart kelteni újabb vádakat fabrikálva Lazărrel szemben. Lazăr sem fukarkodik a minisztert illető „szép szavakkal”, s pénteken bejelentette, hogy a visszahívására vonatkozó eljárással szemben pert indít a közigazgatási bíróságon, illetve a minisztériumhoz benyújtja az annak megfellebbezésére vonatkozó magánindítványát, úgy, ahogy azt előírják a jelenleg hatályos jogszabályok. Lesz itt még csetepaté… Ami biztos, az biztos Viorica Dăncilă kormányfő a már említett múlt hét eleji konferencián „magasra ívelő, de alacsonyan repülő” expozéval rukkolt ki. Igen tömören vázolta fel azt, amit eddig is tudtunk Romániának az Európai Unióhoz, valamint az Európai Bizottsághoz való viszonyulása, s annak a kormány által elképzelt távlatai tekintetében. Bizonyára azért, hogy a kormánytagok (de nem csak azok) jól eszükbe véshessék az általa elmondottakat, a csütörtöki kormányülésen szóról szóra megismételte a kedden elhangzott expozéjának egyik szövegrészét. A kormányülésnek egyébként a napirendje szerfelett gazdag volt: elfogadtak 4 törvénytervezetet, 1 sürgősségi kormányrendeletet, 24 kormányhatározatot, 1 memorandumot, 1 jegyzéket, továbbá a parlament napirendjén szereplő 9 törvénytervezettel kapcsolatos véleményezést. Az elfogadott kormányhatározatok közül az egyik a Hivatalos Közlöny november 2-i számában jelent meg, 2018/866-osról van szó, amely révén kiegészítették a külföl­dön állandó misszióra kiküldött személyzet valutában történő bérezésére vonatkozó 1995/837-es kormányhatározat egyik mellékletét. Abban a mellékletben szereplő országok között eddigelé nem szerepelt Omán. Mostantól igen, amely esetében az említett személyzet bérezésének számítási alapját a kapusi funkció havi 700 amerikai dolláros bére képezi. A maga nemében szerfelett érdekes, hogy ez a kormányhatározat Viorica Dăncilă ománi látogatását megelőző napokban született meg, illetve vált hatályossá. Ha valaki azt mondaná, hogy a véletlenek egybeeséséről van szó, mi azt mondanánk, hogy tévedés lenne ezt állítani… A kormányfői „szereplésről” lévén szó, utalhatnánk arra is, hogy Viorica Dăncilă a múlt hét elejére „időzítette” be a miniszterek tevékenysége kiértékelésére vonatkozó jelentés szétosztását a kormánypárt vezetői között, s ennek alapján tervezték a múlt szerdára összehívni az országos végrehajtó bizottság ülését. Ebből nem lett semmi, a pártvezetés összevissza halandzsázott. Olyan értesülések is napvilágot látva, hogy három ülésre is sor kerül(ne): a mai napon bizonyos jelölésekről döntenének, majd „leszámolnának” a renitenskedőkkel, és csak azt követően tárgyalnának, illetve döntenének a kormányátalakításról. Időközben, többek között ez utóbbi kapcsán is tovább gerjedt a feszültség a kormánypárt és a koalíciós partner, az ALDE egyes vezetői között is, el egészen a vádaskodásokig. Az márt csak hab a tortán, hogy a felforrósodott levegő (ami ez esetben nem a nyárias időjárás számlájára írható) valóságos fulladásos rohamot idézett elő: Liviu Dragnea pártelnök akár agresszívnak is minősíthető újságírói kérdésekre reagálva majdhogynem „még melegebb éghajlatra” küldte az általa tendenciózusnak minősített kérdések megfogalmazóit… Hecser Zoltán