Florin Cîțu kormányfőt választotta a következő négy évre elnökévé szombaton a román kormány vezető erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL). A bukaresti Romexpo kiállítási központban tartott, feszült légkörű tisztújításon Cîțu 2878 szavazatot, ellenfele, a pártot négy éve vezető Ludovic Orban képviselőházi elnök 1898 voksot kapott. Cîțu a megválasztása előtti programbeszédében, amelyet csak nehezen tudott elmondani Orban híveinek hangoskodása miatt, a tettek embereként, a (korábban kormányon, most ellenzékben lévő) Szociáldemokrata Párt (PSD) legnagyobb ellenségeként jellemezte magát, és a „liberális Románia” megteremtését ígérte. Cîțu leszögezte: sosem fogja megtagadni a PNL és – a párt jelöltjeként államfővé választott – Klaus Johannis közti partnerséget, és sosem fog a PSD-vel szövetkezni. Úgy vélekedett: Romániát csak szabadelvű eszmékkel lehet a tartós fejlődés útjára állítani, de a PNL-ben újításra van szükség, és szerinte megválasztása által „szintet léphet” a párt, az ő személye lehet a garancia arra, hogy le tudja győzni a PSD-t a 2024-ben esedékes európai parlamenti, önkormányzati, államelnöki és parlamenti választáson. Ellenfele, Ludovic Orban a felbomlott jobbközép kormánykoalíció helyreállításának ígéretével kért a küldöttektől újabb négy évre bizalmat, arra utalva, hogy a kormányból kilépett USR PLUS szövetség egyértelművé tette: nem fog visszatérni a koalícióba, amíg Cîțu a kormányfő. A választási eredmény kihirdetése után Orban azt mondta: hű marad liberális elveihez, de – korábbi ígéretéhez híven – hétfőn beterjeszti lemondását a képviselőház elnöki tisztségéről, és „megszűnik minden partnerség” közte és – a miniszterelnök pártelnökké választását nyíltan támogató – Klaus Johannis államfő között. Orban 2017 nyara óta állt a párt élén, 2019 őszétől pedig több mint egy éven át a PNL által alakított kisebbségi kormányt vezette, miközben a parlamentben még vele szemben álló, szociáldemokrata többség volt. Orban tavaly decemberben mondott le a miniszterelnöki tisztségről, miután a PNL alulmaradt a parlamenti választásokon a PSD-vel szemben. Akkor a PNL-nek Johannis közreműködésével sikerült egy jobbközép kormánykoalíciót megalakítania, az USR PLUS-szal és az RMDSZ-szel. Cîțu kormányfői kinevezését valójában az USR PLUS provokálta ki, mivel decemberben nem fogadta el, hogy Orban legyen a koalíciós kormány miniszterelnöke. Orban kénytelen volt megelégedni a házelnöki tisztséggel, a PNL pedig az addigi pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Cîțu számára kért és kapott kormányalakítási megbízást. A házelnöknél sokkal „láthatóbb”, a koronavírus-járvány elleni védekezés során folyamatosan előtérben lévő, jelentős erőforrások felett döntő Cîțu érzékelhetően megerősödött a miniszterelnöki tisztségben. Cîțu – sokak szerint a PNL éléről államfővé választott Klaus Johannis biztatására – június elején jelentette be, hogy megpályázza a PNL elnöki tisztségét. A PNL tisztújító kongresszusát a szeptember elején kirobbant kormányválság közepette rendezték meg, miután a miniszterelnökkel éles konfliktusba került USR PLUS kilépett a kormányból, és bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a Cîțu-kabinet ellen. Az USR PLUS most már azt állítja: nem hajlandó visszatérni egy olyan koalíciós kormányba, amelynek Cîțu a miniszterelnöke. A kongresszus utáni első televíziós interjúban Cîțu mégis azt állította: a válságból csak úgy lehet kilábalni, ha az USR PLUS – saját tisztújítása után – belátja, hogy nem az általa is bírált PSD, illetve a vírustagadó, nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mellett van a helye, hanem abban a jobbközép kormánykoalícióban, amelyre tavaly az ország vezetését bízták a választók.

MTI