A közlemény szerint a kezdeményezőbizottság és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöksége egyhangúlag döntött a fellebbezés benyújtása mellett.

„Bízunk benne, hogy a Bíróság felül fogja írni a Törvényszék tavaly novemberi döntését, amely nem áll összhangban a testület korábbi, az Európai Polgári Kezdeményezéseket érintő ítéleteivel. Megítélésünk szerint a döntésnek több eljárási és tartalmi hiányossága van. Ezeket ügyvédünk, Thomas Hieber huszonöt oldalas beadványban sorjázta. A törvényszéki indoklásban nem kaptunk kielégítő választ minden felvetésünkre és érvünkre,

az állítás, hogy az unió már mindent megtett volna az MSPI-ban foglaltak: a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmében, jogilag nem támasztható alá”

– idézte a közlemény Vincze Loránt európai parlamenti képviselőt, a FUEN elnökét.

Nehezményezik az Európai Bizottság részrehajlását

A beadvány az intézményi részrehajlás példájaként hozza fel, hogy az EB képviselői hét alkalommal találkoztak az End the Cage Age (magyarul: Vessünk véget a ketrec korszaknak) kezdeményezés képviselőivel, és csupán a szabályzat által előírt egyetlen alkalommal az MSPI képviselőivel. A döntés ugyanakkor hivatkozik olyan Európa tanácsi intézményekre és jogi eszközökre, amelyeknek az EU nem része, és amelyeket az EU több tagállama nem ratifikált.

„Nehezményezzük, hogy a Törvényszék mérlegelés nélkül az EB álláspontját ismételte meg,

pedig az több pontjában is, tényszerűen, nem igaz. Végigjárjuk a jogi utat, minden eszközt felhasználunk, ezzel tartozunk a több mint ötvenmillió uniós polgárnak, aki valamelyik kisebbségi nyelvet beszéli. Az őshonos kisebbségek problémáinak megismertetésével már most eredményesek vagyunk, de addig nem adjuk fel, amíg konkrét intézkedéseket nem érünk el” – hangsúlyozta a közlemény szerint Vincze Loránt.

Ugyanakkor emlékeztetnek: az EU Törvényszéke alapfokon 2022. november 9-én döntött az ügyben. A luxembourgi testület nem semmisítette meg az Európai Bizottság 2021. januári döntését, amellyel nem javasolt jogalkotást a több mint egymillió aláírást összegyűjtő Minority SafePack javaslatairól. A Törvényszék szerint „az EU által a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása és a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében már megtett intézkedések elegendőek a kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez”.

Az Európai Unió Bírósága várhatóan két éven belül dönt az ügyben.

Előzmény

Az RMDSZ közleménye ugyanakkor röviden összefoglalta a perhez vezető előzményeket is. Mint írták: az Európai Unióban mintegy ötvenmillió, őshonos nemzeti kisebbséghez tartozó vagy kisebbségi nyelvet beszélő személy él. A 2013-ban indult Minority SafePack európai polgári kezdeményezés a kisebbségi nyelvek, kultúrák védelmét és támogatását, a kisebbségi jogok biztosítását kéri az Európai Uniótól. Az elmúlt harminc év legfontosabb kisebbségi jogokat szolgáló kezdeményezésének tartják.

Miután a Bizottság kezdetben elutasította a nyilvántartásba vételt, az MSPI-t végül az EU Törvényszékének 2017-es döntése után vették nyilvántartásba. A FUEN által koordinált európai szintű kampányban 1 123 422 hitelesített támogató nyilatkozatot gyűjtöttek össze, és a Minority SafePack kezdeményezés lett az eddigi ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés. A kezdeményezés megszerezte a német Bundestag, a Magyar Országgyűlés, a holland parlament alsóháza, számos regionális parlament és az Európai Parlament támogatását – utóbbi 2020 decemberében háromnegyedes többséggel szavazta meg támogatását. Ennek ellenére az EB úgy döntött, hogy nem kezdeményez jogi aktusokat a javaslatok alapján.

Az MSPI Polgári Kezdeményező Bizottsága 2021. március 24-én az Európai Unió Törvényszékéhez fordult az EB kezdeményezésről szóló határozatának megsemmisítése iránti kérelemmel. A beadvány szerint az EB megsértette indokolási kötelezettségét, és nyilvánvaló értékelési hibákat vétett. A kezdeményezőket Magyarország támogatta az eljárásban, az EB oldalán pedig Görögország és Szlovákia lépett be a perbe – emlékeztet a közelmény.