A Magyar Távirati Iroda által szemlézett nagyváradi hírportál szerint az évek óta tervezett szoborállítással kapcsolatos bejelentés a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány keddi évértékelő sajtótájékoztatóján hangzott el. Angela Lupsea, a nagyváradi emlékművek karbantartásával is foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a talapzat építését a Constructorul Salard cég végzi, a munka áfa nélkül 347 731 lejbe  kerül.

A talapzat nyárra elkészül, a szoborállítás időpontját később jelentik be. Erről a műalkotás megrendelőjeként a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és a talapzat megépítését vállaló nagyváradi polgármesteri hivatal dönt. Az már bizonyos, hogy a lovas szobor idén állni fog – írta a hírportál. Hozzátette: a műalkotás már elkészült és a bukaresti művelődési minisztérium engedélye is megvan a felállításához.

A partiumi város alapítójaként tisztelt Szent László király lovas szobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködése nyomán állítják fel, a tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester.

Már tavaly fel szerették volna avatni, de nem érkeztek meg időben a szükséges engedélyek. Az elöljáró akkor úgy fogalmazott: a szoborállítással „történelmi igazságot tesznek” a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák. Szent László öröksége a keresztény hit bátor felvállalása, az európai identitás része – mondta. Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék. Felidézte: a szoborállítás ötlete 2017-ben, Szent László szentté avatásának 825. évfordulóján született. Az 5,3 méter magas szobor Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotása, a bronzöntést Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban.

A lovagkirály szobrát a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elutasította a nyolcezer kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinánd román király szobrát helyeztette el.

Így lett a vár a következő helyszín, ahol I. László királynak (1077–1095) egykor két szobra is állt, a 14. századi álló szobor és egy később elpusztított lovas szobor, a híres kolozsvári Márton és György mesterek munkája.

Az európai forrásokból restaurált vár a város fontos műemléke. Szent László király itt építtette meg az első váradi székesegyházat, mely temetkezőhelyéül is szolgált, és kultusza hatására utána több magyar uralkodót és hitveseiket is ide temették.