A NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd – jelentette ki tegnap Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követően. A nemzetközi sajtóvisszhang ennél árnyaltabb: diplomáciai forrásokra hivatkozva több sajtóorgánum azt állította, hogy Trump az Egyesült Államok kilépésével fenyegetőzött, mint ahogy állítólag sokak ellenérzését váltotta ki az is, hogy az amerikai lenök a GDP 4 százalékára emeltetné a védelmi kiadásokat, miközben sok tagállam a 2 százalékot is sokallja. Donald Trump szerint jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a védelmi szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé. Az amerikai elnök leszögezte: a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás. Bizakodó csúcsvezetők Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, „őszinte” megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről, és ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségve­tésüket. Kiemelte: a szervezet minden tagországa megerősítette elkötelezettségét. A találkozó után Emmanuel Macron francia államfő az erről szóló korábbi sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy Trump sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett egy pillanatig sem azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból. Macron ugyanakkor visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek nagyobb vállalásokat tettek volna a védelmi költségeik növelésére a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél. Hozzátette, nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne ezt a célértéket megduplázni. Leszögezte, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról. Angela Merkel német kancellár arról számolt be, hogy a NATO-tagországok nagyon komoly megbeszélést folytattak a védelmi kiadásokról, és határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a költségekhez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez. Theresa May brit miniszterelnök Trump megjegyzéseire reagálva aláhúzta, hogy a kormánya által bemutatott tervezet megfelel annak, amiről az emberek szavaztak két évvel ezelőtt. A NATO-tagországok vezetői szerdai közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a félsziget orosz annektálását, egyes megfigyelők azonban tartanak attól, hogy Trump komoly engedményeket tesz Putyinnak. Még sincs akkora egyetértés? Névtelenséget kérő NATO-tisztségviselők elmondták, Trum­pot feldühítette, hogy az előző napi találkozót követően arról tudósított a média, hogy az ülés viszonylag nyugodtan zajlott. Csütörtökön késve érkezett, és rögtön élesen kikelt a szövetségesek ellen elégtelen védelmi kiadásaik és az EU szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt. Kijelentette: „súlyos következményei” lesznek, ha Európa nem emeli meg azonnali hatállyal a katonai költségeit, országa ebben az esetben a maga útját fogja járni a védelempolitikában. Román és magyar reakciók Klaus Johannis államfő azt nyilatkozta tegnap a brüsszeli NATO-csúcsértekezleten, hogy Románia két fontos dolgot ért el: hogy kiépítettek egy operatív parancsnoki központot és megerősítették a soknemzetiségű dandárt. „Még a 2016-os varsói csúcsértekezleten, a többi érdekelt partnerrel együtt szerettük volna elérni a NATO keleti szárnyának megerősítését. (...) Idén ez két dologban nyilvánul meg: kiépítettek egy háromcsillagos operatív parancsnoki és megerősítették a soknemzetiségű dandárt, amely állandó státuszt kapott ” – nyilatkozta Johannis a NATO székhelyén. Az már korábban kiderült: Románia a leglelkesebbek egyike a 2 százalékos védelmi kiadások teljesítése tekintetében. Magyarország 2024-ig biztosan teljesíti a kétszázalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást érintő vállalását. A haderőfejlesztési program tekintetében ez már korábban sikerülni fog – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap Brüsszelben, a kétnapos NATO-csúcstalálkozót követően. Az amerikai részről elhangzott, 4 százaléknyi védelmi ráfordításról szóló felvetés Magyarország szempontjából egyelőre nem reális – jegyezte meg. HN-információ